Sokan gondolják, hogy a kiégés mindig túlterhelés eredménye, vagyis túl sok a tennivaló, túl kevés idő alatt. De attól is kiéghetünk, ha túl kevés dolgunk van, vagy ha nem igazán tudjuk, mi is lenne a feladatunk. Részlet a Reziliencia című könyvből.
Tippek az otthonról való elindulással sokat szenvedő kisgyerekes szülőknek A Montessori-otthon című könyvből. Részlet.
Jolinda Johnson egészségcoach a kiégést négy szakaszra osztja, rávilágítva az egyes szakaszokban várható fizikai tünetekre, és megmutatva azokat a viselkedésbeli változásokat, amelyek segítségével vélhetően megpróbálunk ezekkel megküzdeni. Részlet a Reziliencia című könyvből.
És most nem a kollégák közötti párkapcsolatról van szó.
Ha a kamaszkor sérülékeny éveiben magukra hagyjuk a gyerekeket, azt kockáztatjuk, hogy elveszítjük őket. Szükségük van ránk, és arra is, hogy elérhető közelségben maradjunk – mutat rá Iben Dissing Sandahl dán pszichoterapeuta és író Kamasznevelés dán módra című könyvében. Részlet.
Egzisztenciális tény, hogy kapcsolatokba születünk, és abban tudunk létezni, fejlődni, önmagunkká válni. Ez a fejlődés akkor valósulhat meg, ha a kapcsolat igazságos, azaz az abban élők kölcsönösen figyelembe veszik a saját és a másik érdekeit, lehetőségeit, és felelősséget vállalnak azok megvalósulásáért.
A gyerekkorban megkapott szeretet és törődés, vagy éppen annak hiánya a testi, lelki és agyi fejlődést is befolyásolja. Emiatt óriási szerepe van annak a nagynéninek, tanárnak vagy családi barátnak, aki szeretetteljes odafigyelésével, elfogadásával hozzá tud tenni a gyermeket ért hatásokhoz.
Azt jelenti, ha nyílt szívvel élünk, hogy vállaljuk önmagunkat, megéljük és megmutatjuk az érzelmeinket, az esendőségünket és a hibáinkat is, annak ellenére, hogy esetleg mások nem értenek meg, vagy talán nem kérnek belőlünk. Mégis, csak így élhetünk igazi életet.
Egyensúlyban lehetek-e minden körülmények között? Elképzelhető, hogy ez is egy szokás? Vagy az élet olyan, mint egy tánc, jobbra-balra dőlünk, miközben megtartjuk egymást? Feldmár András író, pszichoterapeuta és Tóth László, a Feldmár Intézet vezetőjének beszélgetése ezúttal az egyensúly iránti vágyunkról szól.
A boldogsággal kapcsolatban mindenkinek a tarsolyában van egy jó tanács, mint a „majd úgyis minden jóra fordul” vagy „csak a jó dolgokra gondolj, és akkor bevonzod azokat”. A legtöbb ilyen kéretlen tanácsban az a közös, hogy görcsös követésük jó eséllyel boldogtalanabbá tesz minket, mint ahonnan elindultunk. Valójában nem nagyon nehéz elérni a vágyott boldogság állapotát, bár univerzális megoldások nem léteznek.
A munkafüggőséget gyakran kizárólag a személy jellemzőjének tartják, ugyanakkor nem alakulna ki, ha nem lenne hozzá támogató környezet. Végeredményben a személy és a munkahely kölcsönhatása határozza meg, hogy megjelenik-e a munkafüggőség – mutat rá Szabó Renáta tanácsadó szakpszichológus a Karrier és önismeret című könyvben. Részlet.
A gyerekek a legtöbb esetben ösztönösen cselekednek. Vajon a tudatosságra születni kell, vagy tanulás útján érhető el? De a legfontosabb kérdés, hogy egy tudatos gyermeknek jobb élete lesz-e, mint az inkább ösztönösen működőnek?
A családok életében a hagyományok nem csupán a család képződményének fontosak, egyéni egészségvédelmét – szülők és gyermekek számára egyaránt – érdemes megbecsülnünk.
Magyar Péter súlyos vádakat fogalmazott meg Varga Judittal szemben: ütötte, rúgta, a válás óta nem tartja be a megállapodás feltételeit és ellene neveli a gyerekeit. Magyar Péter elismerte, hogy házasságuk során tett olyan dolgokat, amelyekért úgy érezte, bocsánatot kell kérnie.
Bár nem lehet százszázalékos pontossággal megmondani, mikor érünk el a flow-állapotba, azaz a belső elmélyült tevékenység legmagasabb szintjére, vannak összetevői, amelyek rajtunk múlnak – mutat rá Kenyeres András sportmentáltréner a Győztes gondolkodás – Bővített kiadás című könyvben. Részlet.
Mi felnőttek vagyunk felelősek gyerekeink biztonságáért, és a biztonságukhoz tartozik, hogy megfelelő határokat kapnak tőlünk. Sokszor szenvedünk azonban amiatt, hogy nem tudjuk a kívánságaikat teljesíteni. Hogyan mehetne gördülékenyebben a nemet mondás?
Ha babonából teszünk valamit, egy olyan hitet választunk, amely segít, hogy önbizalmunk nőjön, stressz-szintünk pedig csökkenjen, és magabiztosabbak legyünk. A babona egy extra fegyver, de soha ne építsünk pusztán a babonákra! – javasolja Kenyeres András sportmentáltréner a Győztes gondolkodás – Bővített kiadás című könyvében. Részlet.
A perspektívaváltás pszichológiai háttere az átkeretezés jelenségében rejlik, amelynek során új jelentést tulajdonítunk a körülöttünk lévő eseményeknek.
Sok okos és erős nő szembesül a problémával, hogy nehéz társat találnia. Nőnap alkalmából megnéztük, mi lehet ennek a háttere, és mi segíthet.
