A gyerekkorban megkapott szeretet és törődés, vagy éppen annak hiánya a testi, lelki és agyi fejlődést is befolyásolja. Emiatt óriási szerepe van annak a nagynéninek, tanárnak vagy családi barátnak, aki szeretetteljes odafigyelésével, elfogadásával hozzá tud tenni a gyermeket ért hatásokhoz.
Azt jelenti, ha nyílt szívvel élünk, hogy vállaljuk önmagunkat, megéljük és megmutatjuk az érzelmeinket, az esendőségünket és a hibáinkat is, annak ellenére, hogy esetleg mások nem értenek meg, vagy talán nem kérnek belőlünk. Mégis, csak így élhetünk igazi életet.
Egyensúlyban lehetek-e minden körülmények között? Elképzelhető, hogy ez is egy szokás? Vagy az élet olyan, mint egy tánc, jobbra-balra dőlünk, miközben megtartjuk egymást? Feldmár András író, pszichoterapeuta és Tóth László, a Feldmár Intézet vezetőjének beszélgetése ezúttal az egyensúly iránti vágyunkról szól.
A munkafüggőséget gyakran kizárólag a személy jellemzőjének tartják, ugyanakkor nem alakulna ki, ha nem lenne hozzá támogató környezet. Végeredményben a személy és a munkahely kölcsönhatása határozza meg, hogy megjelenik-e a munkafüggőség – mutat rá Szabó Renáta tanácsadó szakpszichológus a Karrier és önismeret című könyvben. Részlet.
A gyerekek a legtöbb esetben ösztönösen cselekednek. Vajon a tudatosságra születni kell, vagy tanulás útján érhető el? De a legfontosabb kérdés, hogy egy tudatos gyermeknek jobb élete lesz-e, mint az inkább ösztönösen működőnek?
Magyar Péter súlyos vádakat fogalmazott meg Varga Judittal szemben: ütötte, rúgta, a válás óta nem tartja be a megállapodás feltételeit és ellene neveli a gyerekeit. Magyar Péter elismerte, hogy házasságuk során tett olyan dolgokat, amelyekért úgy érezte, bocsánatot kell kérnie.
Bár nem lehet százszázalékos pontossággal megmondani, mikor érünk el a flow-állapotba, azaz a belső elmélyült tevékenység legmagasabb szintjére, vannak összetevői, amelyek rajtunk múlnak – mutat rá Kenyeres András sportmentáltréner a Győztes gondolkodás – Bővített kiadás című könyvben. Részlet.
Mi felnőttek vagyunk felelősek gyerekeink biztonságáért, és a biztonságukhoz tartozik, hogy megfelelő határokat kapnak tőlünk. Sokszor szenvedünk azonban amiatt, hogy nem tudjuk a kívánságaikat teljesíteni. Hogyan mehetne gördülékenyebben a nemet mondás?
Ha babonából teszünk valamit, egy olyan hitet választunk, amely segít, hogy önbizalmunk nőjön, stressz-szintünk pedig csökkenjen, és magabiztosabbak legyünk. A babona egy extra fegyver, de soha ne építsünk pusztán a babonákra! – javasolja Kenyeres András sportmentáltréner a Győztes gondolkodás – Bővített kiadás című könyvében. Részlet.
A perspektívaváltás pszichológiai háttere az átkeretezés jelenségében rejlik, amelynek során új jelentést tulajdonítunk a körülöttünk lévő eseményeknek.
Sok okos és erős nő szembesül a problémával, hogy nehéz társat találnia. Nőnap alkalmából megnéztük, mi lehet ennek a háttere, és mi segíthet.
Hosszú távú céljaink legyenek olyanok, amelyek reggel, amikor kinyitjuk a szemünket, motiválnak bennünket - mutat rá Kenyeres András sportmentáltréner Győztes gondolkodás - Bővített kiadás című könyvében. Részlet.
Családunk körében – jó esetben – könnyebben vállaljuk érzéseinket, szabadabban lehetünk önmagunk, mert bízunk szeretteink elfogadásában és együttérzésében. Sokszor azonban nem alakul ki ez a fajta harmónia.
Külső és belső, magas és alacsony elvárások hatnak arra, hogy milyennek látjuk a párunkat, és a vele megélt kapcsolatot. A nagy Ő kergetése helyett érdemes az elég jó Ő-re figyelnünk, aki sokkal gyorsabban felbukkanhat a színen.
A stressz életünk elkerülhetetlen velejárója, de ha folytonos nyomás alatt élünk, előbb-utóbb testi és lelki harmóniánk nagy kárt szenved. Vannak azonban olyan technikák, amelyek a szenvedés helyett az önérvényesítés képességének megszerzésével kecsegtetnek.
A rossz, felületes légzésminták megváltoztathatók három egyszerű légzőgyakorlat segítségével. Csupán néhány percet vesznek igénybe, és könnyen beépíthetők a reggeli rutinba. Részlet a Napindító meditációk című könyvből.
Vannak egyedülállók, vannak a szülőkkel élő felnőtt „gyerekek”, de nagynénik vagy nagybácsik is, akik úgy részei a családi rendszernek, hogy saját társuk vagy gyerekük nincsen. És jócskán vannak olyanok is, akiket szingliként definiálunk, holott társas kapcsolatban élnek, csakhogy társuknak nem embert, hanem például kutyát vagy macskát választanak.
A boldogsággal kapcsolatban mindenkinek a tarsolyában van egy jó tanács, mint a „majd úgyis minden jóra fordul” vagy „csak a jó dolgokra gondolj, és akkor bevonzod azokat”. A legtöbb ilyen kéretlen tanácsban az a közös, hogy görcsös követésük jó eséllyel boldogtalanabbá tesz minket, mint ahonnan elindultunk. Valójában nem nagyon nehéz elérni a vágyott boldogság állapotát, bár univerzális megoldások nem léteznek.
A családok életében a hagyományok nem csupán a család képződményének fontosak, egyéni egészségvédelmét – szülők és gyermekek számára egyaránt – érdemes megbecsülnünk.
