HVG Könyvek
HVG Könyvek
Tetszett a cikk?

Ha babonából teszünk valamit, egy olyan hitet választunk, amely segít, hogy önbizalmunk nőjön, stressz-szintünk pedig csökkenjen, és magabiztosabbak legyünk. A babona egy extra fegyver, de soha ne építsünk pusztán a babonákra! - javasolja Kenyeres András sportmentáltréner a Győztes gondolkodás - Bővített kiadás című könyvében. Részlet.

Egy sportoló életében számtalan helyzet adódik, amikor ki kell hoznia magából a maximumot. Tudását, erejét tehát a felkészülésbe fekteti, jó esetben minden tőle telhetőt megtesz a verseny sikeréért. Azokra az eredményességét befolyásoló tényezőkre fókuszál, amelyekre hatni képes.

De bármennyire felkészülünk is, mindig vannak olyan tényezők – az időjárás, az ellenfél erőnléte stb. –, amelyeket nem lehet előre látni, következésképp bizonytalanságot szülhetnek. Márpedig határozottságra, önbizalomra éppannyira szükségünk van a versenyeken, mint a jó felkészülésre.

Hogyan növelhetjük önbizalmunkat bizonytalanság esetén?

Fontos, hogy bízzunk magunkban, abban, hogy mindent megtettünk a megfelelő teljesítményért, és már „csak” elő kell hoznunk ezt a tudást. Viszont ez sokszor távolinak tűnik, így valami pluszbiztosítékra is szükségünk lehet. Amikor az élet különböző, egymással össze nem függő eseményeit (pl. egy győzelmet egy cselekvéssel, körülménnyel, ami éppen akkor zajlott) összepárosítjuk, és azt gondoljuk, ebben rejlik sikerünk záloga, kialakul a babonánk.

Olyan viselkedésről beszélünk tehát, amelyet abban a hitben választunk, hogy segíti az eredményességünket, hatással lesz a teljesítményünkre, vagy éppen megakadályozza, hogy valami rosszul süljön el. Ez különösen akkor figyelhető meg, amikor nagy a tét és/vagy a bizonytalanság.

De valóban segítenek-e a babonák abban, hogy jobban teljesítsünk?

Igen, segíthetnek! A lényeg az, hogy a magáénak érezze a sportoló, hogy higgyen a babonájában. Az eredmények azt mutatják, hogy a babonák egyfajta pszichológiai placebóként működnek. Amikor babonából teszünk valamit, akkor olyan állapotot, hitet választunk, amely segíti, hogy nőjön az önbizalmunk, csökkenjen a stressz-szintünk, és magabiztosabbak legyünk – egyszóval pozitívan hathat a teljesítményünkre. A babonák növelhetik az önbizalmunkat, mert erősödik általuk a kontrollérzetünk azokon a területeken is, amelyekre nincs feltétlenül hatásunk.

Mire nem jók a babonák?

A befektetett rengeteg munkát, energiát nyilván nem helyettesítheti egy szerencsenadrág vagy egy kabala. A babona pszichológiai támasz lehet, amely segíthet például idegen környezetben, vagy amikor nem ismerjük az ellenfelet, illetve ha bármiféle olyan tényező vár ránk, amelyre nincs közvetlen hatásunk. Kezeljük babonáinkat a helyén: semmi esetre se építsünk kizárólag rájuk! Tegyünk érte, hogy mi kontrolláljuk a babonáinkat, és ne vegyék át az irányítást az életünk felett! Legyenek babonáink olyanok, amelyek bárhol, bármikor velünk lehetnek!

Babonák a sztársportolók világában

Michael Jordan egyetemi rövidnadrágját kabalából, rendszeresen hordta, sőt később az NBA-ben hosszabb nadrágot is viselt ugyanezért – ezzel aztán divatot is teremtett. Björn Borg, a 11-szeres Grand Slam-győztes svéd teniszező a wimbledoni versenyek idején babonából sohasem borotválkozott. Serena Williams a cipőfűzőjét egy bizonyos módon kötötte meg, az első adogatása előtt pedig ötöt pattogtatott a labdával, míg a második előtt csak kettőt.

De ha létezne ilyen cím, valószínűleg a teniszező Rafael Nadal lehetne a sport egyik babonakirálya. A teljesség igénye nélkül: amikor a pályára ért, mindig volt a kezében egy ütő; a vonalakat, ha tehette, átlépte (természetesen nem labdamenet közben); a bemelegítés elején hátrafutott az alapvonalhoz, hogy a specifikus vakarózásokról és ezek sorrendjéről már ne is beszéljünk. Nadal a babonáiról a következőket nyilatkozta:

„Azért teszem, hogy ráhangolódjak a meccsre: úgy rakom magam körül rendbe a dolgokat, hogy a segítségükkel a fejemben is érezzem a rendet.”

A futball világában sem sokkal kevésbé meglepőek a babonák. Az 1998-as világbajnok francia csapat jól ismert rituáléja volt, ahogy Laurent Blanc minden mérkőzés előtt megcsókolta a kapus Fabien Barthez kopasz fejét. Ezenfelül a csapat Gloria Gaynor I Will Survive című dalát hallgatta az öltözőben.

A brazilok legendás futballistájával, Pelével pedig egyszer megtörtént, hogy egyik mezét odaadta egy rajongójának, utána viszont valahogy nem ment neki úgy a foci, ahogy szerette volna. Megkérte hát egyik barátját, hogy keresse meg azt az embert, és szerezze vissza a mezét. Barátja végül egy olyan mezt „szerzett vissza”, amelyet a nagy focista előző nap hordott, de ezt Pelé nem tudta – és láss csodát, ahogy a hite, a formája is visszatért.

A fő kérdés a babonákkal kapcsolatban, hogy hiszünk-e bennük vagy sem. Ahogy a fenti példák is mutatják, ez nem attól függ, milyen szinten vagyunk a sportágunkban. Sokkal inkább attól, hogy milyen emberek vagyunk. Döntsünk belátásunk szerint!

A fenti cikk Kenyeres András Győztes gondolkodás – Bővített kiadás című könyvének szerkesztett részlete. Mitől lesz sikeres egy sportoló? Hogyan teljesíthetjük a maximumot úgy, hogy ne égjünk ki? Miként hasznosíthatjuk a sportolóként megtanultakat a civil életünkben? Kenyeres András sportmentáltréner könyve az elméleti háttér felvázolása mellett sportolók konkrét példáin keresztül segít a teljesítmény fokozásában. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!