Egyebek mellett ezt is előírják a tavasszal leköszönt Európai Parlament által elfogadott pénzmosás elleni szabályok és irányelvek, amelyek egy részét a tagországoknak 2026 közepéig, másik részüket 2027 közepéig kell átültetniük. Az új jogszabály-csomag felülírja a hazai pénzmosás elleni törvény rendelkezéseit is, még ha utóbbiak bizonyos esetekben – például a készpénzes ügyletek felső összeghatárában – szigorúbbak.
Az emelésnek közvetett és közvetlen hatása is van a Magyar Nemzeti Bank szerint, de utóbbit csak 2025 elejétől érezhetjük majd.
Augusztus elsejétől az állam emelte a tranzakciós illetéket, vagyis a bankoknak emelt összegű adót kell fizetniük egyes megbízások után. Miközben mindenki azt vizsgálta, hogy a pénzintézetek hogyan terhelik át az új adót, meglepetésre egyes lakossági bankszámlák díja még csökken is a megváltozott adózási környezet miatt – vette észre a Bankmonitor.
Szokatlanul sok jogszabály változik 2024. augusztus elsejével. Miközben nagyot emelkedik a tranzakciós illeték, végleg velünk marad a kamatjövedelmek után fizetendő szocho, egyúttal megugranak az adó-, a közlekedési szabálysértési és a versenyhivatali bírságok. Csütörtöktől nagyobb esélyt kapnak az online csalások áldozatai.
Aki szerencsés, annak ez átszámolva akár 900 ezer forintnyi növekedést is jelenthet.
Az MNB szerint a bankoknak alkalmazkodniuk kellene a Revoluthoz hasonló fintechalkalmazások gyakorlatához, és ingyenessé kellene tenniük a lakossági tranzakciók többségét.
Bármilyen kis összeg félretevése javít az emberek alvásán – erre jutottak a Bristol Egyetem kutatói.
“Az ügyfelet vajmi kevéssé érdekli, ki követte el a bakit, azt látja csak, hogy jogosulatlan tranzakciók folynak a bankszámláján, amelyek miatt esetenként mínuszba fordult az egyenlege. Ráadásul a hónap végén! És ki a hibás ezért? Természetesen a bank!” – fakadt ki egy szakértő a HVG-nek annak kapcsán, hogy a múlt hét szerdán és pénteken magyar ügyfelektől közel 800 ezer tranzakcióban kétmilliárd forintot emelt le az Apple jogosulatlanul.
Azok után, hogy számos magyar ügyfelétől tévesen vont le az Apple, hiba csúszott a kártalanításba is.
Aki mégsem, az azonnal jelezze a bankjánál – tanácsolja az MNB.
Banki jelzálogot például 12600 forint helyett 20 ezer forintért lehet majd bejegyeztetni a tulajdoni lapra.
Jól hangzik, hogy fenntarthatósági célokat követő cégekhez viszik az alapok a kisbefektetők pénzét, csakhogy valójában autógyárak, olajcégek vagy épp fast fashion ruhagyárak kapják a befektetések nem elhanyagolható részét.
Minden évben ilyentájt sok szülő izgul a gyerekéért, egyrészt a sikeres érettségi miatt, másrészt, mert a középiskolai évek befejeztével a fiatalok megkezdik önálló, felnőtt életüket. Sajnos Magyarországon a pénzügyi tudatosságon volna még mit csiszolni, a mostani harmincas-negyvenes generációnak van ebben némi hátránya, de a Z-, és alfa-generáció tagjainál még nincs késő.
A pénzintézet szerint gyanús lehet, ha egy ismeretlen telefonáló kér minket arra, hogy változtassunk az átutalási limiten.
Igazán azok bosszankodhatnak, akik csak egy számot vétettek el, mégis be kell érniük 222 ezer forinttal.
Majdnem 11 százalékuknak pedig konkrétan a nettó fizetését csökkentették, 17,6 százalékos éves infláció mellett.
Sokkal több igényük van a gazdagoknak a bankjaikkal szemben, mint pár éve, a nagyobb vagyonokat kezelő cégek pedig ott még nem tartanak ugyan, hogy TikTokon hirdessék a részvényvásárlást, de meg kell tanulniuk, hogyan kell a gazdagok új generációját elérni.
Kiberbiztonsági okokból döntöttek a változtatásról.
Még mindig a változó kamatozású állampapírokkal érhető el a legmagasabb hozam a lakossági állampapírok közül. Ugyanakkor a csapból is az folyik, hogy masszív kamatcsökkenés zajlik éppen, így mindenki azt várja, hogy csökkenjen ezek kamata is. Ezért meglepetés a Bankmonitor szakértői szerint, hogy emelkedik a 2029/N BMÁP konstrukció éves kamata.
