Két év múlva kiderülhet, kik a tulajdonosai a magántőkealapoknak
Egyebek mellett ezt is előírják a tavasszal leköszönt Európai Parlament által elfogadott pénzmosás elleni szabályok és irányelvek, amelyek egy részét a tagországoknak 2026 közepéig, másik részüket 2027 közepéig kell átültetniük. Az új jogszabály-csomag felülírja a hazai pénzmosás elleni törvény rendelkezéseit is, még ha utóbbiak bizonyos esetekben – például a készpénzes ügyletek felső összeghatárában – szigorúbbak.
A gyanús pénzmozgásoknak a világban végbement történések – köztük például a kriptovaluták megjelenése, a 2020 tavaszán berobbant Covid-világjárvány negatív következményei miatti helyreállítás, a geopolitikai helyzet (az orosz-ukrán és az izraeli-Hamász háború) – miatti felerősödése indokolttá tette a pénzmosás elleni európai uniós szabályok leporolását. Ennek fő célja, hogy az egyes tagországokban meglévő különböző szabályok harmonizálódjanak, és ezáltal megszűnjenek a csalók által kihasználható joghézagok.
A tavasszal leköszönt előző Európai Parlament által elfogadott jogszabálycsomag rengeteg újdonságot hozott. Ezek közül hármat érdemes kiemelni – közölte érdeklődésünkre dr. Bencsik Lilla, a Crystal Worldwide Zrt. szakértője.
Az egyik a Pénzmosás Elleni Hatóság (AMLA) létrehozása. A szervezet székhelye Frankfurtban lesz, működését pedig 2025 közepén kezdi majd meg, feladata a legnagyobb, határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó pénzügyi szereplőket ellenőrzése lesz. Ugyanakkor lehetősége lesz nemcsak pénzintézeteket megfigyelni, hanem az Európai Bizottság engedélyével olyan szereplőket is, amelyek gyanús pénzmozgásokat hajtanak végre. A felügyeleti hatáskörök mellett, és a megfelelés biztosítása érdekében, a közvetlenül alkalmazandó követelmények súlyos, szisztematikus vagy ismétlődő megsértése esetén a hatóság közigazgatási bírságot szabhat majd ki a kiválasztott kötelezett szolgáltatókra.
A másik újdonság a tényleges tulajdonosokra vonatkozó változás. Az EU célja, hogy legyen egy közös adatbázis, amely alapvetően a hatóságok, de akár több szereplő számára is elérhetővé válik, elősegítendő az egyes országok felügyeletei közötti együttműködést. A központi nyilvántartások sorában ki kell még emelni a központi széfnyilvántartás működését, továbbá az uniós tagállamok kötelesek egy egységes hozzáférési ponton keresztül elérhetővé tenni a központi bankszámla-nyilvántartásokból származó információkat, amelyek adatokat tartalmaznak arról, hogy ki milyen bankszámlával rendelkezik, és hol.
Mivel a pénzmosás elleni irányelv csak a pénzügyi információs egységek számára biztosít hozzáférést az egységes hozzáférési ponthoz, az Európai Tanács egy másik irányelvet is elfogadott, amely biztosítja, hogy a tagállami bűnüldöző hatóságok is hozzáférjenek az említett bankszámla-nyilvántartásokhoz az egységes hozzáférési ponton keresztül. Ez utóbbi irányelv a bankszámlakivonatok formátumának harmonizálásáról is rendelkezik. Az említett közvetlen hozzáférés, valamint a harmonizált formátum bankok általi használata fontos eszköze a bűncselekmények elleni küzdelemnek, valamint a bűncselekményekből származó jövedelmek felkutatására és elkobzására irányuló erőfeszítéseknek.
Magyar szempontból különösen kiemelendő, hogy az új szabályok által érintettek körébe a magántőkealapok is bekerültek, amelyek az utóbbi több mint egy évtizedben gombamód szaporodtak, és a Magyar Nemzeti Bank már több mint kétszáz ilyet tart nyilván. Az uniós tagállamoknak két évük lesz az új szabályok hatályba léptetésére, ami azt jelenti, hogy legkésőbb 2026 közepéig még nem lesznek megismerhetők a magántőkealapok tényleges tulajdonosai.
A harmadik fontos változás, hogy a pénzmosás elleni jogszabálycsomag által érintettek köre a szolgáltatókkal bővült. A bankok, a pénzügyi intézmények, az ügyvédek és a könyvelők mellé bekerültek a luxuscikkekkel kereskedők is. Továbbá a labdarúgóklubok, illetve az ebben az ágazatban tevékenykedő ügynökök. Ez 2029-től azzal jár, ha a profi futballklubok tranzakciókban vesznek részt, kötelesek lesznek ellenőrizni ügyfeleik személyazonosságát, nyomon követni a tranzakciókat, és minden gyanús ügyletet jelenteni az információs egységeknek. De bekerültek a megfigyelendők körébe a kriptovaluta-szolgáltatók, akik kötelesek lesznek a kriptovaluta-ügyleteknél a küldő és a fogadó nevét is fel kell tüntetni, annak érdekében, hogy nyomon követhetővé váljon.
Mindezeken túl még egyéb változások is várhatók: például az új szabályok értelmében az úgynevezett ultragazdag magánszemélyekkel (ilyeneknek a legalább 50 millió eurós összvagyonnal rendelkező személyek számítanak) fokozott éberséget kell tanúsítani. Emellett a rendelkezések között szerepel a nagy összegű készpénzkifizetések (10 ezer eurós) uniós szintű korlátozása. Erről a tagállamok már rendelkezhettek és rendelkeztek is. Magyarországon is már maximálva van a készpénzes fizetés, igaz, ennél alacsonyabb összegben, havi 1,5 millió forintban. Ami azt jelenti, hogy a hazai szabályozás szigorúbb, hiszen a 10 ezer euró jelenlegi árfolyamon közel 4 millió forinttal ér fel. Mindenesetre az efeletti összegnél szükséges az ügyfél átvilágítása.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Crystal Worldwide Zrt. megbízásából készült, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
