Márciusban 8,5 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban. Ez meglepően jó adat, a jegybank nemrég 8,5-9 százalékos inflációt jósolt márciusra. Leginkább az élelmiszerek drágultak, 13 százalékkal. Az infláció várhatóan tovább fog gyorsulni, lassulás csak a második félévben várható, de sok múlik azon, hogy alakul a háború és a járvány.
Megbicsaklott a magyar járműgyártás, a feldolgozóipar viszont termelt rendesen, így összességében 4,5 százalékkal nőtt az ipari termelés az év második hónapjában. A február végén kitört orosz–ukrán háború a márciusi teljesítményre nyomhatja rá a bélyegét.
22 százalék feletti az ipari termelői árak növekedése, ráadásul nem csak az egy évvel korábbihoz képest nagy az áremelkedés, hanem még január óta is jókora drágulást mért a KSH.
15 százalékot esett vissza a születésszám februárban az egy évvel korábbihoz képest, a halálozások száma növekedett.
Miközben az év eleji fizetésemelések és a minimálbér-emelés, valamint a rendkívüli munkaerőhiány miatt óriásit ugrott az átlagkereset, a reálkereset csak 5,4 százalékkal magasabb, mint amilyen tavaly ilyenkor volt.
Jó volt a munkaerőpiaci helyzet februárban, és egyelőre nem úgy tűnik, hogy a háború komoly károkat okozna ezen a téren. A Fidesz nem tudta12 év alatt sem egymillióval növelni a foglalkoztatottságot, a tavaly ilyenkorihoz képest viszont jó a helyzet.
Sok közép- és kelet-európai ország küzdött magas inflációval már az orosz–ukrán háború előtti hetekben is, a magyar drágulás így is a legnagyobbak közé tartozott.
3,3 százalékkal nőtt az építőipar teljesítménye januárban az egy évvel korábbihoz képest, és 11,7 százalékkal több új szerződést írtak alá, mint 2021 elején.
A járműgyártás fél év után tudott végre növekedni, az élelmiszeripar is kimondottan jól teljesített januárban, így jött ki az év elején a legjobb magyar ipari adat, mióta kijöttünk a válságból.
Fél év gyengélkedés után volt egy jó hónapja a magyar járműiparnak, így a másfél éve egy helyben járó magyar ipar most egy kicsivel jobb teljesítményt ért el, mint a válság óta bármikor.
Annak ellenére is 4,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom januárban, hogy az élelmiszerboltokban semmi növekedést nem sikerült elérni.
A szolgáltató szektor húzta felfelé a gazdasági teljesítményt 2021-ben, a logisztika, valamint a kereskedelem és vendéglátás egymagában 1, illetve 0,9 százalékponttal lökte feljebb a GDP-t. Az építőipar is jól teljesített, az iparban annál gyengébb volt az év, a mezőgazdaságban pedig még visszaesést is mértek.
A külföldi cégek több beruházást hoztak Magyarországra, az állami vállalatok spórolni kezdtek.
31 vagy 30 napos hónapban évek óta nem született annyira kevés gyerek, mint idén januárban. A halálozások száma is csökkent a tavaly év elejihez képest.
Az egy évvel korábbihoz képest jelentős növekedést mértek a foglalkoztatottságban, de 2021 végéhez viszonyítva már romlás látszik. Ezt részben a közmunkások januári elküldése okozta, de a hiánygazdaság jelei is megmutatkoznak a számokban.
29 százalékkal csökkent az átadott lakások száma 2021-ben 2020-hoz képest, de az új építési engedélyek száma alapján szinte biztos, hogy 2022-ben újra növekedést látunk majd.
Egész Közép- és Kelet-Európában nagy gondokat okoz az infláció, Magyarország a rosszabb állapotú helyek között van. Az EU-ban Franciaország tudja a leginkább féken tartani az árakat.
Az 500 ezer forintot közelítette a decemberi bruttó átlagkereset. Az év egészében 8,7 százalékos volt a béremelkedés, de a reálkereset csak 3,4 százalékkal nőtt, akkora volt az infláció.
Ahogy minden év elején, most is átalakította a KSH az infláció számításának módszertanát egy kicsit, hogy passzoljon a fogyasztói szokások változásához. Megnéztük, mi minden változott.
Visszahozta a magyar építőipar 2021-ben azt, amit a válság mélypontján elvesztett: 13,3 százalékkal nőtt az éves termelés 2020-hoz képest, a december különösen jól sikerült. Az új szerződések száma azonban minimálisan tudott csak nőni.
