Jött, bombázott és befejezte a háborút – ezt igyekszik elhitetni a világgal Donald Trump amerikai elnök, aki bejelentette, hogy kedden hajnalban tűzszünet lép életbe Izrael és Irán között, lezárva ezzel – ahogy fogalmazott – a „12 napos háborút”. A világ egyből fellélegzett – a részvényárfolyamok emelkedésnek indultak, a kőolaj ára csökkent –, de egyelőre nem világos, hogy a felek milyen feltételekkel egyeztek bele a tűzszünetbe. Ráadásul Izrael már kedden a tűzszünet megsértésével vádolta Iránt, amely jelezte, addig nem szünteti be a válaszcsapásokat, amíg tűz alatt áll. A támadások tényleges leállításának esélyét növeli, hogy mindhárom fél győzelmet kommunikálhat.
Ha tartós marad a fegyvernyugvás, akkor beválhat Trump második elnökségének egyik legkockázatosabb külpolitikai hazárdjátéka, térdre kényszerítheti Teheránt, és esetleg tető alá hozhatja az iráni nukleáris program jelentős korlátozásáról szóló megállapodást. Eddig a washingtoni vezetés évtizedeken át kerülte, hogy az USA közvetlenül megtámadja Iránt, ami olyan lehetséges közel-keleti háborúba szippanthatná be, ami teljességgel kiszámíthatatlan. Izraellel egyetemben amerikai elnökök sora jelentette ki, hogy Iránnak nem lehet atomfegyvere, de egyikük sem szánta el magát a közvetlen katonai beavatkozásra. A béke elnökeként fellépő Trump azonban – sokak meglepetésére – átlépte a Rubicont, és az USA vasárnap hajnalban nagy erejű légicsapást mért az iráni nukleáris létesítményekre.
Hatalmas diadalként értékelte a helyzetet a teheráni vezetés a saját közvéleménye számára, mert elmondhatja, hogy állta a sarat, nem bukott meg az „imperialista hatalmakkal” szemben. Az iráni tévében hazafias dalok kísérték a felvételeket, ahogy az amerikai csapás megtorlásaként hétfő délután iráni rakéták száguldottak a Katarban lévő al-Udeid amerikai katonai bázis felé. Ám a propaganda ellenére Ali Hamenei legfőbb iráni vallási vezető és köre valójában most is óvatosságot tanúsított a válaszcsapással, mert nem akart még pusztítóbb amerikai reagálást. Az 1979-es iszlamista forradalommal hatalomra került és ideológiája középpontjába az USA és Izrael-ellenességet állító iráni rezsim mindig is tisztelte a „nagy sátán” katonai erejét.
Izrael pedig azt hangsúlyozhatja, hogy jelentős kárt okozott az iráni katonai és nukleáris létesítményekben, és sikerült az USA-t maga mellett belevonnia a katonai konfliktusba.
