Egyre nagyobb gondot jelent az ukrajnai menekültek egészségügyi ellátása, elsősorban az Ukrajnával szomszédos országokban. Ezért 11 ország – Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia – levélben fordult az Európai Bizottsághoz, hogy hozzanak létre egy olyan alapot, amely az egészségbiztosítási költségek és egyéb kiadások fedezésére szolgál.

Polska zainicjowała wspólne oświadczenie 11 krajów ������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������ dotyczące konieczności ustalenia na poziomie Unii Europejskiej odrębnego źródła finansowania kosztów świadczeń medycznych dla uchodźców z Ukrainy pic.twitter.com/6YoFUOZpyw

— Adam Niedzielski (@a_niedzielski) March 29, 2022

Erről is szó volt az uniós egészségügyi miniszterek keddi, brüsszeli tanácskozásán, amely után Sztella Kiriakidész egészségügyi biztos bejelentette, hogy az EU közel 300 000 diftéria és tetanusz elleni oltóanyagot oszt ki. Ukrajnában ugyanis magas arányban vannak HIV- és tuberkulózisfertőzöttek, ráadásul a koronavírus elleni átoltottság is csak mintegy 30 százalékos.

Becsléseink szerint Lengyelországban az egymillió menekültre jutó havi kiadások elérhetik az 50 millió vagy akár a 70 millió eurót is

– mondta kollégáinak Adam Niedzielski lengyel egészségügyi miniszter, hozzátéve, hogy jelenleg kétmillió ukrán menekültnek biztosítanak ellátást. Az érintett országok egyelőre kénytelenek a saját egészségügyi ellátórendszerüket igénybe venni, azonban a túlterheltség már látszik. A szlovák miniszter beszámolója szerint náluk elsősorban a rákos, a sürgősségi, az égési és traumatológiai osztályokon nő a nyomás.

Ugyanakkor arra is figyelmeztetett több miniszter, hogy a problémára a meglévő egészségügyi alapokból kell megoldást találni, vagyis nem támogatnának pótlólagos tagállami befizetéseket. Az EU-nak van egy 5,3 milliárd eurós egészségügyi programja, többek ennek átcsoportosítását tartanák megoldásnak.

Közben az EU járványvédelmi ügynöksége felszólította a menekülteket befogadó országokat, hogy segítsenek abban, hogy a gyermekbénulás és a kanyaró elleni védőoltásokat megkapják a gyerekek.

Az Európai Bizottság múlt héten bejelentette, hogy 3,4 milliárd eurós helyreállítási forrást bocsát fel a tagországok lakhatási, oktatási, egészségügyi, foglalkoztatási és foglalkoztatási kiadásainak támogatására és menekült gyermekek gondozására. Március elején a Bizottság bejelentette, hogy 10 000 ágyat fenntartanak az EU kórházaiban, hogy azokon kifejezetten ukrán betegeket ápolhassanak és „triage hubokat” is létrehozzanak a betegek átvizsgálására és a rendelkezésre álló kórházakba irányítására.

Tanel Kiik észt egészségügyi miniszter kijelentette, hogy bár üdvözli a Bizottságnak a meglévő források felszabadítására irányuló lépését, ez „egyszerűen nem elég”. A menekültek már az észt lakosság 2 százalékát tették ki, és ha folyamatosan érkeznének az emberek, a becsült költség az ország GDP-jének közel 4 százalékát teheti ki, ami

meghaladja az állami költségvetés szabad forrásait

– mondta Kiik.