Szijjártó Pétert Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós avatta kisdobossá Győrben – tudtuk meg a külügyminisztertől, aki akkor még nem gondolta, hogy a második magyar űrhajóst, Kapu Tibort majd éppen ő köszöntheti a külügyek irányítójaként később. A magyar űrkutatás sikereinek méltatása után hamar Ukrajnára terelte a szót Szijjártó, amikor kizárólag kormánypárti magyar újságíróknak tartott „sajtótájékoztatót” Brüsszelben, a külügyminiszterek tanácsának egyik szünetében.
Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy Brüsszelben kizárólag „ukrán nézőpontból” tekintenek az orosz–ukrán háború kérdésére, nem pedig EU-s vagy nemzeti szempontból. Ez azt jelenti, hogy az európai emberek még több pénzét akarják elküldeni, és még több fegyvert akarnak adni Ukrajnának – tette hozzá.
Rajtunk kívül senkinek nem okoz problémát, hogy a fegyverszállítások megnövekedett költséget az európai emberekkel fizettessék meg
– mondta a külügyminiszter. Elmondása alapján ismét megnyitották a magyar kisebbségekről szóló vitát, tekintettel arra, hogy emiatt (is) blokkolja Magyarország az ukrán csatlakozási tárgyalásokat. Szijjártó kifogásolta, hogy megint elhangzott: a nemzeti kisebbségek védelmét az EU-n belül kell rendezni, ennek híján kétoldalú alapon kell megoldást találni. Szijjártó Péter ezt a megközelítést visszautasította, mert szerinte „ez alapvető európai kérdés”.
Amíg mi kormányzunk Magyarországon, meg tudjuk akadályozni Brüsszelben Ukrajna európai uniós csatlakozását
– fogalmazott. Később azt is hozzátette, hogy
az Európai Parlament Ukrajna- és háborúpárti többsége azért szorgalmazza Ukrajna felvételét, mert háborúba akarják sodorni Európát.
A külügyminiszter a kárpátaljai magyar férfi, Sebestyén József halála kapcsán az Európa Tanács emberi jogi biztosának jelentését idézte Ukrajna emberi jogi helyzetéről, amely szerint
az ukrán toborzó katonák emberi jogi jogsértései rendszerszerűek és széles körűek lettek.
Ez megvalósul fizikai erőszakban, az emberek megverésében, brutális bánásmódban, letartóztatásokban, mozgássérültek, fogyatékkal élők sorozásában, sőt halálesetekről is érkeztek jelentések. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy ezek tények, és „ennek lett áldozata egy magyar ember” – még úgy is, hogy semmilyen bizonyíték nincs arról, hogy valóban az történt, amit a kormány tényként tálal.
Hol vannak az NGO-k, a soros szervezetek, az állítólag független újságírók, emberi jogi szervezetek?
– tette fel a kérdést, majd megerősítette, hogy Magyarország azt indítványozza az EU-nál, hogy a Sebestyén József haláláért felelős ukrán katonatiszteket az EU helyezze szankciós listása, mert „ez a minimum”. Érdekes, hogy ebben a témában Orbán Viktor kedd délelőtt még arról írt a közösségi oldalán, hogy Magyarország a mai napon „kezdeményezte”, hogy az „ukrán vezetőket” szankcionálja az EU. Szijjártó elmondásából kiderült, hogy az indítványt csak holnap adják be, és a lehetséges felelősök körét katonai vezetőkre szűkítették.
Azzal kapcsolatban, hogy Donald Trump bejelentette, ha Putyin 50 napon belül nem fejezi be a háborút, akkor 100 százalékos büntetővámot fog alkalmazni, Szijjártó Péter kijelentette:
Ember annyit nem tett a békéért Ukrajnában, mint Donald Trump.
A magyar külügyminiszter úgy folytatta, hogy „ha az európai és ukrán politikusok nem gáncsolták volna ezeket a törekvéseket, már mostanra is sikert érhettek volna el”.
