Nemrég kezdte meg börtönbüntetését Nicolas Sarkozy volt francia elnök, akinek azért kellett öt évre bevonulnia, mert Moammar Kadhafi volt líbiai diktátortól fogadott el anyagi támogatást. Az ügy valóban meglepő, mivel Európában ritka, hogy egy politikus tényleges szabadságvesztéssel feleljen a cselekedeteiért. Miniszterelnökök azért időről időre börtönbe kerültek a 2000-es évek óta. A szlovén Janez Janša, horvát Ivo Sanader, portugál José Sócrates illetve a román Adrian Năstase mind korrupciós vádakban bizonyultak bűnösnek és töltöttek le hosszabb-rövidebb börtönbüntetést.
Olaszországban Silvio Berlusconi talán az egyik leggyakrabban vádolt politikus Európában, már-már történelmet írt azzal, mennyiszer állt bíróság előtt. Bíróság elé állt többek között adócsalás, bírák és tanúk megvesztegetése, hamis könyvelés, illegális pártfinanszírozás, hivatali visszaélés, valamint a hírhedt Ruby- vagy „bunga-bunga”-ügy miatt, ahol azzal vádolták, hogy kiskorúval létesített szexuális kapcsolatot szexpartikon. Ez alól a vád alól felmentették. Vádlott volt az Unipol-lehallgatási ügyben, és maffiakapcsolatokkal is gyanúsították, bár ezekben soha nem ítélték el. 2012-ben egyszer közel volt a börtönhöz, amikor a Mediaset-ügyben adócsalásért elítélték, négy év börtönbüntetést kapott, amelyet később közmunkára enyhítettek, és több évre eltiltották a közhivatal viselésétől. Berlusconi köreiből Nicola Cosentino volt képviselő kötött ki végül börtönben, rögtön, amint elveszítette a mentelmi jogát a szervezett bűnözéshez kötődő kapcsolati miatt.
Szemezgetés a magyar példákból
Magyarország nincs a politikusok letartóztatásának élvonalában, de akadtak esetek, amikor elítéltek politikusokat. Kovács Béla volt jobbikos politikust kémkedés miatt ítélték el, igaz, ő soha nem vonult börtönbe, mivel hamarabb Moszkvába távozott, ellene most nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Mengyi Roland “Voldemort” viszont igen, a kormánypárti politikus korrupció miatt ment börtönbe 2020-ban. Emlékezetes lehet Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke aki szintén hivatalban elkövetett bűncselekmények miatt került végül börtönbe. Rendőrségi eljárás egyébként számos politikus ellen zajlott a 2010-es években, gyakran nem a hivatalukhoz köthető ügyben, voltak szexuális visszaélések, pedofil bűncselekmények és csalás is.
Bulgária túl messzire ment?
Az előzetes letartóztatások lehetősége viszont okozhat problémákat. Bulgáriában az előzetesbe kerüléshez viszonylag kevés bizonyíték is elég, ezért joggal, vagy anélkül elég gyakran kötnek ki korrupcióval vádolt politikusok és üzletemberek a cellákban a politikai csatározások közepette. Ráadásul a rossz bolgár börtönkörülmények, és a fogvatartásokkal kapcsolatos botrányok tovább rontják a bizalmat a rendszerben. A legutóbbi ügy Várna polgármesterét, Blagomir Kocevet érinti, aki több mint három hónapja van őrizetben. Az ellene folyó nyomozás főként Plamenka Dimitrova üzletasszony tanúvallomásán alapul, aki rendszeres közbeszerzési vállalkozó volt Várnában a GERB-kormány idején.
A szófiai Mladoszt kerület volt polgármestere, Desziszlava Ivancseva nyolc hónapot töltött előzetes letartóztatásban, majd hosszú ideig házi őrizetben tartották. Végül korrupciós bűncselekmény miatt elítélték, és 20 év börtönbüntetést kapott, amit még gyilkosságért sem szokás kiszabni Bulgáriában. Végül nemrég kegyelmet kapott, miután hat évet letöltött a jogerős büntetéséből.
A cikk a PULSE európai újságírói együttműködés keretein belül készült. Közreműködők: Moravecz Kata (EUrologus, Bécs), Petr Jedlicka (Denik Referendum, Csehország) Samulij Dmiitrov (Mediapool, Bulgaria), Lola Garcia (El Confindencial, Spanyolország), Lola Jotta Tessi, Efsyn, Görögország, Michael Moeseneder (Der Standard, Ausztria)
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
