Jövőre, tizenkét év után újra magyar civil szervezetek is részesülhetnek a Norvég Alap támogatásaiból, a tervek szerint 2031-ig 20 millió eurót pályázhatnak meg. Ezt az Ökotárs Alapítvány jelentette be, még idén júliusban. Móra Veronika, az alapítvány igazgatója a HVG kérdésére november 20-án megerősítette: 2026 februárjában indulhat a pályáztatás.
A Norvégia, Liechtenstein és Izland által létrehozott pénzalapból a 2004 után csatlakozó uniós tagállamokat támogatják azért cserébe azért, hogy nem uniós tagállamokként is hozzáférhessenek az EU belső piacához. A Magyarországnak szánt kifizetéseket azonban a Norvég Alap 2014-ben felfüggesztette, mert a magyar kormány ellenőrzése alá akarta vonni a civil szervezeteknek szánt támogatások lebonyolítását és ellenőrzését.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (a KEHI) több tucat civilszervezet ellen indított eljárást 2014 júniusában – többek között olyan ismert civil szervezeteknél, mint a pályáztatást lebonyolító Ökotárs Alapítványnál, a Budapest Pride-ot szervező Szivárvány Misszió Alapítványnál, a Krétakör Színházat működtető Krétakör Alapítványnál, vagy az Átlátszó projektjeit bonyolító Asimov Alapítványnál.
A kormányzati nyomásgyakorlás és a magyar civilek vegzálása ellen akkor nemzetközi tiltakozóakció indult, húsz ország hatvan civilszervezete állt ki a magyar szervezetek mellett. Az ügyben állást foglalt Nils Miznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa és a kormányzati vizsgálatok leállítását kérte. Két nappal Miznieks állásfoglalása után Orbán Viktor tusnádfürdői beszédében – amelyben a magyar illiberális demokrácia kiépítéséről tartott előadást – azzal vádolta meg a Norvég Alap által támogatott civileket, hogy „külföldiek által fizetett politikai aktivisták”, akik a „magyar államéletet” akarják befolyásolni. Vidar Helgesen korabeli norvég, európai ügyekért felelős miniszter a Financial Timesban megjelent cikkében azt állította Orbán Viktor „szellemi vaskupolával” zárja el Magyarországot a Nyugattól. Egy évvel a kormányzati ellenőrzés után a Fővárosi Ügyészség megállapította, hogy a Norvég Alap pályázatait lebonyolító civilszervezetek törvényesen, a magyar jogszabályoknak megfelelően működtek. Ennek ellenére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2015 novemberéig meghosszabbította a szervezeteket vizsgáló nyomozást. Bár az Orbán kormány részéről Lázár János, a norvég kormány részéről Vidar Helgesen is bejelentette, hogy a vitás kérdések és a másfél éven át tartó vizsgálatok ellenére megegyeztek a Norvég Alap által biztosított támogatás folyósításáról, erről mégsem született kormányközi megállapodás.
Ezért az Európai Unió tagállamai közül Magyarország egyedülálló módon elvesztette a neki szánt, 2021-ig lehívható 216 millió eurós (77 milliárd forintos) fejlesztési alapot. Az elmúlt négy évben Magyarország újra és újra megvétózta az Európai Gazdasági Térséghez tartozó államok (az Európai Unió tagállamai, Norvégia, Lichtenstein és Izland) közös nyilatkozatát. Tavaly decemberben azonban, a magyar elnökség ideje alatt megállapodás született a Norvég Alap újraindításáról, és 2025 első felében kétoldalú tárgyalásokat kezdtek a pénzügyi keret lehívásáról az érintett tagállamok. Ugyancsak ebben az időszakban született döntés a magyar civilszervezetek által lehívható 20 millió eurós keretről.
Az új támogatási ciklus legnagyobb európai kedvezményezettje Lengyelország lesz, 2028-ig a lengyelek 441 millió eurót hívhatnak le projektekre és különböző beruházásokra – erről norvég és a lengyel kormány idén áprilisban állapodott meg.
Romániába 291 millió euró támogatás jut a norvég pénzügyi mechanizmuson keresztül, ebből a pénzből a zöld átállást, az emberi jogok védelmét és a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek csökkentését célzó projekteket finanszírozhatnak a románok.
Bulgária a harmadik a támogatottak listáján, 2028-ig 260 millió eurót hívhat le az ország – jelentette be a bolgár a innovációs és fejlesztési Minisztérium. „A források szinte az európai kohéziós politika összes területét lefedik” – ismertette a megállapodás részleteit Tomiszlav Doncsev miniszterelnök-helyettes. A bolgárok az energiabiztonság erősítését, a fenntartható vízgazdálkodást, az innovatív zöld projekteket finanszírozzák ebből, de jut pénz a jogállamiság működését monitorizáló programokra, a menekültügyi rendszer ellenőrzésére, a kulturális és örökségvédelmi kezdeményezésekre is Bulgáriában.
Tavaly a magyar kormány a Telex kérdésére cáfolta, hogy tárgyalna a Norvég Alappal az együttműködés újraindításáról. Mivel időközben a magyar civil szervezetek újbóli támogatásáról döntés született és ezt az Ökotárs Alapítvány – mint lebonyolító – megerősítette, ezért megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, ezek után várható-e a kétoldalú egyeztetések megkezdése. Amint a szaktárca válaszol, frissítjük cikkünket.
Nyitókép: Házkutatás 2014-ben az Ökotárs Alapítványnál. Fotó: Túry Gergely
Ez a cikk a Pulse európai médiaegyüttműködés keretén belül a bolgár Mediapool, a román Hotnews és a lengyel Gazeta Wyborcza tartalmainak felhasználásával készült.
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
