Hatalmas örömhírünk van: újra lesz Norvég Civil Alap Magyarországon! – írta a Facebookon az Ökotárs Alapítvány. Hozzátették: a támogatók bejelentették a hazai lebonyolítót is, és a programot ők fogják működtetni. Mint kiderült,
az újraindított Norvég Civil Alap 2031-ig 20 millió euróval fogja támogatni a hazai civil társadalmat.
Az Ökotárs azt írja, hogy a tervek szerint 2026 elején megjelennek a pályázati kiírások a három ország – Norvégia, Izland és Lichtenstein – együttműködésében működő alap forrásaira. Arra az Ökotárs is emlékeztet, hogy sokáig nem volt Norvég Alap Magyarországon, mert a kormány nem tudott megegyezni Norvégiával.
Időközben a rendszer átalakult, és a civil alap már egyik részes országban sincs államközi szerződésekhez kötve, és közvetlenül megpályázható – írják. Arra is kitértek: a hazai civil társadalomnak óriási szüksége van ezekre a támogatásokra, mert sokszor olyan problémákat kezelnek, amikre az állam nem költ, pedig kötelessége lenne.
A Norvég Alap honlapján is megjelent közben a tájékoztatás, amely „a civil társadalom megerősített támogatásáról” szól Horvátországban, Csehországban, Magyarországon és Szlovéniában. Ebben azt is írják, hogy „ezekben a nehéz időkben a civil társadalmi szervezetek nélkülözhetetlen szereplők a jogok védelmében, a befogadás előmozdításában és a közösségek – különösen a marginalizálódás által leginkább veszélyeztetett közösségek – megerősítésében”.
Tíz éve zajlott a magyar kormány első látványos akciója a civilek ellen, akiknek az Ökotárs irodájában tartott házkutatás óta már lejárató kampányokkal, hatósági ellenőrzésekkel és a jogalkotókkal is szembe kell nézniük. Hogyan élték meg az elmúlt évtized kormányzati támadásait? Milyen hatással volt a propaganda a megítélésükre és a támogatásukra, és miért tűnnek el a kisebb, helyi szervezetek? Kell-e félni a Szuverenitásvédelmi Hivataltól? Interjú Móra Veronikával, az Ökotárs Alapítvány igazgatójával, a 2014-es rendőri akció fő elszenvedőjével.
A magyar kormány még 2014-ben akarta az ellenőrzése alá vonni a Norvég Alap civil szervezeteknek járó forrásainak elosztását. Norvégia ezért felfüggesztette a két alapból a Magyarországnak járó összes támogatást, viszont a tárgyalásokon sem sikerült megállapodniuk a feleknek, így a kormány inkább veszni hagyta a 77 milliárd forintot.
Újból veszélyezteti a kormány az uniós forrásokat azzal, hogy egyik napról a másikra lenullázza a Magyar Orvosi Kamarát, miután a szervezet tiltakozó akciója érzékenyen érinti a céljait. Az EU hiába követelte, hogy a jogszabálytervezetekről egyeztessen a kormány, a büntető tempóba ez nem fér bele. A kormánynak nem ez az első – és minden bizonnyal nem is az utolsó – ilyen húzása. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy rögtön a kezdéskor páros lábbal szállt bele az Alkotmánybíróságba, amely megsemmisítette a 98 százalékos különadót. Cikkünkben összeszedtük a bosszúálló kormányzás több jellegzetes példáját.
