A támogatások elosztásának koordinálása az Ökotárs feladata lesz – ugyanazé a szervezeté, amelyet egyszer már kipécézett magának a kormány, és az ő szerepükre hivatkozva milliárdokról mondott le, miközben harcot hirdetett a civilek ellen.
Hatalmas örömhírünk van: újra lesz Norvég Civil Alap Magyarországon! – írta a Facebookon az Ökotárs Alapítvány. Hozzátették: a támogatók bejelentették a hazai lebonyolítót is, és a programot ők fogják működtetni. Mint kiderült,
az újraindított Norvég Civil Alap 2031-ig 20 millió euróval fogja támogatni a hazai civil társadalmat.
Az Ökotárs azt írja, hogy a tervek szerint 2026 elején megjelennek a pályázati kiírások a három ország – Norvégia, Izland és Lichtenstein – együttműködésében működő alap forrásaira. Arra az Ökotárs is emlékeztet, hogy sokáig nem volt Norvég Alap Magyarországon, mert a kormány nem tudott megegyezni Norvégiával.
Időközben a rendszer átalakult, és a civil alap már egyik részes országban sincs államközi szerződésekhez kötve, és közvetlenül megpályázható – írják. Arra is kitértek: a hazai civil társadalomnak óriási szüksége van ezekre a támogatásokra, mert sokszor olyan problémákat kezelnek, amikre az állam nem költ, pedig kötelessége lenne.
A Norvég Alap honlapján is megjelent közben a tájékoztatás, amely „a civil társadalom megerősített támogatásáról” szól Horvátországban, Csehországban, Magyarországon és Szlovéniában. Ebben azt is írják, hogy „ezekben a nehéz időkben a civil társadalmi szervezetek nélkülözhetetlen szereplők a jogok védelmében, a befogadás előmozdításában és a közösségek – különösen a marginalizálódás által leginkább veszélyeztetett közösségek – megerősítésében”.
A magyar kormány még 2014-ben akarta az ellenőrzése alá vonni a Norvég Alap civil szervezeteknek járó forrásainak elosztását. Norvégia ezért felfüggesztette a két alapból a Magyarországnak járó összes támogatást, viszont a tárgyalásokon sem sikerült megállapodniuk a feleknek, így a kormány inkább veszni hagyta a 77 milliárd forintot.
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település van Magyarországon. Játsszon velünk!
A viharkároknak mintegy 10-12 százalékát okozzák fakidőlések, ágtörések.
Szerbiában és Magyarországon is új erőre kapott a tiltakozás a rendszer ellen. Tóth Szilárd János politológussal beszélgettünk.
