Friss hírek

Hősök vagy gonosztevők? Könyves Kálmán, akivel csúnyán elbántak a krónikák, de a tisztelői is félreértik

A középkori feljegyzésekben rosszindulatú, púpos, gonosz emberként megjelenő Kálmán királyról manapság tudni vélik, hogy valójában egy korát meghaladóan felvilágosult uralkodó volt, aki a középkori babonákkal szakítva elrendelte a boszorkányperek megszüntetését. Mindkét értékelés téves, az előbbi hátterében egy, az Árpád-házi királyok idején ritkának nem mondható hatalmi harc állt, míg az utóbbinak egy feledésbe merült mítosz helytelen értelmezése az oka.

Mit üzen az első, amerikai elnökségre pályázó nő a XIX. századból és Darth Vader hangja a Galaktikus Birodalomból?

A szerda hajnali tévévitában jól szereplő Kamala Harris első nőként lehet amerikai elnök, de nem ő az első próbálkozó: egy XIX. századi elődje, Victoria Woodhull akkor indult, amikor a nőknek még szavazati joga sem volt az Egyesült Államokban. Ezt az akadályt 1920-ban eltüntették, Németországban viszont éppen újakat állítanak az illegális bevándorlók elé. A határellenőrzés bevezetése azt a schengeni rendszert fenyegeti, amely az első világháború előtti időszak után újra megteremtette a szabad mozgás lehetőségét a kontinensen.

Ne bántsd az egyenlőtlenséget!

Megkérdeztem a ChatGPT okosabbik (fizetős! kapitalista!) verzióját az egyenlőtlenség előnyeiről. Legjobb tudása szerint fel is sorolta őket, de hozzátette, hogy fontos a pozitív hatásait a negatívakkal balanszírozni, mert olyanjai is vannak. Úgyhogy megkérdeztem a hátrányokról. Azt még lelkesebben sorolta, és valamiért nem tette hozzá, hogy azért nem árt az előnyeivel is számolni… Akkor balanszírozzunk helyette, egyelőre ingyen.

Mobilinkvizíció: minden, amit az új iskolai jogszabályokról tudni érdemes

Komoly fejtöréssel indult az idei tanév. Különösen a tantestületekben izzott a levegő, mikor augusztusban új rendelet született, bizonytalanná téve a tanévkezdés mikéntjét. A káoszt furcsa módon éppen a szabályozottság növelése okozta. Az eheti Közlönyben próbáltam ebből a borzasztóan lyukacsos, új jogszabálymaszlagból kihámozni az értelmet és elmagyarázni nektek a helyzetet.

Erősödik a nácizmus, kitart az ukrán offenzíva, a Titanic pedig egyre csak esik szét

A világot kettős mérce alkalmazásával, Ukrajnát pedig neonácisággal vádoló Oroszország nem akarja észrevenni, hogy két német tartományban, Türingiában és Szászországban az az AfD tört előre, amelynek több vezetője valóban nosztalgiával gondol a hitleri időkre. Moszkva közben igyekszik eltitkolni saját polgárai előtt, hogy az állítólag már sokadszor szétvert ukrán hadsereget az orosz katonaság nem tudja kiszorítani az Oroszországhoz tartozó Kurszk térségéből.

Mi az a kettős lényegesség, és miért tehet jót a bolygónak?

Az üzleti életben egyre fontosabbá válik, hogy a vállalatok a profitmaximalizáláson túl – tényleg – figyelmet fordítsanak a környezeti hatásukra. Ehhez szükséges tisztában lenniük a stratégiai teljesítményükkel az ESG dimenziói mentén is. Az új uniós szabályozások miatt az érintett vállalatoknak a 2024-es évet elhagyva kötelező lesz fenntarthatósági jelentést készíteniük. Szeptemberi hírlevelünkben Deme Ágnes, a KPMG menedzsere és Korláth-Túri Tímea, a KPMG tanácsadója segít eligazodni, mit is jelent mindez a gyakorlatban.

Boldogan jöhet majd ki a gyereked az iskolából? Attól függ, hol született!

Elérkezett szeptember első hete, szülők százezrei nézegetik némi stresszel a listát, mindent beszereztek-e az iskolakezdésre vagy még kell valami, tanárok és diákok együtt próbálnak visszarázódni a hétköznapokba, nekem pedig újra eszembe jut, van-e olyan bátor igazgató, aki az évnyitón ugyanazt a beszédet mondta el, mint egy éve, és most röhög a markába, hogy úgysem figyelt senki. De miközben arról hallgathattak szép körmondatokat, hogy a gyerekek most belépnek az iskola kapuján, egy még izgalmasabb kérdésről próbáltam számokat gyűjteni: hogy mi is történik majd velük, amikor kilépnek onnan. Mennyire lesz jó nekik, mekkora eséllyel tudják megvalósítani a céljaikat?

Hogyan nyertem meg az augusztusi tőkepiac Battle Royalját?

Augusztus elején igazi vérengzés tört ki a tőkepiacokon. A látványos korrekcióban a japán tőzsdének főszerep jutott, a japán index napon belüli esése meghaladta a 13 százalékot, július közepi csúcsához képest pedig 26 százalékos zuhanást produkált. A piac idegességét jelző mutató eközben a Covid óta nem látott csúcsokra emelkedett. A Hova tegyem a pénzem friss kiadásában Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója, portfóliómenedzser ír az utolsó nyári hónapot megrázó tőkepiaci turbulencia hátteréről.

Már a vállalatok is a figyelmedet akarják, és ez be is jön nekik

Nem kell minden vállalkozásnak felvásárolnia egy médiacéget, vagyis már csak ezért sem kell mindenkinek Elon Musknak lennie. A Boston Consulting Group elemzése szerint viszont a vállalkozásoknak kifejezetten érdemes médiacégként is viselkedniük. Az eheti Üzleti intelligenciában a BCG szakemberei elmagyarázzák miért, és azt is, hogy hogyan érdemes ennek nekivágni.

Hősök vagy gonosztevők? Szapolyai János, akit csábítóan könnyű gyűlölni

Szűk hetven esztendő alatt kétszer is előfordult a középkori Magyar Királyság történetében, hogy egy semmiből jött és hirtelen naggyá vált família második generációja királyt adott az országnak. Az első Hunyadi Mátyás volt, a második Szapolyai János. Ezen felül is több közös pontot találni a két uralkodó között, ám ezeket mind felülírta az örökségük. Mátyás egy erős királyságot hagyott maga után, amelyik korábban eredményesen dacolt a régió két nagyhatalmával is, János után viszont az országnak csak egy szelete maradt, ami jóformán addig is csak azért lehetett az övé, mert sem a Habsburgoknak, sem az Oszmán Birodalomnak nem volt kellő ereje a tartós megszállásához.