Tetszett a cikk?

Szerdán drámaian lerontották a Jukosz hitelbesorolását a Moody’s és a Standard & Poor’s hitelminősítő intézetek. Ezt megelőzően egy orosz bíróság befagyasztotta a cég vagyonát, hogy fedezni lehessen az államnak a céggel szemben támasztott 3,5 milliárd dolláros adó-követelését, ha azt május 7-én a bíróság jogosnak ítéli.

Az említett adótartozás szolgált alapul a vállalat vezetősége, köztük a főtulajdonos Mihail Hodorkovszkij letartóztatásához. Amennyiben a társaságnak fizetnie kell, csődbe juthat az orosz tőzsde legnagyobb forgalmú részvényét kibocsátó olajmulti.

Más veszélyek is fenyegetik azonban a Jukosz-t. A kormány direkt államosítás helyett az olajkitermelési licenszeket vizsgálja felül és nem kizárt, hogy a Jukosz rosszul jár. Az új feltárható készleteket rejtő Kelet-Szibériában máris az állami kézben lévő olajcégek jutottak előnyhöz. Eközben úgy tűnik, a kormány a kelet-szibériai olajvezetéket nem Kína irányába tervezi megépíteni, ahogyan az a Jukosznak kedvező lett volna, hanem Japán felé, ami a cég konkurenseinek kedvez.

A Jukosz és a Szibnyeft olajcégek készülő frigye is válásba fulladt és a Jukoszra nehezedő állami nyomás hatására ebből is a Jukosz jöhet ki rosszabbul. A Jukoszt egy évvel ezelőtt 3 milliárd dollár készpénzért megvásárolta a Szibnyeft részvényeinek 20 százalékát, a többi Szibnyeft részvényt pedig saját meglévő és újonnan kibocsátott részvényeiért cserébe kapta meg. A Jukosz így 92 százalék feletti részesedést szerzett a Szibnyeftben, míg a Szibnyeft a Jukosz-részvények 26 százalékát kapta cserébe. A bíróság azóta érvénytelenítette az újonnan kibocsátott Jukosz részvényeket, a letartóztatott Hodorkovszkij tulajdonában lévő 42 százalékos Jukosz részvénypakettet pedig lefoglalta az állam, így a Jukosz legnagyobb szavazóképes részvényese a Szibnyeft lett, amely úgy akarja „visszacsinálni” a részvénycserét, mintha semmi sem történt volna.

A Jukosz részvényeseinek ez aligha jó, hiszen a Szibnyeft papírok időközben drágultak, a Jukosz részvényei pedig a politikai beavatkozás hatására estek. Hodorkovszkijnak pedig valószínűleg éppen az okozta a vesztét - természetesen a Putyinnal szembenálló orosz ellenzék támogatása mellett - hogy a Jukosz és a Szibnyeft egyesítésével, majd az egyesült orosz olajmulti és az amerikai Exxon Mobil Corp. összefonódásával túl nagy gazdasági hatalomra tett volna szert.

Nem teszi boldoggá az orosz olajipart az sem, hogy a Duma pénteken hagyta jóvá azt a törvénymódosítást, amelynek segítségével a kormány, a természeti erőforrásokra kivetett 30-40 százalékos adóemelés formájában, lefölözi a magas olajárból származó extraprofitot, ami csak az idén 2-3 milliárd dollárt húz ki az iparág szereplőinek zsebéből. Ekkor még nem említettük arról, hogy ez erősödő rubel és a gyengülő dollár sem kedvez a dollárban exportáló cégeknek.

A Jukosz az új menedzsmenttel is rendben működik és növekedési pályán van, a politikai kockázatokat pedig - a most napvilágra került óriási adókövetelés kivételével - már beárazta a piac, mondta a hvg.hu-nak egy, a Jukoszról elemzést készítő, szakértő. A jövőbeni pénztermelő képesség (diszkontált cash-flow) kiszámítása alapján a Jukosz célárfolyma 11 dollár. A Jukosz-részvényáraknak és a társaság eredményének arányát (P/E) jelző mutatót más olajtársaságokéhoz viszonyítva látszik, hogy a Jukosz a Szibnyeftnél, a Lukoilnál és más orosz olajcégeknél drágább, ám nemzetközi viszonylatban a legolcsóbbak között van. A naponta bekövetkező új politikai fejlemények azonban erősen befolyásolhatják a cég sorsát.

Az orosz olajcégek hatos mezőnyében viszont van néhány, a Jukosznál szerencsésebb vállalat is. A Lukoil jóban van a kormánnyal és viszonylag felelős vállalatirányítási rendszerrel rendelkezik, csakúgy mint a Szibnyeft, ezért vonzó lehet a befektetők számára. A Szurgutnyeftgaz-nál viszont gondok vannak a vállalatirányítással, a Tatnyeftnél pedig csökken a termelés, mondta a hvg.hu-nak egy, a térséggel foglalkozó olajipari elemző, aki az igazi lehetőséget a Gazpromban látja. A Gazprom-befektetők arra várnak, hogy a csak oroszországi befektetők által jegyezhető Gazprom részvényket és a külföldiek által vásárolható - a részvényekhez hasonló jogokat biztosító dollárban kibocsátott letéti jegyeket (ADR) - egységesíteni fogják, így a ma alacsony áron forgó rubelben jegyzett papírokhoz is hozzájuthatnak a külföldi befektetők.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!