A brit üzleti napilap szerint egyes kisebb új tagországok akár három év múlva készen állhatnak az euróövezeti belépésre, de a nagyobb közép-európai országoknak jó eséllyel 2009-2010-ig várniuk kell erre. A befektetők azonban jórészt elfogadták a néhány éves késést, amely így valószínűleg nem rontja a csatlakozók kilátásait - áll az elemzésben.



A londoni napilap szerint ennél komolyabban kell venni annak jeleit, hogy az egykori kommunista országok lakosságának elege van a reformokból, az egyenlőtlenségekből és a széles körű korrupcióból. Sokukat megkísértik azok a populista politikusok, akik kemény rendpárti politikát és/vagy lazább állami költekezést - vagyis magasabb béreket, nyugdíjakat és támogatásokat - ígérgetnek.



A térségben jelenleg ugyan nincsenek hatalmon ilyen populisták, de jelenlétük megnehezíti a fő politikai sodorvonalba tartozó vezetőknek, hogy fenntartsák a gazdaság rendbe hozatalának egyébként sem könnyű irányvonalát.



Az elemzés szerint a nagy külföldi multinacionális vállalatoknak, amelyek a várható EU-belépés ismeretében hajtották eddig is végre befektetéseiket a csatlakozó térségben, május 1-je nem jelent majd különösebb változást. A nyolc kelet-európai csatlakozó ország eddig 120 milliárd dollárnyi közvetlen külföldi befektetést gyűjtött.



Sok kis vállalat azonban, amely eddig vonakodott a beruházásoktól az EU határain kívül, most újabb pillantást fog vetni Kelet-Európára - áll a Financial Times bővítési mellékletében.



Steven Fries, a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) főközgazdász-helyettese azt mondta: a térségi működőtőke-beáramlás, amely tavaly az előző évi 20 milliárd dollárról 8 milliárd dollárra zuhant, az idén 15 milliárd dollár fölé emelkedik, és várhatóan egy ideig ezen a szinten marad.



A térségi portfolió-befektetési piacon az euróövezeti konvergencia haladtával jelentősen szűkültek a kockázati hozamfelárak az euróövezeti irányadó állampapír, a német Bund felett, jóllehet a magyar, a cseh és a lengyel piacon instabilitást okoztak a költségvetési lazaság miatti aggályok.



A konvergencia-játék fő piaca a külföldi befektetők számára a három legnagyobb csatlakozó ország, Lengyelország, Magyarország és Csehország, bár a befektetéseket korlátozza a likvid papírok szűkössége - áll a Financial Times elemzésében.



A lap szerint a csatlakozó országok bankszektorában is bőven van még lehetőség a növekedésre. Az új EU-tagok bankrendszere meglehetősen kicsi: a kevesebb mint 300 bank összesített mérlegfőösszege 350 milliárd euró, alig 2,4 százaléka a konszolidált euróövezeti mérlegnek.



A banki hitelkihelyezések a GDP értékének 34 százalékát teszik ki, ami az euróövezeti átlag harmada. Igaz, a hitelkihelyezések értéke háromszor gyorsabban nő, mint a valutaunióban - áll a brit lap bővítési mellékletében.