Tetszett a cikk?

Az új tagállamok eurócsatlakozásának várható késedelménél nagyobb veszélyt jelent a populisták jelenléte a csatlakozó országok politikai életében - írta az EU-bővítésnek szentelt mellékletében a keddi Financial Times.

A brit üzleti napilap szerint egyes kisebb új tagországok akár három év múlva készen állhatnak az euróövezeti belépésre, de a nagyobb közép-európai országoknak jó eséllyel 2009-2010-ig várniuk kell erre. A befektetők azonban jórészt elfogadták a néhány éves késést, amely így valószínűleg nem rontja a csatlakozók kilátásait - áll az elemzésben.



A londoni napilap szerint ennél komolyabban kell venni annak jeleit, hogy az egykori kommunista országok lakosságának elege van a reformokból, az egyenlőtlenségekből és a széles körű korrupcióból. Sokukat megkísértik azok a populista politikusok, akik kemény rendpárti politikát és/vagy lazább állami költekezést - vagyis magasabb béreket, nyugdíjakat és támogatásokat - ígérgetnek.



A térségben jelenleg ugyan nincsenek hatalmon ilyen populisták, de jelenlétük megnehezíti a fő politikai sodorvonalba tartozó vezetőknek, hogy fenntartsák a gazdaság rendbe hozatalának egyébként sem könnyű irányvonalát.



Az elemzés szerint a nagy külföldi multinacionális vállalatoknak, amelyek a várható EU-belépés ismeretében hajtották eddig is végre befektetéseiket a csatlakozó térségben, május 1-je nem jelent majd különösebb változást. A nyolc kelet-európai csatlakozó ország eddig 120 milliárd dollárnyi közvetlen külföldi befektetést gyűjtött.



Sok kis vállalat azonban, amely eddig vonakodott a beruházásoktól az EU határain kívül, most újabb pillantást fog vetni Kelet-Európára - áll a Financial Times bővítési mellékletében.



Steven Fries, a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) főközgazdász-helyettese azt mondta: a térségi működőtőke-beáramlás, amely tavaly az előző évi 20 milliárd dollárról 8 milliárd dollárra zuhant, az idén 15 milliárd dollár fölé emelkedik, és várhatóan egy ideig ezen a szinten marad.



A térségi portfolió-befektetési piacon az euróövezeti konvergencia haladtával jelentősen szűkültek a kockázati hozamfelárak az euróövezeti irányadó állampapír, a német Bund felett, jóllehet a magyar, a cseh és a lengyel piacon instabilitást okoztak a költségvetési lazaság miatti aggályok.



A konvergencia-játék fő piaca a külföldi befektetők számára a három legnagyobb csatlakozó ország, Lengyelország, Magyarország és Csehország, bár a befektetéseket korlátozza a likvid papírok szűkössége - áll a Financial Times elemzésében.



A lap szerint a csatlakozó országok bankszektorában is bőven van még lehetőség a növekedésre. Az új EU-tagok bankrendszere meglehetősen kicsi: a kevesebb mint 300 bank összesített mérlegfőösszege 350 milliárd euró, alig 2,4 százaléka a konszolidált euróövezeti mérlegnek.



A banki hitelkihelyezések a GDP értékének 34 százalékát teszik ki, ami az euróövezeti átlag harmada. Igaz, a hitelkihelyezések értéke háromszor gyorsabban nő, mint a valutaunióban - áll a brit lap bővítési mellékletében.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!