A magas olajár kedvező az orosz olajcégeknek, és az orosz tőzsde kapitalizációjának 80 százalékát mindössze féltucat olajipari társaság adja. Papírjaik ugyan nem olcsók, de amíg emelkedik az olajár, igazán jól lehet keresni rajtuk. Csak tudni kell időben eladni - foglalta össze a egy részvényelemző az orosz piac befektetési sztoriját a hvg.hu-nak.

Az 1998-as orosz válság idején az orosz piaci kockázatoknak erősen kiszolgáltatott (termékeiket Oroszországba exportáló) magyar cégek miatt a magyarországi befektetők, közöttük számos magánszemély körülbelül 8 milliárd dollárt veszítettek. Ráadásul most az orosz piacról érkező hírek sem túl bíztatóak és a piac átláthatóságával is komoly gondok vannak.

Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy azok a magyar magánbefektetők, akik szeretnek veszélyesen élni, inkább az amerikai technológiai piacon, a Nasdaqon keresnek kockázatos befektetéseket - mondta a hvg.hu-nak Vágó Attila, a Concorde Értékpapír Rt. elemzője. (Támadnak a zombi-részvények) A Közép- és Kelet Európába invesztáló befektetési alapok azonban már felismerték, hogy a térségben a magyar piacnál egy tőzsde teljesít jobban, az orosz, ezért agresszívan vásárolják az orosz cégek papírjait.

Akinek Oroszország 1998-as pénzügyi összeomlása után - amikor az orosz tőzsdeindex, az RTS, 36 ponton állt - az a merész ötlete támadt, hogy orosz részvényeket vásároljon, az az idén márciusban, - amikor az RTS 700 pont fölé ment, - 2000 százalékos hasznot vághatott zsebre. Az RTS, a magas nyersanyagáraknak köszönhetően, csak tavaly 58 százalékot erősödött. Az orosz tőzsdei cégek részvényeinek értékét növelte, hogy az orosz állam eladósodottságának szintje mérséklődött, így a részvényárakba beárazott kockázati tényező is automatikusan csökkent.

Az orosz tőzsde, mint a legalulértékeltebb fejlődő piac, vonzotta a külföldi befektetési alapokat is, a hazai részvények iránti erős keresletet azonban elsősorban annak köszönhető, hogy Oroszországból, a korábban megszokottnál, lényegesen kevesebb tőke menekült el tavaly. Az orosz magánvállalat-birodalmak, a hazai spekulánsok és az orosz emigránsok egyaránt vásárolni kezdték az orosz papírokat. Ellentétben az 1998-as válság előtti időkkel, most az oroszok kezében van a pénz - írja a Euromoney.

A Jukosz fő-tulajdonosának, Mihail Hodorkovszkijnak tavaly őszi letartóztatása egy időre sokkolta a piacokat, a befektetők azonban a nagy profit mellé beárazták a nagy politikai kockázatot, és még így is megérte maradniuk. Korábbi kedvenceik, a kitűnően teljesítő Jukosz, a Sibneft és Norilsk Nickel helyett azonban most inkább az állami kézben lévő gázipari monopóliumot, a Gazpromot és a hasonlóan állami kézben lévő olajvezeték-monopóliumt, a Transneftet tartják jó befektetésnek.

Csődbe mehet a Jukosz

Akit nem riaszt el, hogy a legnagyobb orosz magánvállalatok vezetőinek egy része börtönben vagy emigrációban van és a felvilágosult abszolutizmus felé tartó Oroszországban a kormány csak akkor tartja tiszteletben a törvényeket, ha maga is jónak látja, azoknak bátran ajánlható, hogy az orosz kínálatból állítsanak össze olyan portfoliót, amely akár 50 százalékos hozamot is biztosíthat.

A telekom szektor tőzsdén jegyzett cégei, az MTS és a Vimpelcom ígéretes jelöltnek tűnnek. Mindkét társaság megduplázta előfizetőinek számát és még bőven van terük a növekedésre, a telefonellátottság azonban még messze elmarad a közép-európai országokétól a kereslet nagy és az állai beavatkozás veszélye kisebb mint a nyersanyag iparban - írják a Raiffeisen Bankcsoport elemzői. Az olajszektor már kifutotta magát, most a nagy acélipari cégek, majd az élemiszer-feldolgozó ipar konszolidációja következik - vélekedik a Euromoney.

A kimondhatatlan nevű kisebb cégek messze felülmúlják az orosz blue chipek teljesítményét. A második vonalbeli cégeket tömörítő Slovnik’s Russia Small Cap index tavalyi 155 százalékos erősödése messze felülmúlta a nagy cégeket tartalmazó RTS index 74 százalékos erősödést. A kis cégek iránti keresletet az is erősíti, hogy az olajvállalatok részvényeiből, az óriási cégfelvásárlások miatt, egyre kevesebb van a piacon.

A legjobb hozamot azonban az ingatlanalapok ígérik. A gazdagodó középosztálynak köszönhetően az orosz lakáspiac tavaly 30 százalékkal nőtt és idén sem várható lassulás - nyilatkozta a két létező orosz ingatlanalap egyikének, a Feleming-Family and Partners Russia Real Estate elnöke.

Putyin jól ráijesztett az orosz cégvezetőkre, ezért a vállalatok könyvelési és adózási morálja és átláthatósága - így a cégek értéke is - ugrásszerűen javult, vélik optimista befektetők. Korábban minden nagyon olcsó volt, a megvásárolható cégek alulértékeltsége hatott a piacon. A 7,6 százalékos GDP növekedést magáénak tudó Oroszország azonban ma még „igazi növekedési sztori” - teszik hozzá.

Az orosz csoda addig tart, ameddig a magas olajár, hívják fel a figyelmet a kevésbé optimisták. Az olajipar a hivatalos számítások szerint csak 9 százalékát adja az orosz GDP-nek, az exportból azonban 80 százalékos a részesedése. Nem elhanyagolható azonban, hogy az orosz olajcégek adómegtakarítási okokból olcsón exportálták az olajat saját off-shore cégeiknek, majd drágán továbbadták a piacon, a hasznot pedig a Bahamákon parkoltatták. Ha ezeket a praktikákat figyelembe vesszük, az orosz olajipar már a GDP 34,2 százalékát adja - állítja az egyik legnagyobb orosz brókercég, a Renaissance Capital. Ha pedig az olajdollárok elapadnak - jegyzik meg - elapad a belső kereslet is, ami a fantasztikus orosz növekedés motorja.