Az újonnan belépő országok sok helyen kutatták, vajon mi volt helyes vagy helytelen a korábbi csatlakozók stratégiájában. A Financial Times példákat sorol, de biztos receptet nem ígér.

Az új EU-tagok ténygyűjtő csapatainak egyaránt példákat kellett találniuk arról, hogy mit tettek jól és hol vétettek a korábban csatlakozott országok – írja a Financial Times. Rossz példáként idézi Portugália vagy Görögország esetét, ahol a csatlakozásba vetett bizalom fájdalmas gazdasági válságba torkollott. Ausztriában pedig annyira magas volt az EU-tagságba vetett bizalom, hogy a pénzügyi gyarapodás elmaradása általános kiábrándulásba vezetett.

Jóllehet az EU történetének eddigi legnagyobb növekedése a május elsejei, de az uniót négy alkalommal is bővítették. A hat alapító tagország mellé elsőként a dánokat, a briteket és az íreket vették fel 1973-ban. 1981-ben egyedüliként lépett a tagországok soraiba Görögország, őt 1986-ban követett Portugália és Spanyolország. Végül 15 tagúvá 1995-ben vált az Európai Unió, amikor soraiba lépett három jóléti állam, Ausztria, Svédország és Finnország.

„Spanyolország nagyon jó példát nyújt a csatlakozás utáni lehetőségeket illetően” – vélekedik a Financial Times-nak nyilatkozó Marek Grela, Lengyelország EU-nagykövete, példaként hozva a regionális politika kezelését vagy a strukturális alapokat. A spanyolok fejlesztései a szállítmányozásban és a logisztikában, ma lehetővé teszik az eldugottabb régiók gyarapodását is.

Portugália ezzel szemben ellenpéldaként említhető – vélekedik Michel Barnier egykori EU-biztos, jelenlegi francia külügyminiszter. Szerinte a portugálok nem becsülték meg eléggé a strukturális alapok nyújtotta lehetőségeket. Az újonnan csatlakozóknak különösen értékelniük kell a strukturális alapokat, hiszen az eddigi bővítésekhez képest szerényebb keretből kell gazdálkodnia a tíz új tagállamnak. A következő három évben körülbelül nettó 10,3 milliárd eurót folyósít az EU főleg a regionális alapokba és mezőgazdasági célokra. Az arányaiban kisebb támogatás körülbelül így néz majd ki: Lengyelországban az egy főre jutó támogatás 67, Magyarországon 49 euró. Ezzel szemben mondjuk Görögországban 2000-ben 437, míg Írországban egy lakosra 418 euró támogatás jutott.

Marek Grela szerint a csatlakozó országoknak érdemes lenne példát venniük a régebben belépettekről: „Finnország például rengeteget feketetett újításokba, míg Írországban a legtöbb pénz az oktatás fejlesztésébe pumpálták, nem eredmény nélkül.” Az EU-nagykövet véleménye szerint „helyesebb, ha az elvárások kevéssé magasak, inkább realisták, például hazámban a lengyelek inkább szkeptikusok, mint kritikátlanul örvendezők”.

Minden csatlakozó állam szeretné elkerülni azt a rémálmot, mely Görögországban és Portugáliában történt. „Portugália hatalmas stratégiai baklövést követett el, amikor felélte minden EU támogatását” – mondta Daniel Gros, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának vezetője, aki szerint „a portugálok csúnyán eltapsolták a pénzeket, és reggel csúnya másnaposságra ébredtek”.

Görögország az EU-alapokat a reformoktól való védelemre használta, ahelyett hogy a gyengélkedő iparágakat támogassa. Az EU-tagság azonban önmagában nem elég a sikerhez, gyökeres változásokra van szükség.

Írország, mint a „kelta tigris”, Finnország mint jelenleg a legversenyképesebb gazdaság és Görögország újbóli erőre kapása is mind-mind az EU-támogatásnak köszönhető és az egységes európai piacnak. Ez EU azonban az országok sajátlagos fényét is emeli, amelyet a gazdaság építésével segít elő. Írország például a tagság révén bekövetkezett gazdasági prosperitásával elősegítette kilépését a britek árnyékából. Szlovákia például hasonlóképp járhat a csatlakozás után: kiléphet a csehek mögül, és önálló arculatot alakíthat ki - vélekedik a Financial Times.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Amikor még a fideszesek is „a pokol tornácán” söröztek – 30 éve nyílt meg a Fekete Lyuk

Amikor még a fideszesek is „a pokol tornácán” söröztek – 30 éve nyílt meg a Fekete Lyuk

Áder János az adu ászunk, de ez kevés ebben a játszmában

Áder János az adu ászunk, de ez kevés ebben a játszmában

Új vezetők a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban

Új vezetők a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban

Vidékről mozgósít a Jobbik további tüntetésekre

Vidékről mozgósít a Jobbik további tüntetésekre

Kapjanak szavazatot a hatévesek is – javasolja egy brit politológus

Kapjanak szavazatot a hatévesek is – javasolja egy brit politológus

Amikor a betlehemet is rohamrendőrök védik

Amikor a betlehemet is rohamrendőrök védik