Tetszett a cikk?

Az újonnan belépő országok sok helyen kutatták, vajon mi volt helyes vagy helytelen a korábbi csatlakozók stratégiájában. A Financial Times példákat sorol, de biztos receptet nem ígér.

Az új EU-tagok ténygyűjtő csapatainak egyaránt példákat kellett találniuk arról, hogy mit tettek jól és hol vétettek a korábban csatlakozott országok – írja a Financial Times. Rossz példáként idézi Portugália vagy Görögország esetét, ahol a csatlakozásba vetett bizalom fájdalmas gazdasági válságba torkollott. Ausztriában pedig annyira magas volt az EU-tagságba vetett bizalom, hogy a pénzügyi gyarapodás elmaradása általános kiábrándulásba vezetett.

Jóllehet az EU történetének eddigi legnagyobb növekedése a május elsejei, de az uniót négy alkalommal is bővítették. A hat alapító tagország mellé elsőként a dánokat, a briteket és az íreket vették fel 1973-ban. 1981-ben egyedüliként lépett a tagországok soraiba Görögország, őt 1986-ban követett Portugália és Spanyolország. Végül 15 tagúvá 1995-ben vált az Európai Unió, amikor soraiba lépett három jóléti állam, Ausztria, Svédország és Finnország.

„Spanyolország nagyon jó példát nyújt a csatlakozás utáni lehetőségeket illetően” – vélekedik a Financial Times-nak nyilatkozó Marek Grela, Lengyelország EU-nagykövete, példaként hozva a regionális politika kezelését vagy a strukturális alapokat. A spanyolok fejlesztései a szállítmányozásban és a logisztikában, ma lehetővé teszik az eldugottabb régiók gyarapodását is.

Portugália ezzel szemben ellenpéldaként említhető – vélekedik Michel Barnier egykori EU-biztos, jelenlegi francia külügyminiszter. Szerinte a portugálok nem becsülték meg eléggé a strukturális alapok nyújtotta lehetőségeket. Az újonnan csatlakozóknak különösen értékelniük kell a strukturális alapokat, hiszen az eddigi bővítésekhez képest szerényebb keretből kell gazdálkodnia a tíz új tagállamnak. A következő három évben körülbelül nettó 10,3 milliárd eurót folyósít az EU főleg a regionális alapokba és mezőgazdasági célokra. Az arányaiban kisebb támogatás körülbelül így néz majd ki: Lengyelországban az egy főre jutó támogatás 67, Magyarországon 49 euró. Ezzel szemben mondjuk Görögországban 2000-ben 437, míg Írországban egy lakosra 418 euró támogatás jutott.

Marek Grela szerint a csatlakozó országoknak érdemes lenne példát venniük a régebben belépettekről: „Finnország például rengeteget feketetett újításokba, míg Írországban a legtöbb pénz az oktatás fejlesztésébe pumpálták, nem eredmény nélkül.” Az EU-nagykövet véleménye szerint „helyesebb, ha az elvárások kevéssé magasak, inkább realisták, például hazámban a lengyelek inkább szkeptikusok, mint kritikátlanul örvendezők”.

Minden csatlakozó állam szeretné elkerülni azt a rémálmot, mely Görögországban és Portugáliában történt. „Portugália hatalmas stratégiai baklövést követett el, amikor felélte minden EU támogatását” – mondta Daniel Gros, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának vezetője, aki szerint „a portugálok csúnyán eltapsolták a pénzeket, és reggel csúnya másnaposságra ébredtek”.

Görögország az EU-alapokat a reformoktól való védelemre használta, ahelyett hogy a gyengélkedő iparágakat támogassa. Az EU-tagság azonban önmagában nem elég a sikerhez, gyökeres változásokra van szükség.

Írország, mint a „kelta tigris”, Finnország mint jelenleg a legversenyképesebb gazdaság és Görögország újbóli erőre kapása is mind-mind az EU-támogatásnak köszönhető és az egységes európai piacnak. Ez EU azonban az országok sajátlagos fényét is emeli, amelyet a gazdaság építésével segít elő. Írország például a tagság révén bekövetkezett gazdasági prosperitásával elősegítette kilépését a britek árnyékából. Szlovákia például hasonlóképp járhat a csatlakozás után: kiléphet a csehek mögül, és önálló arculatot alakíthat ki - vélekedik a Financial Times.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Bíróság elé állt az izraeli miniszterelnök

Bíróság elé állt az izraeli miniszterelnök

Ez történt: kiadták a listát a legmegbízhatóbb telefonokról

Ez történt: kiadták a listát a legmegbízhatóbb telefonokról

Nikoloz Baszilasvilit családon belüli erőszakkal gyanúsítják

Nikoloz Baszilasvilit családon belüli erőszakkal gyanúsítják