A vajmi kevés eredmény ellenére mégis akadnak, akik próbálkoznak, és panaszt emelnek, megpróbálják igazukat érvényre juttatni. Így tett például Csonka Árpádné is, aki az egyik budapesti bevásárlóközpont kisállat-kereskedésében vásárolta meg 32 ezer forintért 7 hetes, amerikai cocker spániel fajtájú kutyáját. Elmondása szerint az üzletben 24 órás garanciát vállaltak az állatért, de semmiféle papírt, oltási könyvet nem adtak hozzá.
A spániel másnapra megbetegedett, mire a hölgy visszavitte a kereskedésbe, ahol vissza is vették, és azt ígérték, egészségesen kapja vissza. Bár a kutyust két nap múlva visszakapta, az ismét beteg lett, így megint visszakerült a boltba. Ekkor már azt ajánlották a vevőnek, hogy visszaveszik az állatot, az árát pedig megtérítik. A hölgy – aki az üzletvezetővel beszélt, a tulajdonossal nem – ebbe nem ment bele. Maga gyógyíttatta meg a kutyát, majd jelentkezett a kereskedésben, hogy térítsék meg a költségeit. Ott azonban erre nem voltak hajlandóak, és a bemutatott állatorvosi igazolás és kórtörténet ellenére, Csonkáné állítása szerint még gorombán is viselkedtek vele. Ezután panaszt tett a XXII. kerületi polgármesteri hivatalban, és úgy döntött, felveszi a harcot: lapoknak, rádiónak nyilatkozik az üggyel kapcsolatban.
Az állatkereskedés tulajdonosa, megkeresésünkre elmondta, a kutyát május 16-án vásárolta a hölgy, és mint ahogy szokás, megkapta a szavatossági feltételekről szóló papírt, amely tartalmazta az állat és a vásárló adatait, valamint a vásárló aláírását, aki ezzel igazolta, hogy tudomásul vette a vásárlás feltételeit. Ezek szerint a betegségről 24 órán belül értesíteni kell a kereskedőt, amely kapcsolatban áll egy állatklinikával. A bolttulajdonos állítása szerint a vevő ezt meg is tette, és kétnapi állatorvosi megfigyelés után – biztosan mondhatja – a vevő a kutyát tünetmentesen kapta vissza. Ezután a hölgy 2 hónap múlva jelentkezett, és kérte, hogy térítsék meg állatorvosi költségeit. Az üzletvezető a tulajdonos szerint arra kérte a reklamáló vevőt, hogy ezt az igényét írásban tegye meg, csatolja az állatorvosi vizsgálat eredményét és a kórleírást; ugyanis az üzlet állatorvosi költségeket csak ilyen bizonyítékok ellenében térít meg. Az tulajdonos közölte, a vásárló ilyen papírokat nem mutatott be, hanem a Vásárlók könyvét kérte és panaszt tett. Pedig állítása szerint, ha a vásárló a szavatossági feltételeknek eleget tesz, és bebizonyosodik, hogy az állat már a vásárláskor beteg volt, természetesen kártalanítja.
Az üggyel kapcsolatban Pásztor Zsuzsa, az Illatos Úti Állatvédő Projekt munkatársa elmondta: tudomása szerint az állatkereskedés számára egyszer már betiltották a kutyák, macskák forgalmazását, de azóta ismét adnak el kisállatokat. Véleménye szerint semmiképp nem jó, ha nem tenyésztőktől vásárolunk állatokat, ugyanis a kutyákat és macskákat tőlük hozhatjuk el a legnagyobb biztonsággal oltások, törzskönyv szempontjából. A plázákban lévő állatkereskedésekben kapott törzskönyvekkel is sokszor zsákbamacskát vesz az ember, hisz nem tudhatja biztosan, a megvásárolt állathoz tartozik-e valójában.
A kereskedésekben sokszor szánalmas körülmények között lévő állatok azonban nem tudnak kihez fordulni, sőt a legtöbb esetben az emberek sem tehetnek túl sokat. Böhm Zsuzsa, a Macska magazin munkatársa elmondta, ha valakivel a fent említetthez hasonló eset történik, feljelentést, illetve tanúvallomást tehet az illetékes önkormányzat jegyzőjénél, de a hivatalok általában nem szeretnek ilyen ügyekkel foglalkozni, és legtöbbször nem történik semmi. Az igazán kitartóak esetleg levélben fordulhatnak a bevásárlóközpont igazgatójához, bízva a szerencsében és a támogatásban.
Szintén a jegyzőket említette kapaszkodóként Molnár Mariann, az Eurogroup állatvédő szervezet konzultánsa. Beszámolt arról, hogy Magyarországon jelenleg hiányoznak az állatkereskedésekkel kapcsolatos intézkedések, és csak az állatvédelmi törvény szabályai tekinthetők általánosan érvényesnek. Elmondta, 2001-ben, még a Rex Kutyaotthon Alapítvány munkatársaként készítettek egy felmérést a budapesti kisállat-kereskedésekről, és alapvető problémákra bukkantak. Ennek is köszönhetően legkésőbb jövő év elejére elkészülhet az a kormányrendelet, amely tisztázza a kereskedésekben eladásra váró kisállatok helyzetét. A szervezet konzulense hozzátette, a Csonka Árpádné által panaszolt kereskedésre rengeteg panasz érkezik, és szinte mind beteg állatokat említ.
A pórul járt hölgy most úgy döntött, kiáll igaz mellett, és állatvédő szervezeteket megkeresve szeretné elérni, hogy ne történhessen meg több, az övéhez hasonló eset. Bár a panasz jogosságát illetően nem tudunk álláspontot foglalni, az állatvédők azon a véleményen vannak, hogy a vevőknek kevés esélyük van a kereskedőkkel szemben, ezzel együtt a konkrét bizonyítékok birtokában megpróbálják felvenni a harcot – ha közben elfelejtettük volna – az állatok érdekében.
A spániel másnapra megbetegedett, mire a hölgy visszavitte a kereskedésbe, ahol vissza is vették, és azt ígérték, egészségesen kapja vissza. Bár a kutyust két nap múlva visszakapta, az ismét beteg lett, így megint visszakerült a boltba. Ekkor már azt ajánlották a vevőnek, hogy visszaveszik az állatot, az árát pedig megtérítik. A hölgy – aki az üzletvezetővel beszélt, a tulajdonossal nem – ebbe nem ment bele. Maga gyógyíttatta meg a kutyát, majd jelentkezett a kereskedésben, hogy térítsék meg a költségeit. Ott azonban erre nem voltak hajlandóak, és a bemutatott állatorvosi igazolás és kórtörténet ellenére, Csonkáné állítása szerint még gorombán is viselkedtek vele. Ezután panaszt tett a XXII. kerületi polgármesteri hivatalban, és úgy döntött, felveszi a harcot: lapoknak, rádiónak nyilatkozik az üggyel kapcsolatban.
Az állatkereskedés tulajdonosa, megkeresésünkre elmondta, a kutyát május 16-án vásárolta a hölgy, és mint ahogy szokás, megkapta a szavatossági feltételekről szóló papírt, amely tartalmazta az állat és a vásárló adatait, valamint a vásárló aláírását, aki ezzel igazolta, hogy tudomásul vette a vásárlás feltételeit. Ezek szerint a betegségről 24 órán belül értesíteni kell a kereskedőt, amely kapcsolatban áll egy állatklinikával. A bolttulajdonos állítása szerint a vevő ezt meg is tette, és kétnapi állatorvosi megfigyelés után – biztosan mondhatja – a vevő a kutyát tünetmentesen kapta vissza. Ezután a hölgy 2 hónap múlva jelentkezett, és kérte, hogy térítsék meg állatorvosi költségeit. Az üzletvezető a tulajdonos szerint arra kérte a reklamáló vevőt, hogy ezt az igényét írásban tegye meg, csatolja az állatorvosi vizsgálat eredményét és a kórleírást; ugyanis az üzlet állatorvosi költségeket csak ilyen bizonyítékok ellenében térít meg. Az tulajdonos közölte, a vásárló ilyen papírokat nem mutatott be, hanem a Vásárlók könyvét kérte és panaszt tett. Pedig állítása szerint, ha a vásárló a szavatossági feltételeknek eleget tesz, és bebizonyosodik, hogy az állat már a vásárláskor beteg volt, természetesen kártalanítja.
Az üggyel kapcsolatban Pásztor Zsuzsa, az Illatos Úti Állatvédő Projekt munkatársa elmondta: tudomása szerint az állatkereskedés számára egyszer már betiltották a kutyák, macskák forgalmazását, de azóta ismét adnak el kisállatokat. Véleménye szerint semmiképp nem jó, ha nem tenyésztőktől vásárolunk állatokat, ugyanis a kutyákat és macskákat tőlük hozhatjuk el a legnagyobb biztonsággal oltások, törzskönyv szempontjából. A plázákban lévő állatkereskedésekben kapott törzskönyvekkel is sokszor zsákbamacskát vesz az ember, hisz nem tudhatja biztosan, a megvásárolt állathoz tartozik-e valójában.
A kereskedésekben sokszor szánalmas körülmények között lévő állatok azonban nem tudnak kihez fordulni, sőt a legtöbb esetben az emberek sem tehetnek túl sokat. Böhm Zsuzsa, a Macska magazin munkatársa elmondta, ha valakivel a fent említetthez hasonló eset történik, feljelentést, illetve tanúvallomást tehet az illetékes önkormányzat jegyzőjénél, de a hivatalok általában nem szeretnek ilyen ügyekkel foglalkozni, és legtöbbször nem történik semmi. Az igazán kitartóak esetleg levélben fordulhatnak a bevásárlóközpont igazgatójához, bízva a szerencsében és a támogatásban.
Szintén a jegyzőket említette kapaszkodóként Molnár Mariann, az Eurogroup állatvédő szervezet konzultánsa. Beszámolt arról, hogy Magyarországon jelenleg hiányoznak az állatkereskedésekkel kapcsolatos intézkedések, és csak az állatvédelmi törvény szabályai tekinthetők általánosan érvényesnek. Elmondta, 2001-ben, még a Rex Kutyaotthon Alapítvány munkatársaként készítettek egy felmérést a budapesti kisállat-kereskedésekről, és alapvető problémákra bukkantak. Ennek is köszönhetően legkésőbb jövő év elejére elkészülhet az a kormányrendelet, amely tisztázza a kereskedésekben eladásra váró kisállatok helyzetét. A szervezet konzulense hozzátette, a Csonka Árpádné által panaszolt kereskedésre rengeteg panasz érkezik, és szinte mind beteg állatokat említ.
A pórul járt hölgy most úgy döntött, kiáll igaz mellett, és állatvédő szervezeteket megkeresve szeretné elérni, hogy ne történhessen meg több, az övéhez hasonló eset. Bár a panasz jogosságát illetően nem tudunk álláspontot foglalni, az állatvédők azon a véleményen vannak, hogy a vevőknek kevés esélyük van a kereskedőkkel szemben, ezzel együtt a konkrét bizonyítékok birtokában megpróbálják felvenni a harcot – ha közben elfelejtettük volna – az állatok érdekében.