Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A Dresdner Kleinwort Wasserstein (DrKW) londoni befektetési ház értesülése szerint Draskovics Tibor pénzügyminiszter a minisztériumok bizonyos kiadási tételeinek zárolását fontolgatja a költségvetési hiány gyors bővülésének megfékezése végett.
Az Allianz pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege - az európai feltörekvő piacokat folyamatosan elemző egyik legnagyobb londoni ház - csütörtökön kiadott napi térségi körképében azt írta: helyszíni beszámolókból szerzett értesülése szerint a pénzügyminisztérium olyan javaslaton gondolkodik, amely az egyes tárcák fejlesztési kiadásait az előirányzat 35 százalékára korlátozná az első félévben.
A jelentés szerint a DrKW elemzőinek minapi budapesti látogatása során Draskovics személyesen is utalt arra, hogy bizonyos kiadásokat befagyaszthatnak. A pénzügyminiszter szerint azonban a kormány addig nem tudja eldönteni, hogy ez szükséges-e, amíg nem látja a teljes első félévi deficitadatokat.
Ebben az esetben bármiféle esetleges költségvetési módosítás júliusban lehetséges, vagyis a szükséges korrekciós intézkedések áttolódhatnak a második félévre - áll a londoni Dresdner-jelentésben.
A DrKW szerint mindazonáltal a cég bármelyik forgatókönyv megvalósulását olyan konkrét lépésként üdvözölné, amellyel megakadályozható lenne, hogy az ország az idén ismét túllépje a költségvetési deficitcélt.
A Dresdner a jelentés szerint ugyanakkor továbbra is "bizonyos mértékig kérdésesnek tartja", hogy a kormány a választások előtti évben mekkora költségvetési konszolidációt lesz képes végrehajtani, és a cég változatlanul a 4,7 százalékos idei hiánycél túllépését várja.
A pénzügyi tárca cáfol
A pénzügyminiszter nem készül arra, hogy a minisztériumok kiadási tételeit zárolja - közölte Pichler Ferenc, a pénzügyminiszter kabinetfőnöke. Pichler Ferenc szerint az idei költségvetés biztonsági tartalékokkal készült, e tartalékok képzésének szabályait tartalmazza a költségvetési törvény.
A speciális államháztartási tartalék a jogszabály szerint az intézményi előirányzatok 1 százaléka, valamint a fejezeti kezelésű pénzek 10 százaléka, illetve bizonyos tartalékokat az önkormányzatoknál is előír a jogszabály. Ez a tartalék automatikusan megképződött január 1-jétől, a kormány két hete döntött arról, hogy egyes esetekben mentességet ad ez alól. Az megképzett államháztartási tartalék mintegy 160 milliárd forint, a GDP 0,8 százaléka - tette hozzá a kabinetfőnök.
Elmondta: egy másik törvényi előírás, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatoknak az első félévben csak a 35 százalékát használhatják fel. Ez azonban nem zárolás, erre az intézkedésre azért van szükség, mert a bevételek jelentős része a második félévben fut be a költségvetésbe - hangsúlyozta.
A harmadik takarékossági intézkedés, hogy az államkincstárnál vezetett nyilvántartás alapján az új kötelezettségvállalásokról a jelentősebb tételek esetében egyeztetni kell a Pénzügyminisztériummal - tette hozzá.
A kabinetfőnök emlékeztetett: a pénzügyminiszter a februári államháztartási adatok ismertetésekor szólt arról, hogy az általános forgalmi adóból származó bevételek elmaradtak a várakozástól. Ezzel kapcsolatban a miniszter kijelentette, amennyiben a kedvezőtlen folyamatok tartóssá válnak, akkor a megképzett államháztartási tartalék azon részét, amely ezt hiányt kiegyenlítheti, nem használja fel a kormányzat.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
Néhány szón, gesztuson múlt, hogy 1990-ben sikerült megfékezni Marosvásárhelyen a halálos áldozatokat követelő román-magyar összecsapásokat, és nem borította el egész Erdélyt az erőszak.
Börtönbe zárták Oroszországban, megkínozták Fehéroroszországban, farkasszemet nézett Putyinnal, de a saját démonaival nem sikerült megküzdenie – mozgalma és művészete azonban túlélte őt.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
Szamosvölgyi Péter gyáva senkinek nevezte az őt kritizáló hozzászólót.
A volt igazságügyi miniszter elmúlt másfél éve került fókuszba.