Amit a befektetőnek tudnia kell (prognózis szeptember elejére)

A BUX ismét szárnyalásba kezdett és augusztus eleji csúcsát 350 ponttal felülmúlta a hónap utolsó napján, így 80 pontra közelített meg a 22 000 szintet. Az emelkedés ezúttal széles bázisúnak bizonyult, a vezető papírok mindegyike részt vett benne. A fontos lélektani szintekkel küszködés (OTP 8000, MTelekom 1000 forint) azonban korrekciót okozhat. A devizapiacok rövid távú bizonytalanságát fokozza a szeptember 11-i japán, 18-i német időközi parlamenti választás, illetve Bush elnök szeptember 7-ére esedékes washingtoni találkozója a kínai elnökkel, ahol a jüan további felértékelésének kérdése is szóba kerülhet.

Devizapiac. A Katrina hurrikán jelentős pusztításokat végzett a Mexikói-öböl olajkitermelési és finomítói kapacitásában, így az amerikai kitermelésből 10 százalék esett ki, ami a nyersolaj árát soha nem látott magasságba, 70 dollár fölé küldte. Bár a jelenleg 25 milliárd dollárra becsült kár folytatódó számbavétele rövid távon negatív hatással lehet az energia és biztosítási szektorra, az ezt követő újjáépítés azonban serkentőleg hat a gazdaságra. Az olajár enyhülhet rövid távon, és az OPEC is újabb 500 ezer hordós kvótaemelést jelentett be, jelentős negatív korrekcióra azonban nem számítunk, mivel a kitermelés kapacitása felső korlátjánál van. A magas olajár növekvő inflációs nyomást jelent, amelyre a FED idén hátralevő 3 kamatdöntésén 4,00-4,25 százalék emelheti a kamatszintet. Az amerikai szövetségi jegybank egyre inkább tart a nyersanyagárak növekedést lassító hatásától, augusztus eleji értékelésében azonban az idei GDP növekedést még a potenciális 4 százalékhoz közelinek becsülte.

A dollár árfolyamát stabilizálja a tovább emelkedő kamatszint, miközben az amerikai fizetési mérleg magas hiánya és a jüan esetleges újbóli felértékelése közép távon ismét a zöldhasú gyengülését okozhatja. Itthon az augusztus 22-i vártnál nagyobb, 50 bázispontos kamatcsökkentés 246,50-ig tartó korrekciót okozott a forint piacán, amelyet a szlovák gazdasági miniszter leváltása is fokozott, és így a régió összes devizáját érintette.



















A második negyedéves vártnál gyorsabb, 4,1 százalékos GDP növekedés a beruházások és export dinamikájának volt köszönhető, ami ismét 245 alá erősítette a forintot. Ugyanakkor az MNB és az ÁAK megállapodása, miszerint nem a piacon fogják konvertálni a devizakötvények ellenértékét, jelentős kiesést jelent a forint keresletében. Ezt egyelőre még kompenzálni tudja a lakossági és vállalati deviza hitelek növekvő forint kereslete, a kamatszint további csökkenésével azonban az árfolyamkockázat miatt ismét előtérbe kerülhetnek a forint hitelek. Véleményünk szerint 245-250 forint közötti sáv lesz jellemző év végéig.

Állampapír piac. A pénzpiaccal ellentétben a kötvénypiacon nem okozott korrekciót a történelmi minimumra, 6,25 százalékra csökkenő jegybanki alapkamat. Sőt az elemzők a felbátorodó monetáris politikát és a jövő évi áfa csökkentés jelentős dezinfláló hatását figyelembe véve tovább csökkentették év végi kamatszint várakozásaikat. A hozamcsökkenésre spekulálva a kötvénypiac továbbra is vonzó lehet, bár a költségvetés és euró bevezetés 2010-es céldátuma körüli kockázatok miatt ez inkább csak a hozamgörbe rövid oldalán érvényesül, ami a görbe tovább laposodását, esetleg a negatív meredekség megszűnését eredményezheti. A nemzetközi hozamok augusztusi csökkenése mellett (német 10 éves 3,4-ről 3,1 százalékra, amerikai 10 éves 4,4-ről 4,1 százalékra) a hazai államkötvények kockázati prémium nem csökkent tovább, bár a külföldi kamatemelési várakozások nyomán a közeljövőben hozamemelkedésre számítunk a nyugati piacokon.

Részvénypiac. A részvényindexek mozgásában az olajárak alakulásával kapcsolatos aggodalmak kerültek előtérbe az elmúlt héten. A rekordszintű, 70 dollár feletti olajár kialakulásában a Mexikói-öböl térségét fenyegető hurrikánnal kapcsolatos félelem játszott főszerepet. A hurrikán pusztításának következtében az amerikai olajfinomítói és –termelői kapacitás egy jelentős részének egyelőre bizonytalan idejű kiesésével kell számolni.

Ezekkel a folyamatokkal párhuzamosan alakult az energiaszektor erősödése az elmúlt időszakban. A kép azonban nem egységes, a Mol egyes szegmenseire különböző hatással bírhat az emelkedő olajár és finomítói árrések alakulása. A finomítás ugyan továbbra is rekordmértékű profitbővülést mutathat, a gázüzletág szempontjából azonban a közeledő téli szezon nagymértékű profiteróziót jelenthet, hiszen a lakossági gázárak nem tartottak lépést a növekvő olajárakkal. A jelenlegi árszintek mellett a gázüzletág eladásának esetleges csúszása komoly kockázatot jelent a Mol számára, mivel a novemberben esedékes EU-bizottsági döntés után a tranzakció akár év végéig is elhúzódhat.

A RICHTER és EGIS esetében a gyógyszerkasszával kapcsolatos bizonytalanság jelenti a legnagyobb kockázatot, mert az esetleges hozzájárulások aránya és mértéke sem tisztázott. A dollár erősödése az exportbevételek emelkedésén keresztül játszott közre a második negyedéves eredmények növekedésében. A harmadik negyedévben nem változott lényegesen a dollár árfolyama, ezért az eredmény szempontjából a volumen lesz meghatározó.

Az MTelekom részvényeit a csökkenő alapkamat és a lassan növekvő profitabilitás határozta meg, továbbra is kedvező képet rajzolva a jövőre hiszen osztalékpapír. Az OTP-t a csökkenő betétvolumene és az egyre ereszkedő kamatpálya a marzsnövekedésen keresztül segítheti az eredmény alakulásában. Kockázatot a bankadó esetleges meghosszabbítása jelenthet, erről azonban még nincs konkrét információ.

Hazai állampapír piac:

- hozamgörbe egészére vétel

Hazai részvénypiac:

- vétel: MTelekom, OTP

- tartás: Démász, Egis

Nemzetközi kötvénypiac:

- amerikai államkötvény eladás

- európai államkötvény vétel