Az idei évben a bécsi tőzsde várhatóan 6 milliárd dolláros többleteszköz
beáramlással számol tőkeemelések és új kibocsátások formájában - jelentette be Stefan Zapotocky, a bécsi tőzsde vezetője. Zapotocky szerint a közép-és kelet európai tőzsdék szoros és egyenlő jogokat biztosító együttműködése hozzájárulna a régió versenyképessége emelkedéséhez.
A bécsi tőzsdén jegyzett cégek piaci értéke 100 milliárd euró körül mozog és a forgalombővülésnek lökést fog adni a közép-és kelet-európai tőzsdék együttműködése. Zapotocky ezzel összefüggésben keddi sajtóértekezletén közölte, hogy Ukrajna lehet a következő partner, és az ukrán tőzsdével a bukarestihez hasonló együttműködés kialakításán gondolkodnak.
A bécsi tőzsde elnökségének elképzelése szerint a nagy közép- és kelet európai tőzsdei szövetség közös, többségi tulajdonban lévő holdingtársaság lehetne, amely ideális esetben Bécsen és Budapesten kívül Varsót, Pozsonyt, Prágát, Ljubljanát, Zágrábot és Bukarestet foglalná magába. A következő két-három évben épülhetne ki köztük a szorosabb együttműködés.
Zapotocky szerint a közép-és kelet európai tőzsdék szoros és egyenlő jogokat biztosító együttműködése hozzájárulna a régió versenyképessége emelkedéséhez. A bécsi tőzsde vezetője mindezt abból az alkalomból fejtette ki, hogy kedden ismertették az Erste Bankkal közösen kidolgozott új tőzsdeindexet, a New Europe Blue Chip indexet (NTX), amely a régió hét országának 31 jelentős vállalatából áll össze.
A tőzsdék likviditását növelő, az intézményi befektetők figyelmére számító indexben az osztrák nagybankokon, jelentős társaságokon kívül a régióból a Mol, a Petrom, a Bank Pekao, a Cesky Telecom, a Komercni banka, a Krka, a CEZ, a Telekom Polska képviselteti magát egyebek között.
Az indexben nem szerepelnek sem orosz, sem török vállalatok. Az országok súlya az indexben: Ausztria (39,8 százalék), Lengyelország (22,8 százalék), Magyarország (19,6 százalék), Csehország (11,9 százalék), Románia (3,4 százalék), Szlovénia (1,4 százalék), Horvátország (1,1 százalék). Ágazatok szerinti arányok: olaj és gázipar (22,6 százalék), távközlés (18 százalék), szolgáltatások ( 9,5 százalék).