Bár a Medgyessy-kormány beiktatásakor rögvest azt ígérte, felszámolja az önkormányzatok pártszínek szerinti megkülönböztetését, az idén is maga felé hajlott a kormányzat keze a települések egyedi beruházásaihoz megszavazott állami apanázs felosztásakor.

A települések beruházásait meghatározó, összesen 46,4 milliárd forint címzett támogatást 47 kormánypárti, 26 független s mindössze öt ellenzéki vezetésű önkormányzat közt osztották szét. Ezt az aránytalanságot csak az előző ciklusban sikerült überelni: 2000-ben egyetlen ellenzéki vezetésű település sem jutott címzett támogatáshoz (HVG, 2000. július 15.).

A szokásosnak is nevezhető egyenlőtlen elosztásra ezúttal azonban még a konkrét támogatásokat törvénybe emelő jogszabálymódosítás két héttel ezelőtti parlamenti szavazásakor is rásegítettek. A honatyák ugyanis egyidejűleg felhatalmazták magukat arra, hogy "különös méltánylást érdemlő egyedi esetekben" felmentést adjanak a támogatásra aspiráló helyhatóságoknak az amúgy törvényben előírt pályázati feltételek alól.

Három szocialista irányítású településnek - Hatvannak, Barcsnak és Makónak - íziben meg is szavazták az átmeneti mentességet. Jóllehet jelentkezőben nem volt hiány, több mint háromszáz - a pályaműveket elbíráló Belügyminisztérium (BM) szerint kivétel nélkül jogos - önkormányzati igényt csupán forráshiány miatt kellett visszautasítani.

Az eredeti jogszabályok szerint nem kaphatta volna meg a kért 865,6 millió forintos állami támogatást a makói önkormányzat a helyi gyógyfürdő fejlesztéséhez, ugyanis még nincs a tulajdonában az intézmény bővítéséhez szükséges ingatlan. "Addig minek költenénk ingatlanvásárlásra, amíg nem biztos, hogy megkapjuk a pályázati pénzt" - indokolta a "fordított sorrendet" Gazdag János makói országgyűlési képviselő, hozzátéve, hogy a helyhatóság az állami támogatásból kívánja kisajátítani a tanmedence építésére kiszemelt területet, ahol jelenleg még néhány magántulajdonban lévő lakóház áll.

HVG

A honatyák nagylelkű törvénymódosításának köszönheti Hatvan önkormányzata azt az 1,168 milliárd forintos támogatást, amelyet a szennyvízberuházásához nyert el megfelelő vízjogi engedély nélkül. A barcsi önkormányzat pedig jelzáloggal terhelt ingatlanra veheti fel az 1,7 milliárd forintos apanázst a szakközépiskola felújításához. "A beruházáshoz viszonyítva jelentéktelen az 5 millió forintos jelzálog, ráadásul az két év múlva lekerül az ingatlanról" - mentegetőzött a HVG-nek Feigli Ferenc, a szocialista többségű település független polgármestere. A barcsi önkormányzat elmondása szerint még 1998-ban a Munkaerő-piaci Alapból kapott 5 millió forint támogatást tanműhely kialakításához, emiatt terhelték meg az ingatlant. "Az elutasított 305 önkormányzat között biztosan talált volna a kormány még három olyan szocialista vezetésű helyhatóságot, amelyeknek a pályázatát törvénysértés nélkül be lehetett volna fogadni" - élcelődött a kivételeken a HVG-nek Kovács Zoltán, az Országgyűlés önkormányzati bizottságának fideszes elnöke.

A döntéshozók ráadásul megnehezítették az életét annak a néhány ellenzéki vezetésű helyhatóságnak is, amelyeknek - kivétel erősíti a szabályt alapon - az idén felosztható 46,4 milliárd forintból összesen alig több mint 3 milliárdnyi címzett támogatást megszavaztak.

Miközben például az egyébként is kivételes bánásmódban részesült barcsi önkormányzat az átlagosnál jóval alacsonyabb, mindössze háromszázalékos önrészt vállalt a beruházásból, az ellenzéki vezetésű Vecsés 31 százaléknyi saját forrást kénytelen hozzátenni a szakorvosi rendelőintézet rekonstrukciójához igényelt támogatáshoz.

Még rosszabbul járt a Zala megyei önkormányzat, amely 2,8 milliárd forint összköltségvetésű pályázatot nyújtott be a két telephelyes megyei kórház belvárosi részlegén új gyermekosztály és sürgősségi betegellátás kialakítására.

A címzett támogatásoknál a megszokott átlagnak megfelelő mértékű, 10 százalékos önrésszel kalkuláltak, ám végül 41 százalékot kellett vállalniuk. "Menet közben kértek minket, faragjuk le 1,6 milliárd forintosra a beruházást" - mondta a HVG-nek Borsos József, a megyei közgyűlés alelnöke. Az ígért támogatás összege először 950 millió, végül 918 millió forintra apadt, ráadásul egy apró hiba folytán a döntésről a megyei közgyűlés 2002 előtti szocialista elnöke, Varga László kapta a hivatalos értesítést.

A zalaegerszegiekével szinte forintra egyező, 1,6 milliárd forintos összköltségű kórház-rekonstrukcióhoz egyébként 1,56 milliárd forint címzett támogatást ítélt meg a kormány a szocialista vezetésű szigetvári önkormányzatnak, azaz az önrész itt mindössze 2 százalék.

"Bonyolult alkumechanizmuson alapulnak a döntések, ám nem kizáró ok, ha egy önkormányzat ellenzéki vezetésű" - fogalmaztak diplomatikusan a HVG bírálati szempontokat firtató kérdésére a BM-ben. A tárcánál egyébként nem szívesen beszélnek az idei címzett támogatásokról, mert azok pályázatait még ők bírálták ugyan el, ám - legnagyobb sajnálatukra - a terület idén év elején átkerült Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter hivatalához.

Az átcsoportosítást az indokolta, hogy várhatóan 2007-től már a Kolberhez tartozó regionális fejlesztési tanácsok fognak dönteni a keret elosztásáról. Akkor már nem címzett támogatás néven fut majd a jelenleg évi 60 milliárd forint körüli állami apanázs, hanem az EU-források hazai önrészeként használhatják fel az önkormányzatok.

A mostani rendszerben minden település megpróbál pályázni, hiszen a beruházás költségének 90 százalékát előbb-utóbb gond nélkül megkaphatja a "nagy kalapból", s ez rontja a címzett támogatások felhasználásának hatékonyságát - véli Jauernik István, az önkormányzati bizottság MSZP-s alelnöke. Az új rendszertől azt remélik, hogy a regionális elosztók jobban igazodnak majd a helyi igényekhez, és valóban fontossági sorrendben valósulnak meg az önkormányzati fejlesztések.

Jó tanulópénz lehet a régióknak, hogy ebben az évben már ők dönthettek a címzett támogatások "kisöccseként" aposztrofált céltámogatásokról, amelyekből a települések 200 millió forintnál alacsonyabb összköltségű fejlesztéseiket finanszírozhatják.

A jogszabály szerint 2005-ben kizárólag orvosiműszer- és -gép-beszerzésre, valamint szennyvízhálózat kiépítésére lehet fordítani ezt a mindössze 2,5 milliárd forintos támogatási keretet. Elosztásáról azért sem volt nagy veszteség lemondania a kormánynak, mert ez a támogatásfajta elvileg alanyi jogon jár az önkormányzatoknak, így kevésbé használható politikai színezet szerinti jutalmazásra-büntetésre.

Arról viszont már az idei költségvetés készítésekor gondoskodott a kabinet, hogy egy esetleges kormányváltás esetén is ez a parlament dönthessen - akár még az idén - a 2006-os címzett támogatásokról. Az idei költségvetési törvénybe ugyanis belevéste, hogy jövőre 63,8 milliárd forintot szán az önkormányzatok beruházásaira.

Márpedig a jogszabály szerint a parlament a helyhatóságok előzetes beruházási koncepciója alapján - amelyet a tárgyévet megelőző év április 25-éig kell benyújtani - december közepéig kért építési engedélyes terv nélkül is dönthet a címzett támogatásokról, ha az előirányzatot a tárgyévet megelőző évben jóváhagyta. Ezt a paragrafust egyébként az előző, Fidesz vezette kormány vette be a törvénybe a 2002-es választások előtt.

G. TÓTH ILDA