"Túlfűtötté vált tavaly az új autók piaca. Az akciók beszippantottak rengeteg olyan ügyfelet, aki igazából nem engedhette volna meg magának az új autót" - magyarázták a HVG kérdésére autófinanszírozók, miért is emelkedett az idén őszig 25 ezer fölé a nemfizetés miatt visszavett gépkocsik száma. Finanszírozói tapasztalat szerint egy éven belül kiderül, hogy a vevő jól mérte-e föl a pénzügyi erejét, vagy sem. Arról azonban nem szól a fáma, mikor jön el az igazság pillanata az olyan lízingcégek számára, amelyek jövedelmezőségüket veszélyeztető jutalékkal és egyszeri jutalmakkal csábítják át magukhoz a kereskedéseket, ahol az autóra vágyók, ha nincs elég pénzük, a járgányt a dílerek közvetítésével kínált hitelekkel vehetik meg.

A harc egyre ádázabb módszerekkel folyik, mert mindegyik lízingcég növelné kihelyezéseit, miközben az új autók piaca tavaly 0,2 százalékkal szűkült, idén szeptemberig pedig a tavalyinál is 5,6 százalékkal kevesebb új gépkocsit adtak el. A kockázatok növekedése közepette a lízingcégek is többször beszélnek csődveszélyről, mégsem tartja kordában semmi a hazardírozókat és a kölcsönök választásánál mindinkább iránytűként szolgáló teljeshiteldíj-mutató (thm) számításának gyakorlata is áttekinthetetlen. Bár a thm-kalkuláció képletét kormányrendelet szabályozza, valamennyi részlet nem tisztázott.

Az csak apró hiba, hogy a havi törlesztésnél - miután erre nincs szabatos előírás - egyes lízingcégek harmincnapos, mások viszont naptári hónapokkal számolnak. Vannak ennél súlyosabb problémák is. Erre utal, hogy több lízingcég egyszerre két mutatót tüntet fel a vevőknek adott ajánlataiban: a 2004-es és a januártól életbe lépett szabályok szerint számolt 2005-ös thm-et. A kettő közti legfőbb eltérés, hogy január óta a devizaalapú hiteleknél a mutatóba be kell számítani az adott deviza vételi és eladási árfolyama közötti különbséget is, mert az a hitel felvevőjét terheli. Az előírás futamidőtől és összegtől függően - változatlan finanszírozási feltételek mellett - a tavalyihoz képest 0,5-1,5 százalékponttal növeli meg a thm-eket. A magasabb thm persze nem mutat jól az ajánlatokban, hiába tartozik hozzá a tavalyival azonos törlesztőrészlet. Ennek ellenére a K&H Lízingcsoport kizárólag az új szabályok szerint számított thm-eket tünteti fel ajánlataiban, a tavalyit nem. "Az ügyfelek egyértelmű tájékoztatása érdekében tesszük ezt, bár fennáll annak a veszélye, hogy a jogszabályok következetes betartása miatt, ha csak rövid távon is, versenyhátrányba kerülhetünk" - mondta a HVG-nek Kovács István értékesítéstámogatási igazgató.

A tavalyi és az idei mutatót is szerepeltető CIB Lízingnél viszont amiatt érzik szükségét a kétféle iránytűnek, hogy ezzel bizonyíthassák: a havi részletek nem nőttek a tavalyiakhoz képest, csak a mutató. "Mindenki láthatja, hogy az új számítási módszert nem használtuk fel árdrágításra" - érvelt a HVG-nek Galambos Tibor, a CIB Lízing vezérigazgatója. Módszerük miatt nem vonja össze szemöldökét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) - tudta meg a HVG -, miután semmi sem tiltja egy korábbi mutató szerepeltetését, ha ott áll a hatályos szabályok szerint számolt is.

A kétféle mutató használata mégis azt a feltételezést erősíti, hogy nem mindenki tartja be a játékszabályokat. Hiszen nem kényszerülne egyetlen finanszírozó sem több mutató közlésére, ha a thm-ek helyesen orientálnák az ügyfeleket, azaz a drága hitelhez magasabb, az olcsóbbhoz pedig alacsonyabb mutató tartozna. Csakhogy a mutatókkal manipulálnak. Az egyik lízingcég például 3 millió forint összegű, svájcifrank-alapú hitelre 36 és 72 hónapos futamidőre egyaránt 5,27 százalékos thm-et közölt. Ez csak akkor lenne lehetséges, ha a lízingcég viselné a devizaárfolyam-résből eredő, a hitelfelvevőt terhelő költséget, ami azonban elég valószínűtlen. Ez a teher különbözőképpen módosítja a thm-eket rövidebb és hosszabb futamidő esetén, kizárt tehát, hogy egyforma legyen a két mérőszám.

Sokféle pletyka terjed arról, hogyan próbálják egyes cégek megőrizni ajánlataikban a tavalyi, ügyfélcsalogatóan alacsony thm-eket, figyelmen kívül hagyva a szabályok változását. Egy előre jelzett PSZÁF-ellenőrzés időtartamára állítólag egy cég az idei mutatókat közölte, majd az ellenőrök távozása után visszaállította a tavalyi thm-et.

Kiskapuk is vannak a thm kijátszására, illetve közlésének elkerülésére. Egyesek úgy értelmezik az előírásokat, hogy nem kell a mutatóba beszámítani a devizaátváltás költségét, ha a kölcsön devizában és forintban is törleszthető. Pénzügyi lízing esetében, amikor a gépkocsi tulajdonjoga a törlesztés végén kerül át az autó gazdájához, a szabályok eleve lehetőséget adnak arra, hogy ne tüntessék fel a mutatót.

Nem könnyű persze ellenőrizni, melyik cég bánik könnyű kézzel a mutatóval. Erről a PSZÁF is csak a kereskedőknél "álruhában" végzett próbavásárlásokkal bizonyosodhatna meg, az ügyfelek ugyanis itt kapják meg a - rugalmasan meghatározható jutalék miatt egyre inkább személyre szabott - finanszírozási ajánlatot és thm-et. Több ajánlat összevetésénél gyanús lehetne a felügyelet számára, ha a főbb feltételek - a hitelösszeg, a futamidő, az önerő és a hitel devizanemének - egyezése esetén egy magasabb havi részlethez kisebb, a kisebbhez pedig nagyobb thm tartozik. Pedig ilyesmire bőven van példa. Egy három évre adott, 3 millió forintos, svájcifrank-alapú kölcsön esetében az egyik lízingcég havi 97 341 forintos részletre 10,28 százalékos thm-et jelez, miközben egy másik az ennél alacsonyabb, havi 94 706 forintoshoz 11,05 százalékos thm-et rendel.

PAPP EMÍLIA