Káron nyernek

Rajta kívül álló okokból - a kisgazdapárti Pepó Pál vezette zöld tárca utóbb jogellenesnek minősített felmondása miatt - nem végezte el a kilenc éve megrendelt, akkor 1,6 milliárd forintért vállalt kármentesítési munkát a baranyai Garé határában az AGM-cégcsoport, amely azóta pereskedik a szerinte időközben 11 milliárd forintra hízott jussáért a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal (KVVM), valamint a Budapesti Vegyi Művek Zrt.-vel. A több alvállalkozóját is képviselő cég még 1997-ben nyerte meg a vegyiművek pályázatát az évtizedekkel korábban lerakott veszélyes hulladékot - tetraklór-benzolt - tartalmazó hordóinak biztonságos tárolására. E célból a Szilágyi Gábor és Andrássy János többségi tulajdonában álló AGM Beton Rt. 1710, egyenként 13 köbméteres, a vegyszernek ellenálló bevonattal ellátott vasbeton tárolóedény gyártásába kezdett, amelyekből 574-et (233 millió forint értékben) le is szállított. Az 1998-as kormányváltást követően azonban a zöld tárca koncepciót váltott, nem kívánta folyósítani a vegyiműveknek szánt támogatást. Így a gyár kénytelen volt felmondani a kármentesítési szerződéseket, köztük az AGM-mel kötött megállapodást is. Ezt az aktust 2004. novemberi közbenső ítéletében érvénytelenítette a Legfelsőbb Bíróság, miután az AGM-csoport a minisztérium és a vegyiművek elmarasztalását kérte. Azóta már csak az a kérdés, következő ítéletében a bíróság az AGM követeléséből mennyit hagy jóvá.

Az időhúzás kockázatos, mivel a kártérítés összege napról napra hízik. A magánszemélyként is kárt szenvedett Andrássy könyvszakértője szerint - részben az 1998. évi magas kamatok miatt - az AGM Betonnak 1,9 milliárd, az Andrássy többségi érdekeltségét képező AGM Vagyonkezelő Zrt.-nek 0,8 milliárd forint késedelmi kamat jár ez év februárjáig. "A részítélet óta már több tárgyalást tartott a Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiuma, amelyben a tanácsvezető bíró nem tartotta szükségesnek szakértő kirendelését, hanem ellenszakértői elemzést várt az alperes vegyiművektől, illetve a KVVM-től, de a nagy késéssel beadott anyagot nem fogadta el. Ez év elején egyezséget ajánlottam, hogy 7,7 milliárd forint megfizetése esetén elállnék a pereskedéstől. A következő tárgyaláson, májusban már ítélet is születhet" - nyilatkozta a HVG-nek Andrássy. A tárcánál az ajánlatot nem kívánták kommentálni, de lapunk értesülése szerint a KVVM még ebben a választási ciklusban megpróbálja megszerezni a kormány jóváhagyását a peren kívüli megegyezéshez. A szaktárca belemenne az alkuba, ha a felperes mérsékelné igényét. A puhatolózó tárgyalások megkezdésével - a kockázatokat csökkentendő - a HVG ismeretei szerint a Pénzügyminisztérium is egyetértett.

Bár fölöttébb sajátos az alkudozás időzítése, szólnak mellette racionális érvek is. Például a késedelmi kamatot a hatályában fenntartott alapszerződés is tartalmazza, s az AGM-csoport alighanem azt is könnyen bebizonyíthatja, hogy pénzkidobás volt az utóbb kihasználhatatlannak bizonyult gyártókapacitás erőltetett ütemű fejlesztése. Igényei közt azonban akadhatnak olyanok is - mint egy, a magyarországi referencia hiányában elveszett cseh megrendelés 10 százalékos elmaradt hasznának a beszámítása -, amelyeket a bíróság túlzottnak találhat. Különösen az kellemetlen a minisztérium számára, hogy a bíróság nem engedte kibújni a felmondás jogkövetkezményei alól, így annak anyagi terheiből is részt kell vállalnia.

A kárigény a KVVM nyakába szakad, a vegyi gyár ugyanis a HVG értesülései szerint mintegy 150 millió forintot tud csak e célra kiszorítani. Nem lehetnek vérmes reményei a kezdetben a dolgozók, jelenleg felerészben az olasz Sipcam Inagra S.A. tulajdonában álló, 2004-ben 262 millió forintos adózás előtti eredményt elért vállalat teherbíró képességéről. A vegyiműveket a budapesti Illatos úti telephelyen, Baranyában pedig Hidason és Garén hatóság kötelezi a megkezdett környezetikár-mentesítési munkák folytatására, s ha az AGM kárigénye "bedöntené", helyette az államnak kellene elvégeznie a munkát, egyebek között a szennyezett talajok tisztítását, cseréjét, a talajvíz folyamatos szivattyúzását, tisztítását.

A garéi kármentesítésre rányomta a bélyegét a kormányzati elgondolások változása, a vegyiművek pénztelensége. Az 1997-es első pályázat szerint - a szocialista Baja Ferenc által irányított zöld tárca akkor is nehezen védhető koncepciójához igazodva - a Garén kilyukadt vashordókban tárolt mintegy 16 ezer tonna tetraklór-benzol kisebb részét véglegesen ártalmatlanították (a dorogi égetőben), a maradékot pedig át kellett csomagolni a felszabaduló területen; utóbbit vállalta partnereivel az AGM. A zöld tárca ugyanis - a helyi ellenállást figyelmen kívül hagyva - arra számított, hogy egy francia cég és a vegyiművek közös vállalkozásában néhány év alatt elkészül Garé határában egy égető, így az AGM kiürülő tartályait más, hasonló célokra fel lehet használni. Kérdés, érdemes-e egy ilyen átmeneti tisztogatásra 900 millió forintos vissza nem térítendő támogatást és 1,8 milliárdos kamatmentes hitelt adni (ezt irányozta elő a minisztérium) a vegyiművek részére. Az 1998-as kormányváltás után új koncepció készült: 2,35 milliárd forintért a Geohidroterv Kft. és a Palota Kft. vállalta, hogy a teljes hulladékmennyiséget égetőben ártalmatlanítja - a végül 3,4 milliárdosra duzzadt megbízást 2002-re teljesítették is. Csakhogy a Pepó vezette tárca is elkövetett egy hibát: ahelyett, hogy kiegyezett volna az AGM-mel és társvállalkozóival, inkább mondvacsinált ürügyekkel felmondta a szerződést - amelynek anyagi következményeit a következő kormány viseli.