Alelnökből nem tud betelni Varga Mihály: Palotai Dániel kapott bizalmat hat évre

Négy alelnöke lesz a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), miután a parlament illetékes gazdasági bizottságának többsége keddi ülésén támogatta Palotai Dániel jelöltségét a posztra. Mint azt a meghallgatásán elmondta, Palotai főként nemzetközi összefüggésekre fog koncentrálni, illetve bármilyen olyan feladatra, amire Varga Mihály jegybankelnök felkéri.

Palotai a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsából érkezik, korábban már különböző feladatokban dolgozott az MNB-nél és a gazdasági kormányzatban is.

Az átalakult jegybank működését szabályozó törvény teremtette meg a lehetőséget arra, hogy az MNB-nek ne három, hanem négy alelnöke is lehessen. Varga Mihály jegybankelnöki ciklusa során eddig Kurali Zoltánt, az Államadósság Kezelő Központ korábbi elnökét nevezték ki, a még hivatalban lévő további két alelnök, Virág Barnabás és Kandrács Csaba mandátuma záros időn belül lejár.

Palotai tervezett alelnöki prioritásai között kiemelte, hogy figyelemmel kell kísérni, ahogy a világgazdaságot lassuló növekedés, illetve inflációs kockázatok jellemzik. A vámbejelentések mind bizonytalanságokat visznek a gazdasági folyamatokba, a gazdasági szereplők így kivárnak, ezzel lassul a magyar gazdaság is.

Az alelnökjelölt is osztja a Varga Mihály MNB-elnök által bejelentett lassú és biztos haladást a jegybanki döntéshozatalban. A maginfláció és a piaci szolgáltatások terén fontos lehorgonyozni a várakozásokat, ehhez transzparens, óvatos jegybanki politika kell – mondta Palotai.

Ennek során kerülni kell a mechanikus, tankönyvi meglátásokat, a jegybanki döntéshozatalnak adatvezéreltnek kell lennie. „Türelmes, stabilitásorientált megközelítés kell, se alul, se túlreagálni nem szabad. Biztos kéz kell a bizonytalan időkben” – fogalmazott.

A fő fókuszterületként tekintett nemzetközi fronton kedvező, hogy most is jók a jegybanki kapcsolatok, például az Európai Központi Bankkal, ezt továbbra is fenn kell tartani.

Palotai megerősítette, hogy a jegybanknak nincs árfolyamcélja, nem is lesz, de kétségtelenül fontos a forintárfolyam, lévén ennek alakulása hozzájárulhat az infláció importálásához, ez pedig szembemegy a jegybank elsődleges árstabilitási mandátumával.

Bővül a monetáris tanács

A jegybanki szabályozás változásával nem csak egy negyedik alelnök lesz, hanem újabb fővel bővül a monetáris tanács is, hogy fennmaradjon az eddigi arány, miszerint a tanácsnak a külső tagjai többségben legyenek a belső tagokkal szemben.

A testület 11 főre való bővülésére Csath Magdolna közgazdászt, és Dancsó Józsefet, korábban több állami pénzügyi intézmény vezetőjét jelölték parlamenti pártok.

Csath bemutatkozásakor a stabilitást, és a versenyképességi kihívásokat emelte ki mint elsődleges feladatokat, amikre a gazdaság egészének, egyúttal a jegybanknak is kiemelt figyelmet kell szentelnie. A versenyképességet külön problematikusnak tartja, lévén a magyar állam kiugróan nagy összeget fordít erre a területre, kevés hatékonysággal. Csath elmondása szerint az esetleges, elsietett euróbevezetés az eddig tapasztalatok szerint inkább káros, mint hasznos, ezt jól mutatja Szlovákia versenyképességének a romlása, és szerinte nem indokolt a bolgár csatlakozás sem.

Az együttműködés fontosságát emelte ki üdvözítő felállásként Dancsó József a gazdaság különböző szegmensei között, ez azonban nem írhatja felül az MNB elsődleges feladatát, vagyis az árstabilitás elérését és fenntartását. Ennek nem lehet például eszköze az sem, hogy Magyarország meghatározzon egy csatlakozási céldátumot, előbb a gazdaságnak is meg kell ehhez erősödnie.

A bizottság a kormánypárti képviselők többségével Dancsó Józsefet javasolták jelölte a monetáris tanács újabb tagjának.