Hullámvasutazott a forint az euróval szemben a jegybankelnök megnyilatkozásai, majd az Európai Központi Bank kamatdöntése miatti várakozások nyomán. Lapzártánkig nem reagált viszont a választási eredményekre és a gyenge államháztartási adatokra, de akár már rövid távon is szorulhat a hurok.

Beigazolódtak a befektetői és ellenzéki politikusi jóslatok: az államháztartás első háromhavi hiánya - pénzforgalmi szemléletben - 91 milliárd forinttal több, 789 milliárd lett a Pénzügyminisztérium (PM) prognózisánál, s több mint 300 milliárddal az előző év azonos időszakánál. Az eltérést a PM azzal indokolta, hogy felgyorsultak az uniós pályázatokkal kapcsolatos kifizetések, valamint hogy a vártnál jóval több személyi jövedelemadót igényeltek vissza. Noha a PM állítja, hogy az év végi hiánycél így is tartható, ám a szoros első fordulós választási eredmény miatt egyelőre nem tudni, kin kell majd számon kérni ezt az ígéretet.

Sem a választási eredményre, sem a gyenge államháztartási adatra nem reagált a hazai bankközi devizapiac, az euróval szembeni árfolyam hétfőn a 266,48-267,63 forintos sávban ingadozott. A befektetők egyelőre kivárnak, lesz-e kormányváltás - mondták a devizakereskedők. A deficitérték is hidegen hagyta a pénztulajdonosokat, holott napok óta másról sem lehetett hallani, mint hogy a befektetők izgatottan várják, vajon jogosan vádolta-e meg korábban a Fidesz a PM-et azzal, hogy a közel 100 milliárdos elcsúszás miatt tette az első választási forduló utánra a hiány közzétételét. "A deficitadat publikálásának elhalasztása, valamint a bizonytalan piaci környezet miatt a befektetők már az elmúlt hetekben letudták euróvásárlásaikat, a forint gyengülésére játszva" - adott egy lehetséges magyarázatot a HVG-nek Szántó András, az Equilor Befektetési Rt. elemzője.

Közel sem volt ilyen nyugodt a forint a múlt héten, amikor az euróval szemben 269,50 forintig süllyedt, elérve idei mélypontját. Ennél gyengébb utoljára 2004 januárjában volt, a 2003-as fekete évet követően, amelynek során a forint elleni spekulatív támadásokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csak a jegybanki alapkamat 12,5 százalékra való emelésével tudta leszerelni. Ezúttal a forint annak a - valamennyi feltörekvő piaci fizetőeszközre kiterjedő - befektetői várakozásnak lett az áldozata, miszerint az Európai Központi Bank (ECB) aznapi ülésén kamatemelést helyez kilátásba. Ám az ECB elnöke, Jean-Claude Trichet eloszlatta ezeket a félelmeket, s ez levegőhöz juttatta a forintot is.

Átmeneti zavart okozott ugyanakkor Járai Zsigmond nyilatkozata is. A jegybankelnök a brit Reuters hírügynökséggel a múlt szerdán azt közölte, ha a forint az euróval szemben huzamosabb ideig a 265-ös szint körül marad, akkor a pénzromlás üteme a 2007. évi 3 százalékos inflációs célt több tized százalékponttal meghaladhatja. Ez azért meglepő, mert az MNB éppen a 2003-as fiaskó óta nem egy általa számszerűen meghatározott árfolyam elérése révén próbálja elérni inflációs célját, hanem a kamatok alakítgatásával. "Tanulni kell abból a hibából, hogy az árfolyamot rövid távon nehéz kamatváltoztatásokkal befolyásolni" - közölte a HVG-vel Riecke Werner. Ő csak tudja, hiszen 2004 januárjáig volt Járai alelnöke.

Egyébként az MNB-elnök megnyilatkozása előtt nem sokkal éppen ügyvezető igazgatója, Hamecz István mondta el egy konferencián, hogy "előfordulhat, forinterősödés mellett kamatot emelünk, gyengülésnél viszont csökkentünk, mert több tényező is van, ami befolyásolja az inflációt, aminek kordában tartása kizárólagos célként lebeg a jegybanki vezetők szeme előtt". Járai egyébként azt is jelezte, a piac kamatemelést árazott be, ami be is következik, ha a választások után a kormány nem kezd hozzá az államháztartási hiány csökkentéséhez. Mintha azonban aznap esti rádióinterjújában éppen ő próbált volna hozzájárulni ahhoz, hogy a forintgyengülés ne csak átmeneti legyen, olyanokat nyilatkozva, mint például "csoda, hogy még a nemzetközi pénzvilág rezzenéstelenül tűrte, hogy a magyar gazdaságpolitika régóta rossz irányba megy, és nagyon gyorsan növekedett az adósság".

Második oldal (Oldaltörés)

Míg a forint 2004 júliusától 2006 februárjáig viszonylag stabil maradt, addig az utóbbi két hónapban a legkisebb rezdülés is gyengülést okozott. Megváltozott ugyanis a befektetési klíma. A legfejlettebb országokban kamatemelési tendencia kezdődött, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed másfél év alatt 1 százalékról 4,75 százalékra srófolta fel irányadó kamatát, az ECB pedig tavaly decembertől márciusig - ha csak fél százalékponttal is, 2,5 százalékra, de - szintén szigorított, s újabban már a japán központi bank is kilátásba helyezte a monetáris gyeplő visszafogását. Emiatt az elkölthető pénz bővében lévő befektetők az addig rendkívül vonzó, a fejlett piaci kamatokhoz képest tisztes hozamfelárt biztosító feltörekvő piaci befektetési eszközök helyett egyre jobban előnyben részesítik a fejlett országokbeli értékpapírokat. Hiszen ki vásárolna kockázatosnak minősülő részvényeket, állampapírokat, ha már egy-két százalékponttal kisebb hozamú, a világon bárhol menő amerikai, német, brit és japán kötvényeket is vehet. Múlt pénteken egy tíz év múlva lejáró amerikai államkötvény éves hozama 4,98 százalék volt, alig 2,16 százalékponttal kevesebb az azonos futamidejű magyar adósságpapírénál.

Míg a befektetők vonzóbb alternatíva híján nem törődnek azzal, hogyan áll az adott ország szénája, hiszen fő az ott elérhető magas hozam, addig bővülő kínálat esetén felértékelődnek a makrogazdasági adatok. Ezzel kénytelen mostanában szembesülni a magyar kormány, noha kutatók, elemzők és az MNB már évek óta figyelmeztették, hogy egyszer eljöhet ez az idő, s addig kellene rendbe tenni az államháztartást. "A forint valamennyi feltörekvő piaci (latin-amerikai, délkelet-ázsiai, kelet-közép-európai) devizánál jobban gyengült az elmúlt két hónapban, épp a gyengébb makrogazdasági mutatók miatt" - mondta a HVG-nek Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Rt. elemzője.

"Nemcsak a tőke kivonása rossz, hanem az is, ha nem áramlik be elegendő, mivel így megnehezülhet a növekvő államadósság finanszírozása" - véli Duronelly Péter, a Budapest Bank Rt. elemzője. Bár kakukktojásnak tűnik a külföldiek által birtokolt állampapír-állomány, mivel az változatlanul gyarapszik (múlt szerdán például 2844 milliárd forintos értékével új csúcsot állított fel), Török szerint csalóka a 8 százalék körüli elmúlt kéthavi növekedés. Az ugyanis euróban kifejezve közel annyi, mint amennyivel a forint leértékelődött az uniós pénzzel szemben.

Külföldi elemzők szerint még mindig van érdeklődés a forintbefektetések iránt, az eddigi tőkekivonás még nem tekinthető nagyobb eladási hullámnak. De közel a fordulópont - figyelmeztetett Martin Blum, az osztrák BA-CA ügyvezető igazgatója egy múlt szerdai konferencián. Három forgatókönyv adódhat. A legkedvezőbb verzió szerint a kormány a választások után hiteles költségvetési kiigazító programmal áll elő, és meg is kezdi annak megvalósítását. Ez esetben a forint erősödhet. A második lehetőség, hogy nem emelkednek tovább a fejlett piaci kamatok, és akkor elül a szűkülő kamatkülönbözet miatti aggodalom, a forint stabilizálódik. Végül a legrosszabb, ami bekövetkezhet: a kormányzati helyett piaci indíttatású kiigazítás történik, ami jelentős forintgyengüléssel, emelkedő kamatszinttel, piaci zavarokkal járhat, így gyakorolva nyomást a politikusokra.

CSABAI KÁROLY

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Itt a Pirelli okosgumija, ami az internetre csatlakozik

Itt a Pirelli okosgumija, ami az internetre csatlakozik

Hosszú aranyérmes 200 méter vegyesen

Hosszú aranyérmes 200 méter vegyesen

Beperelt egy céget a Facebook, mert csúnyán átverték a felhasználókat

Beperelt egy céget a Facebook, mert csúnyán átverték a felhasználókat

Észak-Korea nem tárgyal már az Egyesült Államokkal a nukleáris leszerelésről

Észak-Korea nem tárgyal már az Egyesült Államokkal a nukleáris leszerelésről

Új-zélandi vulkánkitörés: eddig öt halottról tudni

Új-zélandi vulkánkitörés: eddig öt halottról tudni

Hiába vesztünk évi 27 milliárdot az új állampapíron, megmagyarázták, miért marad minden így

Hiába vesztünk évi 27 milliárdot az új állampapíron, megmagyarázták, miért marad minden így