Elemzéseink a gázjátszmáról

A gáz szaga Elgázolják egymást a gázipari megaprojektek

Az újság bécsi tudósítója, Maurin Picard szerint a Nabucco ma már nagybetegnek számít, s az Európai Unió gázvezeték-tervét - amely a Kaszpi-tenger térségéből Törökországon, Bulgárián és Románián keresztül szállítaná ezt az energiahordozót - egymás után két súlyos balszerencse is érte. Az első március 15-én történt, amikor - mint a lap írja - Magyarország bejelentette, hogy inkább az orosz konkurens, a Kék Áramlat mellett kötelezné el magát. A második pedig Törökország részéről érkezett, amely úgy döntött, hogy elutasítja a francia gázipari óriáscég, a GDF belépését a tervezetbe, így bosszulva meg, hogy a párizsi parlament tavaly a törökországi örmények elleni népirtás büntetéséről hozott törvényt. 

A Le Soir emlékeztet, hogy a Nabuccót - amelyet az EU "stratégiai prioritásnak" minősített, hiszen csökkentené az orosz túlsúlyt a 27 tagállam gázellátásában - már eddig is számos csapás érte. Így például átadásának dátuma egyre későbbre tolódik: a mostani elképzelések szerint az 5 milliárd eurós költségűre tervezett beruházás építése 2008-ban kezdődhet, s 2011-2012-ben fejeződhet be. S míg a GDF elvetése csak egy újabb bonyodalomnak tűnik a nagy tőkeerejű európai finanszírozók keresésében, Budapest pálfordulása a jelek szerint sokkal súlyosabb a terv sorsa szempontjából - véli a belga újságíró.

"A Nabucco és a Kék Áramlat közötti választás dilemmát jelent a magyar hatóságok számára, amelyek garantálni akarják saját energiapolitikájuk biztonságát. Egyrészről a Nabucco lehetővé tenné az ellátási források diverzifikálását a 2006 januári válság után, amikor Moszkva átmenetileg elzárta az európai országok felé menő gázvezeték csapját. A magyarországi gáz 76 százaléka Oroszországból érkezik, a Nabucco választása tehát üdvözlendő alternatíva lenne. Ám másrészről a Kék Áramlat mellé állás lehetővé tenné Magyarország számára - amelynek Oroszországgal bonyolított kereskedelmi forgalma tavaly 30 százalékkal nőtt - hogy az egykori "nagy testvér" privilegizált gazdasági partnerévé, s a Nyugat-Európa felé irányuló gázszállítások elosztójává váljon. A Nabucco beindításának késlekedése, illetve Irán nemzetközi elszigetelődése csak siettette a magyarok döntését. S noha az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank bejelentette, hogy 70 százalékban finanszírozni fogja a Nabuccót, ez már nem változtatott ezen: a magyar vezetés szemében a Kék Áramlat biztonságosabb tervvé vált. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök március 22-én Moszkvában elismerte, hogy az európai terv kedvezőbb volt, hiszen az Oroszországgal szembeni megnőtt függőség nem kellemes a 45 évi szovjet megszállás által hagyott fájdalmas emlékek miatt. De egyben világosan leszögezte saját álláspontját: "Kevesebb múltra, több jelenre és jövőre van szükség. Kevesebb politikára, s több üzletre". Márpedig ez olyan beszéd, amelyet az orosz vezetők - akik örülnek, hogy miközben a NATO az egykori szovjet hátországban sorozatosan viszi be az ütéseket, ők ismét megerősíthetik befolyásukat Kelet-Európában - nagyon is készek meghallgatni" - olvasható a belga újságban.

A Le Soir úgy látja, hogy a magyaroknak az európai és az orosz oldalról érkező sürgetésekkel szemben van egy utolsó adujuk: egy kanadai cég januárban bejelentette, miszerint Magyarország hatalmas potenciális gáztartalékokkal rendelkezik, s ha ez a makói gázmező beváltja az ígéreteket, akkor öt éven belül nettó gázexportőrré válhat. "Makó elvben elláthatja Magyarországot, de emellett kielégíthetné Románia, Szerbia, Ukrajna, illetve Nyugat-Európa egy része egyre növekvő szükségleteit is" - szögezi le a belga lap, hozzátéve: lehet, hogy mind a Nabucco, mind a Kék Áramlat kárára.