Az oroszországi tőkével szemben a rendszerváltás óta meglévő magyarországi ellenérzéseket a múltból fakadó politikai sérelmek mellett kétségtelenül az oroszok is táplálták. Itteni befektetéseiknél ugyanis előszeretettel alkalmaztak közvetítő cégeket, több esetben valamelyik off-shore paradicsomban bejegyzett vállalkozásokat. Márpedig az off-shore státus Magyarországon még mindig pejoratív jelentésű, mivel azt a tapasztalatok szerint az ilyen céget működtetők nemcsak a kedvező adózás miatt választják, hanem azért is, hogy megőrizzék a tulajdonosok inkognitóját, illetve titokban tartsák az esetleg nem tiszta forrásból származó pénzek eredetét.
A Gazprommal szemben például azért volt idegenkedés, mert alig fél évvel azután, hogy 1996-ban bekebelezte az ÁÉB Bankot, máris két szingapúri és három, oroszokhoz köthető magyar cég jelent meg annak tulajdonosai között. Csak évekkel később derült ki, hogy az oroszok ígéretet tettek az ÁPV Rt.-nek, hogy legalább kétszer tőkét emelnek a bankban. Az Oroszországon kívüli tőkeemeléshez azonban a Gazpromnak szüksége lett volna az orosz jegybank előzetes engedélyére, ami az ottani bürokratikus eljárások miatt akár egy évig elhúzódhatott volna, ezalatt pedig az ÁÉB csődbe ment volna.
Egészen más szempontok vezérelték a Gazpromot, amikor 2000 őszén egy írországi off-shore cég, a Milford Holdings Ltd. közbeiktatásával elindította a BorsodChem Rt. (BC) és a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. (TVK) felvásárlását. A Gazprom által megbízott Megdet Rahimkulov, az ÁÉB elnök-vezérigazgatója azért iktatta be a Milfordot, mert biztos volt benne, hogy a BC felvásárlásához nem kap politikai támogatást az Orbán-kormánytól. Az más kérdés, hogy a Milford sem ért révbe, mivel a kormány nyomására a Mol megakadályozta az oroszok többségbe kerülését a TVK-ban. Így hiába lett övék a BC irányítása, eredeti üzleti céljuk - a BC-ből és a TVK-ból egy vegyipari konglomerátum létrehozása - nem jött össze. Ezért részesedéseiket 2001-ben eladták.
Tény, hogy az Orbán-kormány ideje alatt, 1998-2002 között az orosz-magyar kormányzati kapcsolatok elhidegültek, ami kihatott a befektetésekre is. S hogy e téren a Fidesz részéről nem történt változás, azt jól mutatja Orbán minapi pengeváltása az oroszokkal. A volt kormányfő előbb egy konferencián azt mondta, "míg Európában a piaci észjárás jellemző, addig Oroszországban az állami, politikai alapú logika működik", majd két nappal később, pártja születésnapi rendezvényén közölte, "nem kéne megengedni, hogy Magyarország a Gazprom legvidámabb barakkja legyen". Míg azonban az utóbbi időben az oroszok e kiszólásokat általában megválaszolatlanul hagyták, addig most Igor Szavolszkij budapesti orosz nagykövet és Vagyim Gusztov, az Orosz Szövetségi Gyűlés FÁK-szakbizottságának elnöke is kemény szavakkal reagált. Gusztov például azt mondta: "Ha nem tetszik az orosz gáz szaga, vegyenek mástól." A HVG információi szerint a magyarul jól beszélő orosz nagykövet sok üzleti tárgyaláson részt vesz, és próbálja nyomatékosítani országa tisztán üzleti szándékait. Az is igaz viszont, hogy régi beidegződésként az oroszok időnként még kamatoztatják politikai befolyásukat. Vlagyimir Putyin orosz elnök például Angela Merkel német kancellárnál járt el amiatt, hogy az orosz AFK Sistema cég megvehesse a német Deutsche Telekom AG-tól a Magyar Telekom Nyrt. többségét (lásd cikkünket a 103. oldalon).
A magyarországi orosz működőtőke-állomány 2005 végén 260 millió euró volt a GKI becslése szerint. Az oroszok elsősorban az energiaágazatban próbálkoztak, fő ambíciójuk most is az, hogy megnyerjék Magyarországot a Nabucco riválisa, a Kék Áramlat gázvezeték támogatásához (HVG, 2007. március 31.). E téren az ÁÉB-n kívül kilóg a sorból a Malév, amit az orosz Borisz Abramovics cége vásárolt meg, igaz, csak harmadik nekifutásra. A magyarországi befektetések központi figurája Rahimkulov, az orosz gáz magyarországi értékesítésére létrehozott Panrusgáz orosz-magyar Gázipari Rt.-ben 2002-ig ő képviselte a Gazprom érdekeit. Az eredetileg a Panrusgáz fejlesztéseinek finanszírozására megvásárolt ÁÉB-t tíz év alatt felfuttatta: mérlegfőösszege 38 milliárd forintról 252 milliárdra nőtt, az 1995-ben még veszteséges bank tavaly 24 milliárdos nyereséggel zárt. A bankügyleteken megkeresett pénzen különböző magyar tőzsdei részvényeket - BC, Antenna Hungária, Zalakerámia - vásárolt, amelyeken busás, 30-50 százalékos haszonnal adott túl, s most is tulajdonos a Molban (3 százalék) és az OTP Bankban (5,5 százalék). Magyarországon Rahimkulov jócskán megszedte magát, vagyona több mint 200 milliárd forint.
CSABAI KÁROLY
