szerző:
hvg.hu

Olyan kiváló hírnévnek örvend, az innen kikerülő borok olyan népszerűek, hogy a nagyközönség – annak borissza része is – úgy véli: a villányi az egyik legnagyobb hazai borvidék. Pedig a horvát határ mentén meghúzódó 1760 hektárnyi terület csak a fele-harmada az egrinek és negyede a tokajinak. Az utóbbi években a villányi borászkodás jó hírnevét sokmilliárdos befektetések alapozták meg. A helyszínen igyekeztünk kipuhatolni, hogy az elköltött rengeteg pénz fialni fog-e valaha.

A Vylyan ültetvényei Kisharsányban. Jó fekvés
© hvg.hu

Ha valaki végigsétál a villányi pincesoron, vagy akár csak elhajt Kisharsánytól Palkonyáig, a magyar borászat nagy neveivel találkozik a cégtáblákon, és útbaigazító feliratokon: Bock, Gere, Günzer, Malatinszky, Polgár, Tiffán, s persze Vylyan és Wunderlich, de még sorolhatnók. A hírnév nem véletlenül termett. A hazai borászok talán itt ébredtek rá legelőször, hogy a tervgazdaság idején mindenható mennyiségi szemléletet helyén érdemes a minőséget prioritássá tenni. Ez ugyanis viszonylag kis mennyiségű termelés mellett is hozzásegítette a borászokat, hogy megmutathassák magukat és boraikat, versenyezhessenek s hírnevet szerezhessenek, amely feltétlen alapja a további befektetéseknek és a fejlődésnek. A gründolási láz Villányban mára lecsengett. A számottevő termőterületek gazdára találtak, a korszerű technológiát használó, s így egyenletes minőséget kínáló pincészetek felépültek, a szükséges (szőlészeti, borászati, üzletviteli, kereskedelmi, marketing-) szakértelem megjelent a borgazdaságokban. Ma már a verseny második fázisa van kibontakozóban: az exportpiacok keresése, a borra épülő turizmus, s az ehhez kapcsolódó vendéglátás felépítése. Két pincészetbe kopogtattunk be, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzünk a villányi borászat friss irányzatairól.

Stílusgyakorlatok a Fekete-hegyen (Oldaltörés)

 

 

 

Debreczeni Mónika. Nevet szerezni a világban
© hvg.hu

A Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet pár hete kettős ünnepet is ült: tizenöt éve, hogy elkezdték az első szőlőtelepítéseket, illetve tíz éve jelentek meg első boraikkal a piacon. Az elmúlt másfél évtizedben a Vylyan Magyarország egyik legismertebb borászatává küzdötte fel magát, nem utolsósorban a pincészet 2004-ben elhunyt alapítója, Debreczeni Pál szisztematikus építőmunkájának köszönhetően.

Az idei meleg időjárás előbbre hozta a szüretet, pedig a meleg és a szárazság megakasztotta a fürtök fejlődését. A metszéssel gondosan beállított dűlők mennyiségi terve borulni látszott, s a borgazdaságok arra készültek, hogy az időjárás miatt a szokásosnál kevesebb lesz a termés. A korán szüretelt portugieser esetében ez még így is volt, de ahogy csapadékosabbra és hűvösebbre fordult az időjárás, a szőlőszemek megszívták magukat nedvességgel, s ennek hatására helyrebillent a mennyiségi mérleg. A Vylyan átlagos esztendőkben eddig 400-500 ezer palack bort állított elő, az idén azonban, az új telepítések termőre fordulása miatt is, ennél többre számítanak.

A birtok 125 hektár termőterületen gazdálkodik, ami már elegendő ahhoz, hogy csak saját szőlőt kelljen feldolgozniuk, s a magyar piac után (amely bár mindig meghatározó lesz a számukra) külföldön is nevet építhessenek.

 

Változó divat: az elegancia fontosabbá vált (Oldaltörés)

 

A Vylyan barrique-pincéje. Közönségigény és kifinomultság
© hvg.hu

A Vylyan stratégiájában a kiváló minőség áll az első helyen. Boraikat csak akkor töltik palackba, ha a saját elvárásaiknak mindenben megfelelnek. Ez akár azt is jelentheti, hogy egyes években, amelyek bizonyos fajták számára kedvezőtlenül alakulnak, e borok kimaradhatnak a választékból.

A 90-es évek elején talán más volt a borízlés, mint napjainkban. Akkoriban a fogyasztók többsége az intenzív „faélményt” kereste, aminek egyszerűbb volt megfelelni. Ki ne emlékezne a „Cabernet Sauvignon barrique” uralta közízlésre?

Korábban a magyar borászatban szinte ismeretlen volt, hogy teljesen új hordós (barrique) érleléssel készítsék a borokat. Ennek megjelenése fogyasztási divatot is teremtett. Amelyik palackra ráírták a bűvös szót, azt drágábban lehetett eladni. „Amikor a borászatok (köztük a Vylyan is) már más stílusjegyeket tartottak volna fontosnak, a forgalmuk fontos részéért felelős éttermek jelezték, hogy fel ne hagyjanak a barrique varázsszó feltüntetésével, mert a piacnak ez még mindig nagyon fontos” – emlékezett a kezdetekre Debreczeni Mónika birtokigazgató. Az 1998/99-es évjáratokra esett a Vylyan a stílusváltása, ami mögött a szakmai fejlődés, a saját stílus beérése és nem utolsósorban az új (és azóta is a gazdaságnál ténykedő) főborász, Ipacs Szabó István megérkezése állt.

„Félismeretek, vagy talán az önálló arculat keresése miatt ma sokan a ’csak semmi barrique’ gyakorlatra esküsznek. Pedig az igazság valahol középen van, a koncentrált, gyümölcsös, de finomabb tanninszerkezetű borok érik ma el a legmagasabb minősítést. Prémium vörösbor nincs újhordós érlelés nélkül, a borok címkéin ezért ma már nem is tüntetjük fel a barrique szócskát. Az összhatás a fontos, függetlenül attól, hogy a bor mennyi időt töltött el új vagy keveset használt hordóban. A lényeg, hogy a hordó karaktere nem uralkodhat, csak fűszerként gazdagíthatja a bort. Ennek megfelelően a csúcsborokról szóló kommunikáció is mást hangsúlyoz, mint korábban. A harmónia sokkal fontosabb lett, mint a mindent elsöprő lendület” – fejtette ki a változások lényegét a főborász.

Franciák szerint is a világ legjobbjai között (Oldaltörés)

 

Ipacs Szabó István. Harmóniakeresés
© hvg.hu

A cég exportja a teljes értékesítés 10 százaléka körül van. Főleg az Egyesült Államokba, Csehországba, Lengyelországba, Svájcba, Hollandiába és Oroszországba adnak el bort. „A nemzetközi hírnevet csak a nemzetközi piacon lehet megszerezni. Ehhez a magyar bor imázsát újra kell építeni, vagy fel kell építeni. Az utóbbi a szerencsésebb, mert a korábbi magyar exporttételek java részét félédes, alacsony minőségű vörösborok tették ki, amelyek rettenetes pusztítást vittek végbe a magyar bor közképében, s javarészt a legolcsóbb, legsilányabb alsópolcos termékek között szerepeltek. Így ott, ahol nem találkoztak korábban még ilyen magyar borral, könnyebb boldogulni” – mondja Debreczeni Mónika.

A külföldi szakemberek szerencsére ma már előítéletek nélkül képesek értékelni a magyar bort. A két híres francia borszakíró, Michel Bettane és Thierry Desseauve 2006-os kiadású „A világ legjobb borai” című könyvében már hét magyar pincészet is megjelent, öt Tokajból (Oremus, Disznókő, Royal Tokaj, Hétszőlő, Királyudvar illetve Szepsy István) és kettő Villányból (Gere és Vylyan). Ennek alapján már hihető, hogy lassan valami fény vetül rájuk. Minden bortermelő ország – legalább is Európában – amennyit termel, annyit meg is iszik. Amennyit pedig exportál, azt importtal pótolja. Eddig ez volt az ökölszabály. Talán amennyivel nő az import, annyival az export is növekedni fog, így az egyensúly fennmaradhat.

Csúcsbor: Duennium

A Duennium klasszikus bordói házasítás, sajátos közép-európai csavarral. A Vylyan legmagasabbra értékelt dűlőinek legszebb cabernet sauvignon, cabernet franc és merlot borait házasították némi fűszeres zweigelttel (amit Bordeaux-ban alighanem petit verdot vagy malbec helyettesítene). Amikor elkészült az első három évjárat, s megtapasztalták értékeit és sikerét, a folytatás mellett döntöttek azzal a megkötéssel, hogy csak a legjobb évjáratokban készítenek ilyen válogatást. A 2003-as idén ősszel lép piacra, hiszen ez a bor csak akkor juthat a fogyasztó kezébe, ha már teljesen kész, palackérett és „egyben van”. Ez lesz a Duenniumok ötödik évjárata. Érett, koncentrált, gyümölcsös, mégis markáns és erőteljes. Az ezt követő Duennium évjárat pedig a 2006-os lesz, amely valamikor 2010 körül mutatkozik be, tehát még jó ideig kell rá várni. Az idei évjáratról még korai lenne jóslásokba bocsátkozni, így nem tudni, 2007-ben készül-e Duennium válogatás.

„Határozott törekvésünk, hogy markánsabban jelenjünk meg a külpiacokon. Ehhez meg szeretnénk határozni, hogy mely boraink, mely piacokon, milyen árakon kerülhetnek forgalomba. A külpiacon talán még inkább stabil minőséget kell produkálni évjáratról évjáratra, mint idehaza. Nem lehet minőségi ingadozás. Eddig a komolyabb horderejű exporthoz a mennyiségi hátterünk sem volt meg, egy-egy nagyobb külföldi megrendelés beérkezésekor a hazai piacról kellett volna kivonnunk nagyobb tételeket” – hallottuk a főborásztól.

Ezt azonban nem tehették meg, hiszen a fő piacuk Magyarország. Idehaza a Vylyan nagykereskedelmi partnere a Veritas borforgalmazó cég, amely a borok jelentős részét elviszi. Emellett van egy hat fős saját értékesítő csapatuk, amelynek a személyes kapcsolatok fenntartásban van lényeges szerepe. Ez egy bizalmi terméknél igen fontos szempont. A feladatuk például, hogy kóstolásokat szervezzenek és minél több itallapra feljuttassák a Vylyan-borokat. További igen jelentős tételt (20-30 százalékot) képvisel a pincéből való értékesítés, ami a legjövedelmezőbb minden borászat számára, hiszen a kereskedelmi költségekkel ebben az esetben nem kell számolni. A hipermarketekben a forgalom nem egészen 10 százalékát realizálják, s még egy keveset eladnak a közvetlenül általuk ellátott éttermekbe és kisebb borkereskedésekbe is

A Vylyan Pincészetbe az elmúlt tizenöt évben több mint 2 milliárd forintot fektettek be. A kezdést az alapító Debreczeni Pál már akkor működő egyik vállalkozásából származó bevételei tették lehetővé. Később bankhitelek, majd egy csendestárs (az ismert bankár, Zdeborszky György) belépése, illetve az Európai Uniós pályázati források teremtették meg a fejlesztés alapját. Ma már a cég üzemi szinten megáll a lábán, bár a kamat- és tőketörlesztések miatt a mérleg egyenlege nem mindig pozitív.

„Kötelező kincstári optimizmussal tekintünk a jövőbe. A világpiacra a magyar borok előbb-utóbb bejutnak, idehaza pedig beindul egyfajta koncentráció, s azoknak lesz megmaradási esélyük, akiknek már felépített nevük, illetve piacuk van. Valószínű, hogy e termelők szőlőterületeket fognak felvásárolni a többiektől. E tendenciákat egészíti ki továbbá az uniós kivágásösztönzés is, amely a helyzeti hátrányban lévő gazdák számára kecsegtető lehetőség a pénzhez jutáshoz. Józan számítás szerint az általános borminőség emelkedni fog. Amit az is ösztönöz, hogy jelenleg a magyar fogyasztók az uniós átlagnál akár magasabb árat is hajlandóak fizetni a jó minőségű hazai borért. S ezt az elkötelezettséget a javuló minőséggel is táplálni kell – vázolta fel a kilátásokat Debreczeni Mónika.

 

Lojzi villányi varázslatai (Oldaltörés)

 

Barrique-hordók és érlelőtartályok a Wunderlich-pincészetben.
Kiforrott tervek
© hvg.hu

Nagyharsány felől Villányba érkezve már a helységnévtábla után szembetűnnek a Wunderlich Pincészetet, a Wunderlich Látványpince és Bortrezor 2 milliárd forintos beruházással emelt épületei. A pincészet névadója – főborásza és tulajdonostársa – Wunderlich Alajos, akit Villányban és az országban, bárhol, ahol bort isznak, mindenki csak „Lojziként” ismer.

„Egy tőke szőlője sem volt a családnak” – mondja Wunderlich Alajos, aki már felnőtt fejjel, de igazi őstehetségként kezdett el borászkodni. A helyi legenda szerint a bádogosmesterből borásszá lett gazda korábbi szakmáját gyakorolva, a létra tetejéről lett figyelmes az alatta elterülő földekre, majd kis habozás után döntött a szőlő és a bor mellett.

Csúcsbor: Cabernet Franc Reserve

Az 1999-es cabernet franc színe szinte fekete. Méltóságteljes lecsorgással húz színes függönyt a pohár falára. Illata fekete áfonya, szeder, áfonyaszósz, szilvalekvár, szegfűszeg, vanília, karamell, dohány, kávé. Mint amikor végre belépünk kedvenc kávéházunkba. Íze száraz, testes, krémes, a gyümölcsök teljes érettségben, a tanninok megszelídítetten simulnak az ízképbe. Utóíze francia pörkölésű kávé és selymes étcsokoládé, a 24 hónapos kisfahordós érlelés jótékony jegyei. Látogatásunkkor alkalmunk volt kóstolni az érlelőkádban még héján lévő 2006-os cabernet franc-t is, ami hasonló ígéretet rejt, mint amit a hét évvel korábbi évjárat már valóra is váltott.

Önálló családi pincészetét 1991-ben alapította, vásárolt egy hektár szőlőt a Jammertalban, egy 1914-ben épült csodálatos présházzal. A szőlőből csodás kilátás nyílik a Villányi-medencére és a településre.

Hamar kiderült, hogy Lojzinak van érzéke a borokhoz. A borász már első borával, az 1992-es szüretelésű kadarka rozéval országos aranyérmes lett, és ez a bor az 1993-as országos borversenyen elnyerte a legjobb kadarka címet is.

Az elkövetkező évek egyre több elismerést hoztak számára, folyamatosan és sorozatosan kitűnő és elismert borokat termelt.

Közel egy évtizednyi gyakorló borászkodás után a  minőségi kistermelők klasszikus problémájával találta szembe magát: sokszor hiába képes valaki kiemelkedő minőséget létrehozni, egy bizonyos kritikus mennyiség alatt a termék a piac számára pénzügyileg érdektelen, ennek következtében igazi előrelépésre, a fejlesztéseket lehetővé tevő haszonra sem lehet számítani.

A Wunderlich borászat és a család barátjának számító Varjas-Szűcs házaspár közötti együttműködés lehetősége 2002-ben merült föl. E hamarosan létrejövő kooperáció következtében az új tulajdonostársak – Varjas Sarolta és dr. Szűcs Róbert – teljesen új, a borászatban addig nem szokványos szemléletet hoztak az üzletbe. A társulásnak köszönhetően a Wunderlich-borok ma már Európa egyik legmodernebb pincészetében készülnek.

Nem szokványos prespektíva (Oldaltörés)

 

Wunderlich Alajos. Több fajta érzékre hatni
© hvg.hu

A teljes létesítmény zöldmezős beruházásként, 1 milliárd forint befektetéssel jött létre: 2004-ben avatták fel. Ez volt a Wunderlich Pincészet első igazi szüreti éve. A borgazdaság termelőkapacitása évi 300 ezer palack, palackos érlelő kapacitása pedig 480 ezer palack. Az érlelőpince 1200 barrique hordó mellett helyet ad a kezelő és összeérlelő tartálysoroknak is. A palackozást követően a borokat az egyenletes 17°C hőmérsékletű palackos érlelőben tárolják, ahonnan fajtától függően néhány hónap vagy néhány év érlelés után indulnak a piacra. A pince építője, mint oly sok nagyszerű új pincéjé, Heimann Ferenc volt. A szekszárdi szakember három, egyenként 45 m hosszú, mindkét végén 6 méteres, kupolákkal lezárt pinceágat épített. A boltívek közel 500 ezer darab bontott tégla felhasználásával készültek. A pincének gravitációs „lábszellőzőket” építettek, az állandó hőmérsékletért három méter vastag talajtakaró szavatol.

A pécsi Bartók Béla Férfikar fellépése a Wunderlich pincészetben,
 az európai bordalfesztiválon. Kultúrateremtés
© hvg.hu

Ma 35 hektár saját területe van a borászatnak, és további 35 hektárról vásárolnak szőlőt. „Villányban hál’ Istennek megvannak a világszínvonalú prémium minőségű szőlőtermelés személyi és tárgyi feltételei. Ez az alapja a magas szintű borászati tevékenységünknek. Tömegborok készítéséhez a villányi borrégió túl kicsi, erőfeszítéseink arra irányulnak, hogy borvidékünk össztermelésének minél nagyobb százalékát adja a prémium bor” – mondja a borász. „Nem tudjuk, hogy a klíma tényleg változik-e globálisan, de az elmúlt két szüretnek, a 2006-osnak és a 2007-esnek rendkívül jót tett az átlagosnál melegebb, szárazabb nyári-őszi időjárás. Mindkét évjáratban valódi csúcsborok készülhetnek.”


Mi fán terem a látványpince és a bortrezor? (Oldaltörés)

 

Rendezvény a látványpincében. Szentély a borturistáknak
© hvg.hu

Villányban – és talán az országban is – újdonságnak számít a Wunderlich Látványpince és Bortrezor. A létesítmény a Wunderlich Pincészet vendégváró központja. Egy éve, 2006. november 25-én nyílt meg a nagyközönség számára.

A létesítmény nem titkolt célja, hogy különleges otthont adjon a borszerető közönségnek. Különböző funkciójú részlegek illeszkednek harmonikusan 2200 négyzetméteren. A közel 200 vendég befogadására alkalmas, szintén Heimann Ferenc által épített központi terem adott már otthont nemzetközi kardiológus kongresszusnak, de kistérségi képviselők találkozójának is. Több magas színvonalú, különböző stílusban kialakított sommelier helyiség és kóstoló terem várja a vendégeket.

A borbarátok által igénybe vehető bortrezor 80 ezer palack befogadására alkalmas, 550 négyzetméteres, nedvesség ellen tökéletesen szigetelt pince. A 160 darab négyrészes tárolórekesz mérettől függően 120-240-480 palack szakszerű tárolására alkalmas, a borgyűjtők itt elhelyezhetik kincseiket.

Wunderlichék kulcsfontosságúnak tartják a borvidékre irányuló minőségi turizmus fejlesztését. A Közép-Európában egyedülálló attrakciót jelentő látogatóközpont megépítése után már tervezik egy 2009. őszén megnyíló, 76 szobás, 4 csillagos hotel építését is.

 

Amit a borvidékről feltétlenül tudni érdemes (Oldaltörés)

 

Forrás: pannonwine.hu

A borvidék két körzetre tagozódik. A villányihoz Kisharsány, Nagyharsány, Palkonya, Villány, Villánykövesd települések tartoznak. A siklósihoz pedig Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kistótfelu, Márfa, Nagytótfalu, Siklós, Szava, Túrony, Vokány. Az itt legelterjedtebb, s a szakemberek által ajánlott szőlőfajták a fehér chardonnay, a hárslevelű, az olaszrizling, a rajnai rizling, a pinot blanc, a sauvignon blanc, a tramini, az ottonel muskotály, de az igazi hírnév a vörösekhez kötődik: a portugieser, a kékfrankos, a cabernet sauvignon, a cabernet franc, a merlot, a pinot noir a legismertebb, s a közönség számára legvonzóbb fajták. De kiegészítő fajtaként megjelenik a fehérek között a királyleányka, a rizlingszilváni, a zengő, a szürkebarát, a sárga muskotály, a zenit, a zöld veltelini, a vörösek között pedig a kadarka, a zweigelt, a blauburger és mostanában egyre inkább a syrah is.

A szőlőültetvények a Villányi-hegység déli, délkeleti és délnyugati lejtőire, többek között az úgynevezett ördög-szántotta hegy, a 442 méter magas Szársomlyó oldalára települtek, amelynek csúcsa a térség legmagasabb pontja. A talajt leginkább lösz és vörös agyag alkotja, a löszhöz egyes helyeken triászkorú dolomit, mészkő és juramészkő is keveredik.

A klíma szubmediterrán jellegű, meleg és meglehetősen száraz időjárás jellemzi, így a tenyészidő hosszú, a napsütéses órák száma és az évi aktív hőösszeg itt a legmagasabb az országban.

Meixner Zoltán, Molnár Artúr

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Gazdaság

Milliárdos borászatok somlói bányásztelkeken

Ha a somlói bor kerül szóba, a magyarok többsége elismerő hümmögéssel jelzi, hogy az bizony jó dolog, még ha soha nem is kóstolta. A legkisebb magyar borvidék valamifajta misztikus hangulatot áraszt, mintha az ottani borok többek volnának egyszerű italnál, afrodiziákumnak vagy medicinának is számítanának. A somlói különlegességét a piac is mindinkább felfedezi.

hvg.hu Gazdaság

Etyek-Buda felzárkózik a borvidékek elitjéhez

A magyar bortermelő tájak között az Etyek-Budai Borvidék alighanem különleges és fontos szerepet fog betölteni. Bár pontos helyét még keresi, a főváros közelsége, természeti szépségei, kiváló termőhelyi adottságai s néhány turisztikai szempontból is vonzó beruházás (filmstúdió, golfpálya, lovaspóló pálya, horgásztó stb.) miatt a szép tájat, az izgalmas programokat és a jó borokat kedvelő utazók egyik fő magyarországi célpontjává válhat. Belestünk a kulisszák mögé.

Me&Mo Gazdaság

Kinek kell 25 millió palack egri bor?

Az elmúlt másfél évtizedben az egri szőlészek és borászok némi tétova útkeresés után, mintha megtalálták volna az új (szakmai és üzleti szempontból egyaránt) követendő irányt. A helyszínen igyekeztünk megtudni, hogy pontosan merre is fordultak?

hvg.hu Gazdaság

Magyarország legvidámabb borai a szekszárdi hegyhátakon

A szekszárdi talán a legszínesebb magyarországi borvidék. Az erősen tagolt domborzat, a változatos termőhelyek, a sok szőlőfajta, a hangulatos régi és látványos újonnan emelt borospincék, a nagy szőlőtáblák és az apró parcellák egyedi ritmusú látványától a látogatónak az a benyomása, hogy ez igazán jókedvű vidék.

MTI Gazdaság

A bortermelők nem kérnek az uniós reformból

A szőlő és borágazat legfontosabb feladata most, hogy elérje az európai borpiaci reform módosítását – mondta Horávth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára a XV. Jubileumi Balatonlellei Borhét szőlőtermesztési és borászati tanácskozásán.

Rákositól Orbánig, Öcsitől Dzsudzsiig – a nagy stadionsztori

Rákositól Orbánig, Öcsitől Dzsudzsiig – a nagy stadionsztori

Az Apple új ötlete: óraszíjba lehetne tenni a mobilantennát

Az Apple új ötlete: óraszíjba lehetne tenni a mobilantennát

Matolcsy leírta, szerinte hogyan kellene helyrehozni a kudarcot valló eurót

Matolcsy leírta, szerinte hogyan kellene helyrehozni a kudarcot valló eurót

Nem ment át meghallgatásán Várhelyi Olivér

Nem ment át meghallgatásán Várhelyi Olivér

Súlyos repülőgép-balesetet szimuláltak a ferihegyi repülőtéren – fotók

Súlyos repülőgép-balesetet szimuláltak a ferihegyi repülőtéren – fotók

Valaki egy fűnyírót tett a sínekre Dunakeszi és Göd között, milliós kár keletkezett a vonatban

Valaki egy fűnyírót tett a sínekre Dunakeszi és Göd között, milliós kár keletkezett a vonatban