Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Piaci szakértők szerint a drágaságnak nincs reális alapja a kőolajjal bőven ellátott világpiacon, csakhogy a befektetők értékőrzőbbnek vélt megtakarításokat keresnek egyebek közt a nyersanyagpiacokon, mivel minden előrejelzés az infláció gyorsulását jósolja belátható időre az Egyesült Államokban, az EU-ban és Ázsiában is.
A spekulációt fűtötte egy elmérgesedett vagyoni vita az OPEC-tag Venezuela és a világ legnagyobb olajtársasága, az Exxon Mobil között, és az is, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa jelenleg újabb szankciókat készít elő a szintén OPEC-tag Irán ellen, az ország gyanúsnak vélt atomenergia-programja miatt.
A tíznapos áremelkedés már csütörtökön megszakadt, miután a friss adatokból kiderült, hogy az amerikai stratégiai tartalékok a vártnál kétszer gyorsabban nőttek a múlt héten, más adatok pedig az amerikai ipari termelés növekedésének további lassulására utaltak.
A nyugati féltekén irányadó amerikai könnyűolajfajta, a West Texas Intermediate a legközelebbi, áprilisi határidőre péntek reggel hordónként (159 liter) 98,21 dollár volt a New York-i árutőzsde (NYMEX) CME Globexen folytatódó elektronikus jegyzésében, 2 centtel olcsóbb a csütörtöki New York-i zárónál.
A legújabb tőzsdei árcsúcs közel van minden idők abszolút rekordjához: 1980. áprilistól júliusig - az iráni iszlám forradalom után és az 1980. szeptemberben kezdődött iraki-iráni háborúhoz vezető határvillongások súlyosbodása idején - a világpiacon rendszerint legdrágább, amerikai referenciafajta havi megállapított átlagára hordónként 39,50 dollár volt (napi jegyzése csak 1983-ban kezdődött a NYMEX-en). Ez az 1980-as árcsúcs a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) és az amerikai szövetségi tartalékbankrendszer (Fed) kalkulációja szerint mai vásárlóértéken 101,70 dollárnak felel meg. Ezt tartják általában a modern abszolút árrekordnak, habár a kőolaj jóval régebben bizonyára volt ennél drágább is.
A BP olajtársaság saját statisztikája szerint 1864-ben - a pennsylvaniai olajláz idején - az ottani kőolaj évi átlagban hordónként 8,06 dollárba került, ez 2006-os áron 104,35 dollárnak felel meg a BP számítása szerint. Kissé később, de még az amerikai olajipar hajnalán - ez ismét a Fed számítása -, 1871-ben az ára évi átlagban hordónként 118,70 dollárt ért el mai dollárra átszámítva, bár e számítás lábjegyzete szerint kétséges az egybevetés a mai minőségű West Texas Intermadiate fajtával.
