szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Júniusban a háztartási szektor forintban denominált hiteleinek átlagos kamatlábai a fogyasztási hiteleknél csökkentek, a lakáscélú és egyéb hitelek esetében pedig nőttek – közölte a Magyar Nemzeti Bank.

A háztartások euróban denominált hiteleinek átlagos kamatlábai a fogyasztási hiteleknél növekedtek, az egyéb hiteleknél csökkentek. A nem pénzügyi vállalatok forinthiteleinek és az euróban denominált éven belüli hiteleinek átlagos kamatlábai növekedtek.

A háztartási szektornál a forintban számított folyószámlahitelek átlagos kamatlába júniusban 22,64 százalékot tett ki. A fogyasztási hitelek átlagos kamatlába 0,67 százalékponttal 19,18 százalékra, átlagos hitelköltség mutatója pedig 1,32 százalékponttal 24,60 százalékra csökkent.

A lakáscélú hitelek piaci szintű átlagos kamatlába 0,61 százalékponttal 10,65 százalékra, hitelköltség mutatója 0,64 százalékponttal 13,32 százalékra nőtt. Az egyéb hitelek átlagos kamatlába 0,27 százalékponttal 11,90 százalékra növekedett. Júniusban a forintban denominált fogyasztási és lakáscélú hitelek esetében nőtt, az egyéb hitelek esetében pedig csökkent az új szerződések értéke, amely a fogyasztási hiteleknél 22,2 milliárd forint, a lakáscélú hiteleknél 9,1 milliárd forint, az egyéb hiteleknél pedig 11,0 milliárd forint volt.

A háztartási szektor látra szóló és folyószámla betéteinek átlagkamatlába 2,73 százalék volt. Az éven belüli lejáratra lekötött betétek átlagkamatlába 0,1 százalékponttal 7,38 százalékra növekedett. Az egy éven túli, legfeljebb 2 éves lejáratú lekötött betétek átlagos kamatlába 0,19 százalékponttal 8,74 százalékra csökkent. A két éven túli lejáratú betétek átlagkamatlába 0,12 százalékponttal 4,42 százalékra csökkent. Júniusban a lekötött betétek új szerződéseinek értéke 727,6 milliárd forintot tett ki.

Az euróban denominált folyószámlahitelek átlagos kamatlába 9,82 százalék volt. A fogyasztási hitelek átlagos kamatlába 20 bázisponttal 8,76 százalékra, átlagos hitelköltség mutatója pedig 80 bázisponttal 11,13 százalékra növekedett. A lakáscélú hitelek átlagos kamatlába 7 bázisponttal 6,15 százalékra, míg átlagos hitelköltség mutatója 41 bázisponttal 7,47 százalékra csökkent. Az egyéb hitelek átlagos kamatlába 169 bázisponttal 5,81 százalékra csökkent. Az euróban denominált hitelek új szerződéseinek értéke júniusban összesen 3,0 milliárd forintot tett ki.

A látra szóló és folyószámla betétek átlagos kamatlába 0,98 százalékot, az éven belüli lekötésű euró betétek átlagos kamatlába pedig 4,24 százalékot tett ki. A háztartások éven belüli lekötésű új euróbetét szerződéseinek értéke 198,5 milliárd forintot tett ki, amely 18,8 milliárd forinttal volt magasabb az előző havi értéknél.

A svájci frankban denominált változó kamatozású vagy legfeljebb egy éves kamatrögzítés mellett nyújtott fogyasztási hitelek átlagos évesített kamatlába 7,30 százalék, átlagos hitelköltség-mutatója pedig 10,30 százalék volt. A lakáscélú hitelek átlagos évesített kamatlába 25 bázisponttal 4,93 százalékra, átlagos hitelköltség mutatója pedig 12 bázisponttal 6,83 százalékra növekedett.

A háztartási szektor forint, euró és svájci frank hiteleinek összehasonlításából kiderül, hogy a forint hitelek átlagos hitelköltség mutatója júniusban 73 bázispontos csökkenés után 26,57 százalék, az euró hiteleké 64 bázispontos csökkenés után 20,14 százalék, míg a svájci frank alapú hitelnél 11 bázispontos növekedés után 19,70 százalék volt.

A szabad felhasználású jelzáloghitelek összehasonlítása azt mutatja, hogy a legfeljebb egy éves kamatrögzítésű, forintban denominált szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos hitelköltség mutatója 56 bázisponttal 14,03 százalékra csökkent, a mutató euró denomináció esetében 8,91 százalék, a svájci frank esetében pedig 7,91 százalék volt.

A svájci frank denomináció esetében a fogyasztási hitelek új szerződéseinek értéke az előző hónaphoz képest 6,2 milliárd forinttal 84,0 milliárd forintra nőtt. A svájci frankban denominált lakáscélú hitelek új szerződéseinek értéke az előző hónaphoz képest 5,4 milliárd forinttal növekedett és 66,2 milliárd forintot tett ki.

Júniusban a nem pénzügyi vállalatok forintban denominált folyószámla hiteleinek átlagos kamatlába 15 bázisponttal 10,22 százalékra, a folyószámla hiteleken kívüli egyéb hiteleké pedig 46 bázisponttal 10,12 százalékra növekedett. A folyószámlahiteleken kívüli változó kamatozású vagy legfeljebb egy éves kamatfixálású egyéb hitelek új szerződéseinek értéke 28,3 milliárd forinttal 186,6 milliárd forintra csökkent.

A nem pénzügyi vállalatok látra szóló és folyószámlabetéteinek átlagos kamatlába 2,57 százalék volt. Az éven belüli lejáratú betétek átlagos kamatlába 7,70 százalék volt. Az éven túli lejáratú betétek átlagkamatlába 23 bázisponttal 7,72 százalékra növekedett. A lekötött betétek új szerződéseinek értéke 1.659,1 milliárd forint volt.

Az MNB elemzésében kitér a hitel- és betéti kamatlábak különbségére, amely a háztartási szektor esetében a forint fogyasztási hitelek és az éven belüli lejáratra lekötött forintbetétek átlagkamatlábainál júniusban 11,80 százalékpontot tett ki. A nem pénzügyi vállalatok hitelei és betétei között jelentősebb súllyal szereplő éven belüli lejáratok esetén az átlagkamatlábak közötti különbség 2,42 százalékpont volt.

A bankközi forintpiacon 2008 júniusban az egynapos bankközi hitelek forgalommal súlyozott átlagkamatlába 6 bázisponttal 7,75 százalékra csökkent, az 1 hónapos lejáratúaké 49 bázisponttal 8,77 százalékra növekedett. A 3 hónapos lejáratú bankközi kihelyezés forgalommal súlyozott átlagkamatlába 47 bázisponttal 8,87 százalékra nőtt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

MNB: májusban növekedett a monetáris bázis

A monetáris bázis 2008. májusban 61,2 milliárd forinttal 3046,2 milliárd forintra növekedett – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn. A monetáris bázis (M0) rövid bázisú évesített növekedési indexe 106,4 százalék, az előző havinál 1,7 százalékponttal alacsonyabb.

MTI/hvg.hu Gazdaság

Véget értek az MNB kamatemelései

A forint rekordokat döntő erősödése nyomán a Reuters júliusi felmérésében megkérdezett elemzők szerint véget értek a Magyar Nemzeti Bank kamatemelései és hétfői ülésén a bank változatlanul hagyja az alapkamatot. Csaknem egyöntetű vélemény, hogy a következő lépés már kamatcsökkentés lesz. Az elemzői konszenzus szerint idén némileg még tovább erősödhet a forint az euróval szemben, az év végén azonban már pár százalékkal gyengébb lesz a mostani rekordszinteknél. Londoni és hazai elemzők hasonlóan nyilatkoztak.