Veres János elmondta: folyamatosan figyelik a pénzpiac alakulását. A kialakult helyzet miatt a kormány úgy döntött, hogy az állampapír piaci folyamatok javítása érdekében módosítják a nyugdíjpénztárak befizetési szabályát. Így hétfőtől feloldják a 40 százalékos részvénytartási hányadra vonatkozó előírást, ennek megfelelően a nyugdíjpénztárak korlátlan nagyságban tarthatják pénzüket állampapírokban – ismertette a pénzügyminiszter. Ez mindaddig fennmarad, amíg úgy ítélik meg, hogy a pénzügyi stabilitáshoz erre szükség van.

Veres János elmondta: emellett módosulnak egyes számviteli szabályok is, amelyek eddig megnehezítették, hogy az állampapír piac irányába mozduljanak el a források. E szabályok módosításához nincs szükség az Országgyűlés döntésére, ezeket kormányhatározatokban írják elő.

Simor András jegybankelnök kijelentette: a Magyar Nemzeti Bank, ahogy eddig is, úgy a továbbiakban is normális üzleti feltételek mellett, korlátlan mértékben áll a bankok rendelkezésére forint likviditásra. A jegybank nem tervez beavatkozást az állampapírpiacon – szögezte le az MNB elnöke. Ugyanakkor a pénzpiacon kialakult helyzetben az MNB-nél úgy gondolják, hogy azzal tudják a bankokat leginkább segíteni, ha a partnerlimiteiket (a bankközi hitelezés korlátait) oldhatnák. Ugyancsak a likviditás növelését, az eurókínálat bővítését szolgálja, hogy az MNB deviza-swap tendert hirdet meg forint/euró relációban, egynapos határidővel naponta. Az első tenderre hétfőn kerül sor. A tender célja, hogy az MNB a bankközi piac szereplői között közvetítsen, elősegítve ezzel, hogy a rövid devizalikviditás újraelosztása a bankok között folyamatos és kielégítő legyen. A tender részleteiről pénteken tájékoztatja a partnereit a jegybank –mondta Simor András.

A jegybank elnöke kijelentette: nincs fundamentális alapja a forint gyengülésének, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) figyeli a folyamatokat, a forint árfolyamát, ha szükségesnek tartja, a rendelkezésre álló eszközökkel beavatkozik. „A jegybank alapvető eszköze a kamat, s a rendelkezésre álló eszközökkel el fogjuk érni, hogy a forint árfolyama olyan legyen, ami megfelel a makrogazdasági igényeknek, az ország stabilitásának és a jövőbeni alacsony inflációnak" – mondta Simor.

A magyar gazdaság stabilitása az elmúlt időben jelentősen erősödött, a sebezhetőségi mutatók javultak. Példaként említette a költségvetési hiány, a folyó fizetési mérleg hiány és az ország külső finanszírozási igényének javulását. „Minden mutató abba az irányba mutat, hogy az ország külső sebezhetősége csökken” – vélekedett Simor András, aki azonban úgy vélekedett, hogy egy esetleges rendkívüli kamatülést illetően, hogy „az ember egy rendkívüli helyzetben semmit nem vet el és nem ígér meg”.

Veres János a tőzsdei kereskedés ideiglenes felfüggesztésének esélyéről azt mondta: a tőzsde egy önálló intézmény, a tőzsde vezetői döntik el, hogy hogyan reagálnak a változásokra. Egyértelmű, transzparens szabályai vannak, hogy mikor, mit, meddig függesztenek fel, és annak mi a következménye. A kormánynak és a jegybanknak nincs ebben döntési jogköre, az OTP-nek annyiban van, hogy az OTP a tőzsde tagja, képviselőjén keresztül befolyásolni tudja döntést. „Természetesen a kialakult helyzetben a tőzsde vezetőivel folyamatos kapcsolatban vagyunk, közös felelősségünk, hogy adott esetben összehangolt lépésekre kerüljön sor minden valóságos szereplővel” – tette hozzá Veres János.