Drágább lett a forint ellen spekulálni, de még nincs megnyugvás

Hogyan spekulálnak a forintra, és mi a védekezés ellene?

Akik a forint esésére spekulálnak, olyan ügyleteket kötnek, amelyben adósságot vállalnak forintban egy későbbi időpontra meghatározott kifizetéssel. Addig a pénzüket más valutában, elsősorban euróban tartják. Ha a forint árfolyama esik, akkor az adósság fejében kevesebb valutát kell visszaadniuk ugyan annyi forintért, mint az üzletkötés pillanatában. A különbség a spekuláns haszna. Fontos részlete a mostani kamatdöntésnek, hogy az úgynevezett overnight kamatszint eltérési lehetőségét is beszűkítették. Ez eddig 1 százalékpont volt, azaz az eddig érvényben lévő 8,5 százalékos alapkamatról 7,5 százalékig csökkenhetett. A bankok, amelyeknek sok forintjuk volt, ki is használták ezt a lehetőséget, s ezzel teret engedtek a spekulánsoknak, akiknek az 5 százalék körüli EKB kamatszint miatt a spekuláció finanszírozása nem került túl sokba. Most a Monetáris Tanács fél százalékra szűkítette be a mozgásteret, ráadásul már 11,5 százalékos alapkamathoz mérten. Eközben az euró overnight kamata is az EKB 3,5 százalékos alapkamat szintje lefelé tart, azaz a forint elleni spekuláció nagyon megdrágult.

A Magyar Nemzeti Bank a Monetáris Tanács döntése alapján 2008. október 22. 11.00 órai hatállyal a két hetes futamidejű MNB-kötvény és a jegybanki alapkamat 11,5 százalék; az O/N fedezett hitel jegybanki alapkamat 12,0 százalék lett. A bejelentésre azonnal erősödni kezdett a forint: az euróárfolyam a reggeli 282 forint feletti szintről először 272 forintra változott, majd ismét 279 forint környékére gyengült a nemzeti deviza.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője szerint a lépés sokban hasonlít a 2003-as nagy kamatemelési hullámhoz, és akkor bevált a szigorú jegybanki lépés. Kabai Gábor treasury-illetékes szerint a lépés jó időben történt és szükséges volt, de a mostani piaci helyzetben lehet, hogy nem lesz elég a forint erősítésére. A 13 százalék körüli állampapír-piaci hozamok ugyanis még ennél is magasabb kamatemelést áraztak be. A mostani kamatdöntés hatására a hozamgörbe (legalábbis a rövidebb futamidőknél) inverzzé válhat.

A kamatemelés inkább gesztus volt, ami megmutatta a befektetőknek, hogy a jegybank tud és akar is lépni, ha szükséges. A mai rendkívüli kamatemelés elképzelhető, hogy csak az első lépés, mint 2003-ban is. Akkor először 100, majd 200, végül 300 bázispontos volt a kamatemelés mértéke. Azaz – néhány hónapon belül – 600 bázisponttal emelkedett az irányadó ráta.

A piaci bizonytalanságot jelzi, hogy a mai állampapír-aukción a hetvenmilliárd forintos meghirdetett mennyiségre mindössze 16,9 milliárd forintnyi ajánlat érkezet, amiből az ÁKK semmit sem fogadott el, azaz az állampapír-aukció lényegében meghiúsult.

Lars Christensen, a Danske Bank vezető elemzője továbbra sem optimista a forint kapcsán, a szakember további gyengülésre számít. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője elmondta, hogy a 300 bázispontos kamatemelést egyrészt a piaci hangulat megnyugtatása érdekében, továbbá a forint shortolás megdrágítása miatt lépte meg az MNB. Az elemző hozzáteszi, hogy csupán ez a lépés nem fogja megfogni a forint esését. További kormányzati lépésekre is szükség lenne a bizalom helyreállítása érdekében, érdemes lenne például tovább faragni a költségvetési hiányon. Emellett megemlítette, hogy továbbra is a külföldi hangulat határozhatja meg az alapvető irányunkat, amíg nyugaton nincs tartós megnyugvás, addig a feltörekvő piacok is sérülékenyebbek lesznek.

További részletek: ecoline.hu