A jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosításokat Keller László pénzügyminisztériumi államtitkár indokolta. Kiemelte, hogy a módosítások nyomán az elkülönített állami pénzalapok beszámolóit is az Állami Számvevőszék módszertanával kell elkészíteni. Az önkormányzatok jelenleg évente egyszer igényelhetnek pótlólagos normatívát, ezt a jövő évtől kétszer tehetik meg. 
   
Szintén az önkormányzatokat érinti az a tervezett új szabály, amely a kincstár elnökét feljogosítja arra, hogy az államnak tartozó önkormányzatoknak 12 hónapos részletfizetést engedélyezzen. A gyedet teljes egészében az egészségbiztosítási alap finanszírozza. Azok a kiegészítő tevékenységet végző vállalkozók, akik több elkülönült kiegészítő vállalkozást űznek, jövőre már csak egy után kötelesek fix összegű egészségügyi hozzájárulást fizetni. A bizottság szinte vita nélkül 14 igen, 13 nem szavazat és két tartózkodás mellett nem tartotta általános vitára alkalmasnak a javaslatot.
   
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatot Aradi Zsolt pénzügyminisztériumi főosztályvezető ismertette. Ez a szféra költi el a GDP 20 százalékát, és 750 ezer embernek ad munkát. A javaslat első része a költségvetési szervek jogállását szabályozza, míg a második rész ehhez igazítja az államháztartási törvény intézményi gazdálkodási szabályait. A javaslat megkülönböztet közhatalmi és közszolgáltató szervezeteket, ez utóbbiak köre széles, hiszen a közintézmények (iskolák, kórházak) mellett a vállalkozó közintézmények és a közüzemek is idetartoznak.
   
Domokos László (Fidesz) úgy vélte, hogy ez a törvényjavaslat az első lépés a közszféra társasággá alakítása felé, és érzékeltette, hogy a vagyonkivonást is segíti. A kormányoldal sem állt ki a javaslat mellett, így az 15 nem és 14 igen azt jelentette, hogy a bizottság általános vitára alkalmatlannak tartotta azt.
   
A pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények módosításáról készült javaslatot Kék Mónika pénzügyminisztériumi főosztályvezető az európai uniós jogharmonizációval indokolta, mivel egy sor törvényben kellett átírni a befolyásoló részesedést minősített befolyásra. Emellett egyéb módosításokat is beterjesztett a tárca.
   
Dancsó József (Fidesz) egyebek mellett azt kérdezte, hogy miért kell a biztosító egyesületek tevékenységét korlátozni, illetve miért kell módosítani a Magyar Fejlesztési Bankról (MFB) szóló törvényt is. Szabados József (MSZP) az első kérdést újra feltette, megjegyezve, hogy a biztosító egyesületek ügyében lesz még szakmai egyeztetés, és erre készüljön a tárca.
   
Kék Mónika válasza szerint a Legfőbb Ügyészség is kifogásolta azt, hogy az egyesületi jelleg a háttérbe szorult náluk. Évi 200 ezer ügyfél rotálása nem utal az egyesületi jellegre - mondta, kiegészítve azzal, hogy szövetkezetté, vagy részvénytársasággá alakulhatnak át.
   
Az MFB törvényt azért kell módosítani, mivel egy kihirdetett kormányrendelet előírja, hogy egy magyar-orosz vegyesvállalatot kell létrehozni 50-50 százalékos tulajdoni aránnyal, gázvezeték- építésre. A magyar felet ebben az MFB képviseli, de mivel a jelenlegi jogosítványa erre nem terjed ki, ezért kell feljogosítani. A bizottság 17 igen, 8 nem szavazat, 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot. 
   
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényjavaslat nemcsak a színházak, hanem a tánccsoportok és a zenekarok támogatását, illetve azok tagjainak a munkaviszonyát is szabályozza - mondta az előterjesztő Schneider Mária, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára. Az új törvény jövőre 3,2 milliárd forint többletkiadással járna.
   
Farkas Imre (MSZP) úgy vélte, hogy nem ez a legjobb időpont egy ilyen törvényjavaslat tárgyalására. Mádi László pedig azt kérdezte, hogy az intézményvezetők valóban csak azzal a feltétellel támogatták-e a javaslatot, ha többlet-támogatáshoz jutnak A válasz igen volt. A javaslat 12 igen, 12 nem szavazattal és 2 tartózkodással szintén nem kapott többséget általános vitára alkalmasságához.