Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az európai kormányok több százmilliárd dollárt fordítanak bankok megmentésére és gazdasági ösztönző tervekre, így próbálva megakadályozni, hogy a válság mély depresszióba csapjon át.
A párizsi meg a római kormány – e két ország mindig is gyanakvással figyelte az önjáró angolszász kapitalizmust – a jelek szerint örömmel vállal aktívabb szerepet gazdasági téren. Mindkét kormány úgy véli, hogy ezáltal leküzdheti a széles körben a kapitalizmus vadhajtásainak tulajdonított problémákat. A német kormány hozzáállása is balra tolódott el.
Mások, köztük Nagy-Britannia, valószínűleg visszatérnek a szokásos ügymenethez, mihelyst a válság enyhülni fog, jóllehet a nemzetközi pénzügyi rendszer megbízhatósága széles körben megkérdőjeleződött. A vezető hatalmak kormányfői szombaton Washingtonban tartandó találkozójukon megpróbálnak megoldásokat találni a gondokra.
„Az emberek a politikától és az államtól várják a gazdaság és a piac hibáinak korrigálását” – fogalmazott John Monks, az európai szakszervezeti szövetség főtitkára. „Az események némi balra tolódást eredményeztek, ám nyilvánvalóan akadnak olyanok, nem is kevesen, akik mielőbb vissza akarnak térni a megszokott cselekvési sémákhoz.”
Néha ugyan vonakodva, de a kormányok olyan módszerekhez folyamodnak, amelyek inkább emlékeztetnek az irányított gazdaságra, semmint a Margaret Thatcher és Ronald Reagan hivatali ideje (a 80-as évek) óta Európában uralkodó liberalizmusra.
A dereguláció jóformán szitokszóvá lett, a hatalmas prémiumokat zsebre vágó bankárok és a csillagászati profitot bezsebelő olajcégek pedig céltáblává váltak mind a politikusok, mind a sajtó szemében. A választópolgárok nagy része a pénzpiaci spekulációt és a bankok könnyelmű hitelezési gyakorlatát okolja a válságért.
Az államosítás, amely éveken át tabu volt az európai kormányok szemében, ma ismét divatba jött, miután egyes kormányok arra kényszerültek, hogy mentőövet dobjanak a hitelválság által megrendített bankoknak.
John McDonnell, a brit Munkáspárt balszárnyához tartozó parlamenti képviselő szerint az emberek azon tanakodnak, „hogyan jutottunk ebbe a helyzetbe, egyben megkérdőjelezve azt a rendszert, amely mindezt lehetővé tette. A baloldal számára ez lehetőséget kínál arra, hogy megmagyarázza a gazdasági rendszer jelenlegi működését, annak tisztességtelen voltát, és egyúttal felvázolja az alternatívákat.”
McDonnellhez hasonlóan azonban sok baloldali politikus kételkedik a kormányok által végrehajtott változtatások mélységében. Azt gyanítják, hogy mihelyst a közvetlen válság elmúlik, minden visszatér a megszokott kerékvágásba.
"Aggódva figyelem a bankvilágban jelenleg zajló fejleményeket. A beavatkozás állami pénzzel történik, bizonyos mértékig helyreállítva a pénzintézetek stabilitását és profittermelő képességét…, hogy aztán három év elteltével újból nekilássanak a spekulációs üzleteknek” – füstölgött a Labour képviselője.
Gordon Brown brit kormányfő korábban tíz éven át állt a pénzügyi tárca élén, s ebben a minőségében mindig is az óvatos szabályozás híve volt. Most viszont lefaragná a bankárok kirívóan magas prémiumait, és – szavakban legalább is – véget akar vetni „a felelőtlenség korának”. Kormánya máris államosított két angol bankot, és arra készül, hogy jelentős részesedést szerezzen három másik pénzintézetben.
Simon Tilford, a Centre for European Reform nevű londoni agytröszt vezető közgazdásza szerint „egyes kormányok csakugyan hajlanak arra, hogy a mostani precedenst kihasználva erősebben beavatkozó ipar-, illetve általános gazdaságpolitikát dolgozzanak ki”.
„A párizsi és a római azon európai kormányok közé tartozik, amelyek aktívabb szerepre törekedtek a gazdaságpolitikában” – emlékeztetett Tilford. „Csakhogy mindkét kormányzat jobbközép színezetű, így irányváltásuk alkalmasint inkább lesz populista, mint baloldali.”
A bankok államosításával teremtett precedens megnehezítheti a kormányok szembeszegülését a gazdaság többi szektorának nyújtandó támogatást sürgető hangokkal. Az intervenciós iparpolitika pedig ártani fog Európa gazdasági teljesítményének – figyelmeztetett a londoni elemző.
Az Európai Unió versenyügyi biztosa, a holland Neelie Kroes októberben arra figyelmeztetett, hogy Európa káoszba süllyedhet, ha felfüggeszti a gazdasági versenyre vonatkozó szabályokat. Egyúttal óva intett egy esetleges szubvenciós versenyfutástól.
