Győzött a gazdasági ésszerűség a váltópénzzé degradálódott kétszáz forintos bankjegyek esetében, érme váltja fel a gyors elhasználódás miatt évente csaknem 1 milliárd forintért pótolt papírpénzt. A 2009-es cserének aligha örülnek az euróra várók és a zsebet húzó monétáktól szabadulni igyekvők, ám annál inkább a vakok és a gyengén látók. Ők már megszokták a súlyos pénztárcát, mivel az érméket felismerik tapintással, a bankjegyeket viszont nem. Nem segítik őket ugyanis azok a körök, háromszögek és vonalak, amelyeket a jegybank vakjelként a bankók szélére metszett mélynyomással nyomtat.

"Olyan, mintha nem is létezne; ahogy kopik a bankó, gyorsan kisimul" - összegezte a problémát a HVG-nek Szőke László, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) elnöke. Hasonló okok miatt nem értek sokat azok a Braille-írásjelek sem, amelyeket a kilencvenes évek elején - Szőke emlékei szerint - a vakokkal való egyeztetés nélkül helyeztek el az új ötezresen. A Braille-jelölés nemcsak azért volt haszontalan, mert ezt az írást a szövetség adatai szerint a vakoknak csak kisebb része ismeri, hanem azért is, mert ezek is kinyomódtak, elmosódtak a használat során.

Megoldatlannak látja a helyzetet Szabóné Berta Irén, a Vakok Intézetének igazgatója is. Az egyforma méretű bankjegyek között eligazodni képtelen vakok helyzetét ráadásul néha kihasználják, rosszul adnak vissza nekik, vagy a ténylegesnél kisebb címletűként kezelik a tőlük kapott pénzt. A csalást bebizonyítani pedig borzasztóan nehéz, hiszen ők sem reklamálhatnak a kasszától való távozás után.

Nagyban segítené viszont a vakok önálló fizetését, ha az euróhoz hasonlóan a forintbankók is eltérő méretűek lennének, legalábbis Tolnayné Csattos Márta, a felnőtten vakká válókkal foglalkozó gyógypedagógus szerint, aki éppen ezért némi nosztalgiával emlegeti a rendszerváltozás előtti különböző méretű bankjegyeket. A mai, hajszálra egyforma papírpénzek azonban kevés fogódzót nyújtanak a vakok számára. A biztonsági fémcsík talán az egyetlen, ami eligazíthatja őket, de ez a fémcsík is csak a 2006-ban bevezetett új ezresnél különbözik a nagyobb címletek jelölésétől. "A többi címletet is könnyebben kezelhetnék a látássérültek, ha címletenként váltakozva kerülne egy vagy két fémcsík a bankókra, és váltogatnák a keskeny és széles csíkokat is" - javasolt egy megoldást a problémára Tolnayné.

A laikusok számára talán meglepő módon a pénzek egymástól markánsan eltérő színe is eligazíthat, hiszen a becslések szerint mintegy 70 ezer látássérült 60 százaléka bizonyos mértékig lát. Egyéb támpontok híján különféle trükköket használnak a papírpénzek azonosítására. Címlet szerint kartonlapok közé sorolják például a bankjegyeket tárcájukban - látók segítségével -, hogy legalább tudják, mivel fizetnek. Mások origamiznak, azaz különböző formára, felébe, háromszögbe hajtogatják a bankókat.

Az érmékkel könnyebben boldogulnak, ugyanis a nagyság, a vastagság és az oldalak recézettsége alapján tájékozódnak. Számukra is könnyebbség volt az egy- és kétforintosok kivonása, hiszen kevesebb fémpénzt kell tartogatniuk, az új kétszázas révén pedig a korábbinál nagyobb értékben tudnak majd fémmel fizetni. A kétszázas bankó eltűnésének további előnye, hogy ezután már nem tévesztik össze a fémcsík nélküli ötszázassal, így a széles, hullámos fémcsíkja miatt kedvelt ezresig viszonylag biztonsággal használhatják majd a bankókat. Persze ehhez az is kell, hogy az új érme előállításánál figyeljen a jegybank a vakok szempontjaira is, figyelmeztetett az MVGYOSZ elnöke, hozzátéve, hogy az lenne ideális a számukra, ha az új érme színeit tekintve a százas fordítottja lenne, recézettsége pedig eltérne a többi fémpénztől.

"Számíthatnak a látássérültek a jegybankra" - előlegezte meg a HVG-nek Ferenczi Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank készpénz-logisztikai igazgatója; a vakokkal való egyeztetés szerinte ma már intenzívebb és erőteljesebb a korábbiakhoz képest. A fémcsíkok váltogatására vagy változtatására viszont szerinte szűk a mozgástér, mert a bankjegyeken sokféle, szabad szemmel nem látható jelzés, biztonsági elem van, amely útban lehet bármilyen áttervezés esetén. Egyelőre nincs napirenden a papírpénzek lecserélése sem, erősítették meg a HVG-nek a jegybankban, holott ez lenne az egyetlen módja a vakok számára kedvező változtatások nyélbe ütésének. Fontos lenne például a különböző méret.

A mai forintbankjegy-sorozat bevezetésekor azzal indokolták az egyforma méretet, hogy az kedvező a lakosságnak, mert jobban belefér a pénztárcákba, továbbá az automaták is könnyebben tudják kezelni, ezenkívül válogatása, szállítása is egyszerűbb. Mindezek az érvek azonban lassan a semmibe vésznek, hiszen előbb-utóbb úgyis a különböző méretű euróbankjegyekhez kell majd igazodni.

Egy esetleges új forintsorozat költsége milliárdokba kerülne, a tervezést pedig évekkel a bevezetés előtt meg kellene kezdeni. A csere mellett érvelők viszont hivatkozhatnak arra, hogy az MNB-nek a hamisítás elleni védekezés és egyéb okok miatt hat-nyolc évente érdemes a bankjegyeknél egy komolyabb fejlesztést véghezvinni, a mostani forintbankók pedig már tíz éve forgalomban vannak, éppen az euróbevezetési dátum folyamatos tologatása miatt. A jegybank hosszú évek után először akkor kerülhet döntési helyzetbe, ha jövőre valóban kitűzik az euróbevezetési céldátumot.

Miközben a papírpénz körülményes használata sok bosszúságot okoz a vakoknak, a pénzhez jutást már több speciális pénzkiadó automata könnyíti meg. Az első vakírással ellátott billentyűzetű és füldugón keresztül hallgatható automatát a K&H Bank helyezte el három évvel ezelőtt a Vakok Intézete mellett. A pénzintézet azóta 320 gépet, régi automatáinak 85 százalékát cserélte le a vakok igényeire szabottakra. Példáját eddig nemigen követték. A legnagyobb lakossági bankok közül sem az OTP Banknak, sem az Erstének, sem a CIB Banknak nincs a vakok által biztonságosan és kockázatmentesen használható pénzkiadója, ám az OTP-nél ígérik, hogy még az idén megkezdik az ehhez szükséges fejlesztést, a CIB Bank sajtóosztályán pedig úgy nyilatkoztak, hogy három éven belül náluk is lesz speciális ATM. A Budapest Bank is törekszik a vakok számára teljesen akadálymentes ATM-hálózat kialakítására, egyelőre ugyanis csak a gépek billentyűzetét látták el Braille-írásjelekkel, ám az ATM-ek némák maradtak, ezért a képernyőn megjelenő jeleket a vakok nem érzékelik.

PAPP EMÍLIA