Tetszett a cikk?

Hiteltelen a kormány – ebben Hamecz István, Heim Péter és Vértes András is egyetértett a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által szervezett találkozón. Az adósságválság kezelésének módját, a gödörből történő kijutás esélyeit már különbözőképpen látják.

Heim Péter felszólal, a háttérben Vértes András és Hamecz István
© MTI
Heim Péter, az Aegon Alapkezelő vezérigazgatója radikális lépéseket javasolt, ellenkező esetre az államcsőd veszélyét vetítette elő. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint túl pesszimistán látjuk a helyzetet, hisz a világ más országai is hasonló bajban vannak. Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója szerint ahhoz, hogy az adósság csökkenhessen, a gazdasági növekedést 4 százalékra kellene növelni, ami hiteles vezetőkkel kivezethetné az országot a válságból. Vértes András és Heim Péter egyetértett azzal, amit Warren Buffet, a legsikeresebbnek tartott amerikai befektető mondott a minap: hogy a kormányoknak választaniuk kell a depresszió és az infláció között.

Heim Péter szerint, ha a jelenlegi adósságdinamika folytatódik, akkor 15 százalékra megy fel a reálkamat, márpedig a vezérigazgató szerint ez egyenlő az államcsőddel. Heim ironikusan azzal biztatta a hallgatóságot, hogy a mai tendencia folytatódása esetén húsz év múlva a GDP 1500 százaléka lesz az adósságszint - de ez nem reális elképzelés, hiszen 120 százalékos adósságszintnél már bekövetkezne az államcsőd. Magyarországnak az a szerencséje, hogy az Európai Unió tagja, mert ilyen mutatókkal különben már működésképtelenné vált volna, például rég 12-13 százalékra szaladtak volna el a reálkamatok.

Az adósságválság kezeléséhez az államháztartás elsődleges (adósságszolgálat nélküli) egyenlegének többletét a GDP 4-4,5 százalékára kellene növelni. A nehézség abban áll, hogy a kiigazítást úgy kell végrehajtani, hogy közben a növekedési potenciál is növekedjen, hiszen ez a két dolog együttesen szükséges ahhoz, hogy megálljon a GDP-arányos államadósság növekedése. Ha ezt teljesítjük, akkor a közgazdász úgy véli, 2016-17-re tudnánk teljesíteni a maastrichti kritériumokat, vagyis akkor vezethetnénk be az eurót Magyarországon.

Heim Péter szerint azonban jelenleg semmilyen olyan program nincsen, amivel az adósságdinamikát az elkövetkező másfél évben a kormány megfordíthatná. “Ez is jó, mert így legalább biztosan lehet tudni, hogy az ERM-II.-be esélyünk sincsen belépni 2010-ig. Így legalább nincsenek béklyók és szabadon csinálhatja a kormány, amit akar ” – gúnyolódott Heim Péter.

A nehézséget persze az okozza, hogy az elsődleges költségvetési többlet növelése hátráltatja a növekedést. “Valamilyen szinten dönteni kell a depresszió és az infláció között. Meg kell engedni az inflációt” – mondta az elemző.

Heim évi 1800 milliárd forinttal csökkentené az állam kiadásait. A gázártámogatást és az évi 350 milliárdos gyógyszertámogatást megszüntetné. A többi felszólalóhoz hasonlóan leállítana több állami, részben uniós pénzekből finanszírozott “presztízsberuházást”, és az ezen megspórolt pénzeket a kis- és középvállalkozásoknak adná. Az egyik legfontosabb lépésnek ugyanis Heim azt nevezte, hogy a munkaerőpiacra vissza kell hozni 1 millió embert, ami nagyon nehéz lesz. Mert szerinte amíg azt látják, hogy a minimálbér és a szociális segély közötti különbség a kínai munkabéreknek megfelelő összeg, addig biztos, hogy nem fog senki visszamenni a munkába. Heim tovább nehezítené a munkanélküli segélyhez való hozzájutást, ezzel párhuzamosan pedig a vonzóbbá tenné a munkavállalást.

Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója szerint ha a jelenlegi folyamatok folytatódnak, vagyis a gazdaság potenciális növekedési üteme 2 százalékos vagy még kisebb, és a reálkamatlábak 6-8 százalék körül maradnak, akkor az adósságráta a tavaly év végi 73 százalékos szintről tíz év múlva a GDP 88 százaléka fölé emelkedik. A problémát az elemző szerint az jelenti, hogy az IMF-csomag mellé nem állítottak megfelelő gazdaságpolitikát, amellyel ezt a folyamatot meg lehetett volna fékezni.

A ma tervezett elsődleges hiány és a mai kamatfelár akkor eredményezne érezhető csökkenést az adósságrátában, ha évi 9 százalékos gazdasági növekedés kísérné. Ez persze irreális. Éppen elég ambiciózus cél a 4 százalékos növekedés is. Az viszont fontos volna, hogy a magyar államadósság után fizetendő kamatfelár csökkenjen.

Ehhez elsősorban hiteles gazdaságpolitikusokra van szükség. Mert csak hiteles gazdasági elit érheti el, hogy a kamatfelár 4 százalékra csökkenjen. Ha sikerülne a gazdasági növekedést 4 százalékra emelni, és elérhető lenne a 1,5 százalékos elsődleges költségvetési többlet fenntartása, akkor Hamecz István számításai szerint az adósságráta 2018-ra a GDP 55-57 százalékára mérséklődne. De ehhez a közgazdász szerint nagyon nagy erőfeszítések és új gazdaságpolitikai vezetők kellenek, amilyenek Hamecz szerint ma nincsenek.

Hamecz István az OTP helyzetére vonatkozó kérdésre azt felelte: “köszöni, de a bank jól van”. Az OTP tavaly is nyereséges volt, és szerinte az idén is az lesz. A hitelezésről azt mondta: mivel az OTP sem tud külső forrásokhoz jutni, a hitelezést nem tudja változatlan módon folytatni.

Bokros esélyei (Oldaltörés)

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke a baj morális és politikai okait fejtegette. A magyarok legnagyobb bajai abból származnak, hogy konfrontatív és negatív hozzáállásúak. Pozitív példa viszont, hogy három különböző nézetű közgazdászt most egy asztal mellé ültetett a MGYOSZ, majd gyorsan hozzátette, ültek ők már hárman együtt a miniszterelnök szobájában is. Vértes azt hangsúlyozta, hogy az államadósság rátája az Egyesült Államokban is a magyarországi szintre fog emelkedni. Az ellenzéket vádolta, amiért a kormány 2006 után a szerinte alapvetően helyes reformokat nem tudta végigvinni. A GKI vezetője szerint a fő baj a bizalmatlanság: a pénzpiacon és a reálgazdaságban is.

Vértes András és Hamecz István
© MTI
Reális esély lenne a válság kezelésére az, ha belépnénk az ERM-II.-be és az euró minél gyorsabb bevezetését tűzné maga elé a kormányzat. Vértes az államadósság helyzetét sem látja annyira sötéten, mint Hamecz vagy Heim. Magyarország adósságállománya ugyanis relatíve nem annyira rossz, mert közben más európai országokban is meg fog nőni az adósság. Erre később Hamecz úgy reagált, hogy a nyugati államok adósságállománya a bankok államosítása miatt nőtt meg, s tíz év múlva az újraprivatizált bankok eladása után vissza fog állni a normális szintre.

Vértes szerint óriási recesszió lesz az egész világban, és nem csak Románia fog IMF-hitelt kérni, hanem más európai államok is. Heim Péter hozzászólására reagálva irreális elképzelésnek mondta, hogy ma Magyarországon 1 millió új munkahelyet lehetne létrehozni, mert ma inkább a szürke- és a feketegazdaság növekszik.

A GKI vezetője Simor András jegybankelnök nyilatkozatára reagálva, miszerint a létező legnagyobb állami kiadáscsökkentés szükséges, azt mondta: “egy 2000-2500 milliárd forintos kiadáscsökkentés, hasonló mértékű adócsökkentés mellett a felső rétegeknek kedvezne, hiszen az adók jelentős részét a leggazdagabb rétegek fizetik be”. Egy ilyen mértékű program azonnali végrehajtása "kivont kaszákat" eredményezne – vélekedett Vértes András.

A konferencia néhány résztvevőjét megkérdeztünk, hogyan látják Bokros Lajos kormányfői esélyeit. Heim úgy látja, a politikusoknak kell eldönteniük, Bokrost alkalmasnak tartják-e kormányfőjelöltnek, vagy sem. Ő maga Bokros Lajos programjának sok pontjával vitatkozik, más pontokat elfogad. Szerinte nagyon nehéz lesz úgy végrehajtani a kiigazítást, hogy a fő hangsúly az állami kiadáscsökkentésen és a privatizáción van. A privatizáció önmagában nem segít.

Vértes András azt mondta: Bokros Lajos kiváló szakember és neki személyes jó barátja. “Ha Lajos ki akarja vezetni az országot a válságból, én szurkolok neki. Én a helyében nem biztos, hogy vállalkoznék erre. Lajos rendkívül radikális, és a programjának számos eleme most nem valósítható meg. Nagyon fontos például, hogy a felsőoktatásban ne legyen 70 intézmény, de ennek és más folyamatoknak olyan hosszú a kifutásuk, hogy a hatásukat nem lehet beleszámítani a kiadáscsökkentésbe. Tehát az ő nagyszabású tervei mellé érdemes hozzátenni egy konkrét számításokkal megalapozott dokumentumot is” – vélekedett Vértes András.

Molnár Anikó

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Gazdaság

Andor László: „Az európai civilizáció jövője a tét”

Brüsszelben elvetették a kelet-közép-európai régió 180 milliárd eurós pénzügyi mentőcsomagra vonatkozó javaslatát, mondván, az unió egyenként támogatja a nehéz helyzetbe került tagállamokat. Ugyanilyen sorsra jutott a gyorsított euróbevezetés javaslata is. Maradt tehát egyelőre az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által pénteken bejelentett 24,5 milliárd eurós segítség Kelet-Európának, amelynek instabilitása komoly fenyegetést jelent az euróövezetre nézve is. Mire lehet elég ez a pénzügyi mentőöv? Andor Lászlóval, az EBRD igazgatóságának tagjával beszélgettünk.

MTI/hvg.hu Gazdaság

Így húzta a kormány a nadrágszíjat: fél év alatt 800 milliárd spórolás

Tavaly október óta a kabinet 800 milliárd forintos kiadásszűkítésről döntött, ez az összeg a GDP 3 százaléka - mondta Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára az MTI-nek kedden. Hozzátette: nem igaz az ellenzéki pártok azon állítása, hogy a kormány a válság hatására nem lépett meg elegendő kiadáscsökkentést.

MTI Gazdaság

FT: Románia 20 milliárd eurót kaphat az IMF-től

Románia 20 milliárd euró körüli pénzügyi védőcsomagra számíthat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) e héten folytatódó tárgyalások eredményeként – írta bennfentes forrásokat idézve a keddi Financial Times.

hvg.hu Gazdaság

A kudarcos magyar javaslatok utóélete a külföldi sajtóban

Gyurcsány Ferenc javaslata a Közép- és Kelet-Európa számára összeállítandó 180 milliárd eurós segélycsomagról és a gyorsabb euróövezeti csatlakozásról jelentős sajtóvitát indított el azután is, hogy a brüsszeli informális uniós csúcs elutasította. Az írások az unió sok korábban kevésbé feltűnő feszültségét megmutatták.

MTI Gazdaság

Románia is uniós pénzügyi segítséget kér, nincs gyors euróbevezetés

Várhatóan pénzügyi segítségről kezd tárgyalásokat Romániával az Európai Unió – jelentette be hétfő este Brüsszelben Joaquín Almunia, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa. Románia érdeklődik ugyanazon együttműködés iránt, amelyet az EU Magyarországgal és Lettországgal valósított meg – fogalmazott a biztos, hozzátéve, hogy Bukarest sürgette a tárgyalások megkezdését.

MTI Gazdaság

EBRD-elnök: Kelet-Európa nem omlik össze

Kelet-Európa legtöbb országa a súlyos recesszió ellenére sincs rosszabb állapotban, mint Nyugat-Európa, és valószínűtlen a pénzügyi-gazdasági összeomlás vagy a szuverén nem fizetővé válás a térségben, mondta kedd este Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke.

MTI Gazdaság

Moodys: a magyar besorolást alátámasztja a segítség kilátása

A kelet-európai gazdaságok refinanszírozási kockázatainak megítélésében érvényesíteni kell a nemzetközi segítség kilátását, áll a Moody's Investors Service kedden Londonban kiadott átfogó elemzésében, amely szerint az elsőrendű "A3"-as magyar szuverén adósbesorolásnak alátámasztást nyújt az európai uniós támogatás jelentős esélye.