Meglepte az ország egyik legjobb elemzőműhelyének tartott Magyar Nemzeti Bankot a hazai cégek reakciója a júliusi adóváltozásokra, mindenekelőtt az áfakulcs 20-ról 25 százalékra emelésére. Az előző év azonos időszakához viszonyított 4,7 százalékos októberi fogyasztóiár-index ugyanis mindössze 1 százalékponttal volt magasabb a júniusinál. Márpedig a jegybankosok május végén úgy ítélték meg, az infláció összességében 3,4 százalékponttal emelkedhet amiatt, hogy a lakosság által vásárolt termékek 85 százalékának nőtt az áfakulcsa. Arra számítottak ugyanis, hogy e tehernövekedést a termelők és szolgáltatók 90 százalékban át tudják hárítani a fogyasztókra.
A recesszió következményeivel magyarázza a jegybank, hogy nem következtek be a „tankönyvszerű” áremelkedések, s becslései szerint a hazai cégek az áfaemelések mindössze kétharmadát tudták érvényesíteni. Annyira visszaesett ugyanis a belföldi fogyasztás, hogy örültek, ha akadt vevő termékeikre és szolgáltatásaikra. Elsősorban a feldolgozatlan élelmiszerek olcsóbbodtak, emellett az élelmiszerek és az energia árának szezonális ingadozását kiszűrő maginfláció is alacsonyabb értéket mutatott. A kereslet hanyatlása miatt a korábban tartósan magas árnövekedést mutató piaci szolgáltatásoknál is markáns dezinfláció bontakozott ki.
HVG |
A belföldi kereslet visszaesésére a vállalatok létszámleépítéssel válaszoltak. Éppen ezért csalóka, ha egy-egy cég – ahogy annak az utóbbi hetekben tanúi lehettünk – az előző év azonos időszakához képest javuló idei első kilenchavi adatokkal rukkol elő. Nem kizárt ugyanis, hogy a vonzóbb számsor az alacsonyabb bázis mellett a munkaköltségek lenyesegetésének tudható be.
Az általános tendencia alól immár a hazai versenyszektor sem tudja kivonni magát, bérindexe a korábbi évekénél lényegesen alacsonyabbra süllyedt, hozzájárulva az inflációs nyomás enyhüléséhez. Különösen igaz ez az eddig a béremelésekben élen járó piaci szolgáltató ágazatokra. S e téren egy ideig nem is várható változás, hiszen a 10,3 százalékos július–szeptemberi értékével 13 éves csúcsra került munkanélküliségi ráta a következő hónapokban még tovább emelkedhet. Bajnai Gordon szerint – mint a Népszabadságban megjelent hétfői interjúban mondta – 2010 közepéig 11 százalékra. Márpedig a kormányfő úgy véli, a válságnak akkor van vége, amikor a foglalkoztatás elkezd növekedni.
Ez egybecsengeni látszik az MNB előrejelzésével, miszerint a kormányzati megszorítások, az emelkedő munkanélküliség, a korlátozott hitellehetőségek és a háztartások óvatosabb költekezési hajlandósága miatt a magyar gazdaság csak 2010 közepétől indulhat felfelé, valamivel később, mint a fejlett európai és a régiós gazdaságok. Már ha minden optimálisan alakul. Hiszen bizonytalanságot okoz, hogy kezelhetők lesznek-e a legfejlettebb országok által a világgazdaságba öntött dollármilliárdok miatt kialakult külföldi államadósságok, nem tudni, hogyan muzsikálnak a válságból való kilábalás során a bankok, s merre indulnak el a nyersanyagárak. További kockázatot jelent, ha jelentősen módosulnak azok a paraméterek – 7 százalékos jegybanki alapkamat, 268,7 forintos euróárfolyam és 80 dollár körüli hordónkénti kőolajár –, amelyekre alapozva jövendölte meg a jegybank a magyarországi recesszió végét. E három horgony közül az alapkamat máris fél százalékponttal kisebb, lapzártánkig a forint gyengült, az olajár csökkent – ám ezek az infláció szempontjából még elhanyagolható mértékű elmozdulásnak tekinthetők.
A fogyasztóiár-index a januári jövedékiadó-emelés, illetve az olajnak az MNB által valószínűsített drágulása miatt a jövő év elején még tovább emelkedhet, ám 2010 közepétől folyamatosan a jegybank 3 százalékos inflációs célja alatt maradhat. Ez esetben Magyarország teljesíthetné az euróbevezetés négy feltételének egyikét, miszerint a pénzromlás legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb a három legalacsonyabb inflációjú tagállam átlagánál. A költségvetés GDP-arányos hiánya viszont az MNB szerint 2011-ben 4,3 százalék lehet, szemben a maastrichti 3 százalékos zsinórmértékkel (a másik két feltételre, a hosszú távú hitelkamatok és az államadósság alakulására a jegybank nem adott előrejelzést). A Reuters brit hírügynökség kérésére az euróbevezetés megsaccolására vállalkozó kilenc kutató és elemző közül mindössze a Kopint-Tárki háromfős csapata nevezett meg 2014-nél korábbi – 2013-as – időpontot. A Bajnai-kormány – tanulva elődei kudarcaiból – nem mondott céldátumot. Majd megteszi ezt 2010 végén a Fidesz vezette kabinet – ígérte a jövő évi választás biztos befutójának tartott ellenzéki párt volt pénzügyminisztere, Varga Mihály. Ő 2011-re a jegybanknál alacsonyabb, 4 százalékos deficitet vizionált, jövőre viszont 2,6–3,2 százalékponttal magasabbat, 7-7,5 százalékosat.
CSABAI KÁROLY
