Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az orosz Gazprom és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) 50-50 százalékos tulajdonosi aránnyal e héten megalapítja a Déli Áramlat Zrt.-t a tervek szerint 2015-től a Balkán felől Nyugat-Európába orosz gázt szállító vezeték magyar szakaszának üzemeltetésére.
Egyes szakértők szerint egyelőre csak megvalósíthatósági tanulmányok készülnek, a gázvezetékcégről a végső döntést 2011-ben hozzák meg. A társaság induló alaptőkéje ötmillió forint, elnöke Erős János, az MFB vezérigazgatója.
A gázvezeték magyar szakaszáról 2008-ban egyezett meg a magyar és az orosz kormány, az előkészítésre akkor jelölték ki az állami tulajdonú MFB-t (noha a piaci szereplők a Mol részvételére számítottak). A magyarországi szakasz beruházási költségét korábban 700 millió euróra becsülte a kormányzat, az ebből a magyar félre jutó 350 millió euró 20 százalékát kell önrészként vállalni, a többit az MFB adja.
Magyarország a Déli Áramlaton keresztül a nagyjából az éves hazai fogyasztással egyenlő évi 10-15 milliárd köbméter gáz tranzitdíjához (5-10 milliárd forinthoz) jutna, a megtérülés a becslések szerint 20 év.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Az állami és a NER-vállalat szándéknyilatkozatot írtak alá az együttműködésről, aminek keretében „kihasználnák a szinergiákat”.