A brit pénzügyminiszter, Alistair Darling vasárnap úgy nyilatkozott a BBC-tévének, hogy "alapvetően vissza kell kapnunk a pénzünket, de ami a feltételeket illeti, készek vagyunk rugalmasan eljárni, mert nem érdekünk Izland elszigetelése. Izlandot az európai fősodorban akarjuk látni, és ez csak része annak a folyamatnak."

A brit pénzügyminiszter arra célzott, hogy adósságügy nehezítheti Izland tervezett EU-csatlakozását. A holland külügyminiszter, Maxime Verhagen szombaton közölte: kormánya figyelembe veszi az Icesave-vel kapcsolatos tárgyalások eredményét, amikor majd eldönti, hozzájárul-e a tárgyalások megkezdéséhez Izland EU-csatlakozásáról. Izland tavaly nyújtotta be felvételi kérelmét, és az Európai Bizottság februárban javasolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését.

Izlandnak ettől függetlenül is sürgős lenne a megoldás, ugyanis enélkül nem kap külföldi támogatást. A Nemzetközi Valutaalap és az észak-európai országok 2008. novemberben 4,5 milliárd dolláros készenléti hitelkeretet adtak össze Izlandnak, de kezdeti kifizetések után a leállították a hitelprogramot az Icesave-ügy megoldatlansága miatt. A finn pénzügyminisztérium egy tisztségviselője vasárnap megerősítette, hogy a hitelprogram folytatása az Icesave-adósság rendezésétől függ.

Izland bankrendszere a nemzetközi pénzügyi piacok 2008 őszi leolvadásakor tönkrement. Izland hazai összterméke (GDP) tavaly 7,7 százalékkal csökkent, és minden előrejelzés szerint még idén is visszaesik.

Előzőleg, a szombaton rendezett izlandi népszavazáson a résztvevők - közel végleges adatok szerint - 93,5 százaléka elutasította azt a tavalyi izlandi-brit-holland megállapodást, amely szerint Izlandnak 2024-ig 3,9 milliárd eurót kellett volna törlesztenie évi 5,5 százalékos kamattal Nagy-Britanniának és Hollandiának, kárpótlásul, amiért a brit és a holland kormány 2008-ban kártalanította a csődbe ment izlandi Icesave internetes bank 340 ezer brit és holland betétesét.  

A háromoldalú megállapodást decemberben jóváhagyta az izlandi parlament, de nem írta alá az államfő, sőt, népszavazást kezdeményezett, az elsőt azóta, hogy Izland 1944-ben függetlenné vált Dániától.

A népszavazás kimenetele nem volt kétséges, és különösebb gyakorlati jelentősége sem volt, miután Izland azóta már jobb ajánlatokat kapott Nagy-Britanniától és Hollandiától, mint amiről polgárai szombaton szavaztak. Ám a népszavazás segíthet az izlandi kormánynak még könnyebb feltételeket kialkudni, vélik elemzők. Közvélemény-kutatási adatok szerint az izlandiak többsége tudomásul veszi, hogy törleszteni márpedig kell, csak a feltételeket tartják elfogadhatatlannak. Az eredeti feltételekkel csupán a tőketörlesztés fejenként havi 73 euróba kerülne a 317 ezer lakosú Izlandnak, ahol az átlagfizetés a magánszektorban havonta körülbelül 1.900 eurónak felel meg.