Egykezes

„Osztalékként a jegyzett tőke kilencszerese kerüljön kifizetésre” – határozott tavaly a Plaket Fémtáblakészítő és Forgalmazó Kft. taggyűlése. Ez a 62,2 millió forintos törzstőkéjű cégnél azt jelentette, hogy a 2008-as év eredményéből 559,8 millió forinton osztozhattak a tulajdonosok: a törzstőke 52 százalékát birtokló Tóth Gyula és Tóth Tímea, a 45 százalékos részesedésű német Tönnjes E.A.S.T. GmbH, valamint az 1-1 százalék erejéig részes Káldy László, Tallér Ferenc és Kiss Attila. Különösen szép hozamnak számít ez, ha figyelembe vesszük, hogy a Plaket 1,46 milliárd forintos árbevételének harmadát volt képes osztalékként megtermelni. Ráadásul nem egyetlen kiugró évről van szó, a tulajdonosok 2003 óta minden évben több mint félmilliárd, összesen bő 3 milliárd forintos osztalékkivétről dönthettek.

A széria folytatódhat, legalábbis a Plaket újabb öt évre nyert el összesen 4,9 milliárd forint megrendelést a Közigazgatási Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (KEKKH). Ezért a budapesti székhelyű vállalkozásnak 1,36 millió (ez a mennyiség 20 százalékkal túlléphető) fényvisszaverő rendszámtáblát és holografikus regisztrációs matricát kell gyártania, szállítania, valamint az ezzel kapcsolatos elektronikai adatcserét lebonyolítania. A KEKKH tavaly októberben tette közzé a közbeszerzési felhívást, amelyen tárgyalásos eljárással választotta ki a győztest. A Közbeszerzési Értesítő eredményhirdetése alapján nem kellett sokat hezitálnia a hivatalnak: bár a dokumentációt a Codex Értékpapírnyomda Zrt. és a lengyel Utal Sp. z.o.o. is megvette, végül egyetlen ajánlat futott be, a Plaketé.

A nem a rendszámtáblabizniszben utazó vállalkozásoknak jóformán lehetetlen teljesíteniük azt a pályázati feltételt, hogy az előző három esztendőben legalább évi 750 millió forint bevételük származzon „az időjárás viszontagságainak ellenálló fényvisszaverő táblák” és „csak roncsolással eltávolítható holografikus matricák” gyártásából. A Plaketnek ez nem okozhatott gondot, hiszen 2004-ben is ő nyerte el öt évre az állami rendszámtábla-megrendelést. A különbség csupán annyi, hogy a pályázatot akkor még a KEKKH egyik elődszervezete, a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal írta ki. A KEKKH a HVG kérdésére azt közölte, biztosította az esélyegyenlőséget mind a magyarországi, mind az uniós ajánlattevők számára, hiszen a 750 milliós limit alvállalkozókkal közösen is teljesíthető, továbbá a kiírásban nem kifejezetten rendszámtábla, hanem tábla szerepelt.

Ha más pályázók formálisan nem voltak is kizárva, tény, hogy a Plaket mellett húsz éve senki nem rúg labdába. Tóth Gyula, a Plaket fő tulajdonosa a HVG megkeresésére nem reagált, de a cégadatokból követhető, hogy a belügyi és a közlekedési tárca gyártásra és forgalmazásra szóló pályázatán 1989 decemberében nyert először az Energiagazdálkodási Intézet és a Győri Autójavító Vállalat; ez az intézmény és állami cég alapította 1990 februárban – néhány magánszemély társaságában – a Plaketet. Az állami megrendelő annak idején aligha szabott kemény feltételeket, legalábbis a kontraktus külön felhívta a figyelmet a szükséges gyártósor beszerzésére. Ugyanakkor a szerződés aláírói eleve hosszú távú együttműködésre készültek: a Belügyminisztérium leszögezte, 2005-ig nem ad megbízást más vállalatnak rendszámtábla gyártására. A pályázat a korabeli hírek szerint felkeltette a Gazdasági Versenyhivatal érdeklődését is, amely végül nem talált rajta fogást. A cég árazási gyakorlatát azonban elmarasztalta: a versenytanács a Plaket egyéves működése után 33 millió forint büntetést rótt ki, mert úgy találta, hogy a rendszámtáblák árának emeléséből darabonként mintegy 80 forint indokolatlan volt.

Manapság már nem járhatna el hasonlóképpen a versenyhivatal, bár egyáltalán nem biztos, hogy nem találna indokolatlan költségelemet a rendszerben. A rendszámtáblákért fizetendő díjat 2004 óta BM-rendelet szabja meg, e szerint az autósoknak az általános rendszámtáblapárért 8500, a matricáért 1550 forintot kell fizetniük. A bevételének elsöprő többségét ebből produkáló Plaket, 1,36 millió darabos megrendelésével számolva, ebből átlagosan 3500 forintot kap szettenként, vagyis az üzleten akár jelentős állami bevétel is keletkezhet. A KEKKH arra nem válaszolt a HVG-nek, hogy a rendszámtáblák forgalmazásából mekkora állami bevétel adódik, csak azt közölte, hogy az igazgatásszolgáltatási díjból a logisztikai, az elektronikus adatcsere, a nyilvántartás, illetve a fejlesztések költségeit is fedezni kell.

VITÉZ F. IBOLYA