George Osborne a londoni alsóházban ismertette az új konzervatív-liberális koalíciós kormány "vészköltségvetését", amely a májusi kormányváltás után elvégzett gazdasági állapotfelmérés alapján készült. A tervezet fő pontjai között szerepel, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért államháztartási hiány a jelenlegi, 2010-2011-es pénzügyi évre várt 10,1 százalékról 2015-2016-ra alig 1,1 százalékra csökken.

Osborne az elsődleges intézkedések között említette a fő áfakulcs felemelését 17,5 százalékról 20 százalékra a jövő évtől, különadó kivetését a Nagy-Britanniában működő bankokra szintén 2011-től, az évi 21 ezer fontnál (6,5 millió forintnál) többet kereső közalkalmazottak bérének befagyasztását két évre, és az állami nyugdíjjogosultság alsó korhatárának gyorsított ütemű felemelését 66 évre.

Emellett azonnali hatállyal felemelik 18 százalékról 28 százalékra a legmagasabb jövedelmi kategóriában lévők által fizetett tőkejövedelmi adót, és két évre befagyasztják a kisgyermekeseknek járó szociális juttatásokat.

A banki különadóból − amelyet a külföldi tulajdonú bankok Nagy-Britanniában működő érdekeltségeire is kirónak − a kormány évi kétmilliárd font (több mint 600 milliárd forint) bevételt tervez.

George Osborne az előterjesztés során külön megerősítette, hogy a kormány a jelenlegi parlamenti ciklus idején − vagyis a következő öt év során − nem kezdeményezi Nagy-Britannia euróövezeti csatlakozását; ez egyébként önálló pontként szerepel a Konzervatív Párt és a Liberális Demokraták koalíciós szerződésében. A pénzügyminiszter bejelentette: ennek alapján feloszlatta a minisztériumon belül működő euróövezeti csatlakozási előkészítő osztályt, amelynek munkatársait "produktívabb feladatkörökbe" helyezték át.

A koalíciós brit kormány nagyobbik pártja, a Konzervatív Párt még ellenzékben, a májusi parlamenti választások előtt bejelentette, hogy ha kormányra kerül, részletes vizsgálatnak veti alá a brit gazdaság állapotát, és a kormányalakítás után ötven nappal új vészköltségvetést terjeszt elő. Ez történt meg kedd délután a londoni alsóházban, de a kormány már hetek óta folyamatosan - esetenként drámai hangvételű nyilatkozatokkal - készítette fel a lakosságot a várható megszorításokra.

George Osborne néhány hete a Financial Timesnak azt mondta, hogy az új kormány "különböző szekrényekben mindenféle csontvázakra lel". Osborne szerint a Munkáspárt vezette előző kormány "abszolút borzalmas közfinanszírozási helyzetben" hagyta utódjára az országot. A brit gazdaság élénkítésére és a bankok megmentésére fordított csillagászati összegek békeidőben valóban soha nem mért szintre, a GDP 11 százaléka fölé duzzasztották a márciussal zárult előző pénzügyi évben a brit államháztartási hiányt. Ez messze a legmagasabb deficit a hét vezető ipari hatalom (G7) országcsoportján belül.

Az Ernst & Young könyvvizsgáló és tanácsadó cég ITEM Club nevű gazdasági kutatóintézete a költségvetés beterjesztése elé időzített elemzésében kimutatta, hogy a 11,1 százalékos GDP-arányos tavalyi hiány zöme − 8,4 százaléknak megfelelő hányad − nem ciklikus jellegű, hanem strukturális, vagyis nem tűnik el "magától" akkor sem, ha a brit gazdaság robusztus növekedésbe kezd.
 
A világ legnagyobb hitelminősítője, a Standard & Poor's már kilátásába helyezte a lehetséges legjobb, "AAA" szintű brit államadós-osztályzat rontását az átfogó költségvetési konszolidáció elmaradása esetére. Nagy-Britannia a legnagyobb, "AAA" elit besorolással ellátott gazdaság, amelynek adósosztályzatára valamely hitelminősítő negatív kilátást jelentett be.