Az infláció 2010 végén enyhén emelkedett a magyar gazdaságot az elmúlt időszakban ért költségsokkok következtében. Ezek a maginflációba a válság előtt megfigyeltnél sokkal lassabban gyűrűztek be, elsősorban a negatív kibocsátási résnek és a laza munkaerőpiacnak köszönhetően. Az MNB maginflációra vonatkozó előrejelzése – a novemberi inflációs jelentésben publikálthoz képest – ennek megfelelően alacsonyabb pálya irányába mozdult el. Bár a nyersanyagársokkok miatt az infláció 2011-ben még jelentősen a 3 százalékos cél fölött marad, de 2012 végére további monetáris szigorítás nélkül is elérheti a középtávú inflációs célt – állapítja meg az inflációs jelentés.

Az előrejelzési horizonton (2012 végéig) tovább gyorsul a gazdasági növekedés. A változatlanul erős külső kereslet mellett idén már a belső kereslet is lassú növekedésnek indul. A november óta beérkezett információk és a bejelentett költségvetési intézkedések alapján az MNB szakértői úgy látják, hogy a belső kereslet fellendülése a korábban vártnál visszafogottabb lesz, azonban így is érezhetően hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. A kibocsátási rés (ami a tényleges GDP és a potenciális GDP különbsége) 2012 végéig negatív lesz, a munkanélküliség pedig magas marad, ami az árazási és bérezési döntésekre gyakorolt fegyelmező ereje révén csökkenti a reálgazdasági oldalról megjelenő inflációs nyomást.

A gazdasági növekedés szerkezeti kettősége továbbra is megmaradt. A recesszióból való kilábalás fő forrása a külső kereslet, amihez a belső kereslet csak fokozatosan zárkózik fel. Az ipari termelés már másfél éve töretlenül nő, de a szolgáltató ágazatok teljesítménye még az elmúlt félévben is stagnált, az építőiparban viszont eközben folytatódott a visszaesés. Az MNB becslése szerint a tényleges kibocsátás még mindig jelentősen, mintegy 4 százalékkal maradhat el a potenciális szintjétől igen vegyes ágazati teljesítmények mellett. Az iparban a kapacitáskihasználtság már elérhette az elmúlt évtized átlagának megfelelő szintet. A szolgáltató szektorokban azonban sokkal lassabb a kilábalás, ezért ott még jelentős kihasználatlan kapacitások vannak.

MNB

A lakossági fogyasztás lassú élénkülése az év utolsó hónapjaiban megtört. Az év végi alacsony bérkifizetések és az erős svájcifrank-árfolyam miatt emelkedő törlesztőrészletek csökkentették a szektor rendelkezésre álló jövedelmét. Az óvatossági megfontolások az év során mindvégig erősek voltak, ami a válság előtti évekhez viszonyítva magas megtakarítási rátában tükröződött. A vállalatok és háztartások beruházási keresletét 2010 egészében jelentős visszaesés jellemezte. Érdemi beruházás elsősorban a feldolgozóiparban, néhány nagyvállalatnál zajlott, miközben a lakáspiaci mutatók tovább romlottak – állítja a jegybank.

A foglalkoztatás bővülése 2010 végén megállt, így a munkanélküliek aránya magas szinten, 10 százalék fölötti tartományban stagnált. A foglalkoztatás érdemi bővülését csak a feldolgozóiparban lehetett megfigyelni. A laza munkapiaci feltételek miatt (túlkínálat van munkaerőből) visszafogott bérdinamika jellemzi a versenyszektort, így jelentősebb áremelés nélkül is lehetőség nyílik a vállalati szektor jövedelmezőségének javítására – olvasható a jelentésben.

A személyijövedelemadó-terhek idei csökkenése és a magánnyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése azonban az idén jelentősen élénkíthet a lakossági fogyasztásán. A lakosság óvatosságát erősítheti ugyanakkor a svájci frank árfolyamának kiszámíthatatlansága, és a csak lassan csökkenő munkanélküliség. A fogyasztás gyors növekedését tartósan gátolhatják a szigorú hitelezési kondíciók. Jövőre a tervezett fiskális kiigazítás jelentősen csökkentheti a rendelkezésre álló jövedelmet a szociális juttatások lefaragása, a nyugdíj-indexálási szabály megváltozása és a közszférában tervezett leépítések miatt. A Széll Kálmán-terv intézkedései nemcsak a lakossági fogyasztást, hanem közvetlenül a kormányzati fogyasztást is mérséklik. Összességében 2011-ben korábbi várakozásainkkal közel azonos, 2012-ben viszont számottevően alacsonyabb fogyasztási keresletre számítunk – írják.

A gyenge belső kereslet, a továbbra is szigorú hitelfeltételek, a különadók és a társasági nyereségadót érintő szabályozás megváltozása miatt bizonytalanabbá váló üzleti környezet fékezi a vállalati beruházások élénkülését. Bár a bejelentett nagy autóipari beruházások érdemben növelik a kapacitásokat, az ezen a körön kívül lévő általános beruházási klímát a nemzeti bank kedvezőtlennek ítéli, ezért előrejelzését csökkentette a következő két évre. A lakáspiacon a bizonytalan munkapiaci környezet, a gyenge banki hitelezés és a nemteljesítő jelzáloghitelek mögött felhalmozódott lakásállomány visszafogott keresletet és kínálatot eredményez. Így a lakossági beruházásban csak 2011 végétől várható fordulat. A Széll Kálmán-terv várhatóan a kormányzati beruházásokat is érinti, ez 2012-ben szintén mérsékelheti a gazdasági növekedést.

MNB

A magánszektor foglalkoztatása csak késéssel és lassan követi a konjunktúraciklust. Az aktivitási ráta további növekedése miatt a munkanélküliségi ráta a lassan javuló foglalkoztatás ellenére is a mostani, 10 százalékos szint körül stagnálhat, így a laza munkapiaci kondíciók a teljes előrejelzési horizonton fennmaradnak. A laza munkapiac mellett a munkát terhelő adók csökkentése is az alacsonyabb nominális béremelések irányába hathat. Összességében teljes 2012 végéig historikusan alacsony nominális bérnövekedésre számítanak az MNB szakértői. A versenyszféra reálbéreinek növekedése tartósan elmaradhat a termelékenység bővülésétől.

A magánszektor hitelállománya 2010 utolsó negyedévében tovább csökkent. Elsősorban a hosszú lejáratú vállalati hitelek és a lakossági devizahitelek állománya mérséklődött. A nemzetközi tapasztalatok szerint egy recessziót követő gazdasági kilábalást általában késve kísér a hitelezés felfutása, ám a hazai bankpiacon számos jele van hitelkínálati korlátok érvényesülésének is. A hitelezési feltételek 2010 végén ismét szigorodtak, és a bankok a hitelezési felmérések szerint 2011 első felében sem szándékoznak azokat érdemben enyhíteni. A jövedelmezőség romlásához a portfóliók minőségének további romlása mellett a különadók is hozzájárultak. A 2011-ben lassan élénkülő hitelkereslet ellenére a bankok nem tervezik a hitelkínálat növelését sem a lakossági, sem a vállalati szegmensben, így a hitelkörnyezet a következő években is szigorú maradhat.

Az újabb energia- és nyersélelmiszerár-sokkok 2010 második felében emelték az inflációt. A továbbra is alacsony maginfláció azonban arra utal, hogy a laza munkaerőpiac és a gyenge belső kereslet együttesen fékezte a költségsokkok begyűrűzését. Az inflációs folyamatokat az elmúlt időszakban jellemző kettősség az előrejelzési horizonton is megmarad. Egyrészt a globális eredetű költségsokkok erős inflációs nyomást jelentenek, ami a maginflációs tételekben is megjelenik. Másrészt azonban a laza munkaerőpiac és az alacsony belső kereslet tartósan fékezi a maginflációba történő begyűrűzést. E hatások eredőjeként rövidtávon az MNB az éves fogyasztóiár-index enyhe emelkedésére számít. Az energia- és nyersélelmiszer-árak globális emelkedése fokozatosan gyűrűzik be a fogyasztói árak szélesebb körébe, és 2011 során 4 százalék körüli szinten tartja az indexet. E folyamatot lassítják, illetve későbbre halasztják az energiahordozók árainak mérséklésére irányuló kormányzati intézkedések. Az jegybanki előrejelzésben ezért a kedvezőtlen belső keresleti környezetben a költségsokkok 2012 második félévére lecsengenek, így az infláció elérheti a jegybank 3 százalékos inflációs célját. A költségsokkok másodkörös hatásait a Monetáris Tanács elmúlt időszakban végrehajtott kamatemelései is mérséklik.

A globális piaci hangulat alakulását alapvetően a konjunkturális kilátások javulása, illetve az eurozónában megemelkedett szuverén kockázatok határozták meg. A kockázatvállalási hajlandóságot csökkentették az észak-afrikai országokban tapasztalható politikai feszültségek és a japán földrengés. A rendelkezésre álló információk alapján még nem lehet megítélni, hogy a befektetői hangulat romlása mennyire lesz tartós. A feltörekvő piacokkal szembeni hangulat alapvetően pozitív, bár az országok többségében januártól lassult a tőkebeáramlás, egyes ázsiai országok esetében pedig teljesen leállt, illetve megfordult. A hazai eszközárak alakulásában a globális hangulat mellett csak Magyarországra jellemző tényezők is szerepet játszottak. A magyar államadósság leminősítése nem váltott ki érdemi és tartós piaci reakciókat, a lépések már jelentős mértékben be voltak árazva. A kamatemelési ciklus november végi beindulása élénkíthette a külföldiek forinteszközök iránti keresletét. Magyarország kockázati megítélését jelentős mértékben befolyásolták a kormány strukturális átalakítást célzó intézkedései, illetve az erre vonatkozó mérsékelten optimista várakozások. Év eleje óta a legtöbb kockázati felármutató csökkent, a külföldiek állampapír-állománya pedig számottevően emelkedett. A március elején bejelentett átalakítások összetétele és mértéke nem tért el jelentősen a várakozásoktól, így érdemi változást nem okozott a piaci folyamatokban.

MNB

Az exportvezérelt növekedés és a gyenge belső kereslet miatt a magyar gazdaság külső finanszírozási képessége továbbra is magas. A magánszektor pénzügyi megtakarításai az elmúlt negyedévben némileg csökkentek, ezt azonban ellensúlyozta az államháztartás finanszírozási igényének csökkenése. A magyar gazdaság külső finanszírozási képessége 2012 végéig a GDP 4 százaléka körül alakulhat. A kedvező külső kereslet miatti exportnövekedés és a visszafogott belső kereslet következtében ugyanis a reálgazdasági egyenleg többlete továbbra is ellensúlyozza a jövedelemegyenleg emelkedő hiányát, míg az EU-transzfer beáramlásában további növekedésre számítunk. A gazdaság várhatóan tartós nettó megtakarítói pozíciója a magánszektor jelentős finanszírozási képességének fennmaradásához köthető – írja a jelentés.

Az MNB fiskális előrejelzését a szokásosnál is nagyobb bizonytalanság övezi. A bejelentett Széll Kálmán-terv alapján egyértelműen azonosítható a kormányzat hiánycsökkentési szándéka. Az intézkedések döntő része azonban kevéssé részletezett, így az eddig alkalmazott módszertan szerint csak kis részüket tudták figyelembe venni a szabályokon alapuló fiskális előrejelzésben. E pálya mentén a költségvetés ESA-hiánya 2010-12-ben a nyugdíjpénztári tőkebevételek átmeneti hatása nélkül a GDP arányában a 4-5 százalékos sávban maradhat. A szabály alapú előrejelzés mellett a jegybank elemzői 2012-re számszerűsítettek egy alternatív pályát is, amelyben azt feltételezték, hogy a kormányzati tervekben szereplő teljes tervezett bruttó megtakarítás megvalósul. Számításaik szerint a Széll Kálmán-terv maradéktalan végrehajtása esetén 2012-ben a deficit 3,6 százalék lehet, és a hiánymutató az adóbevételek ciklikus visszatérése révén csak középtávon süllyedhet 3 százalék alá.