Szabó M. István
Szabó M. István

Mi adja Magyarország energiaellátásának a gerincét hosszú távon, és a struktúra kialakítását ki vállalja magára? - feszegeti a magyar energetika előtt álló legfontosabb kérdést Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont igazgatója. Szerinte a gázos erőművek építését a piac - ahogyan eddig is - akár egyedül is hajlandó megfinanszírozni, de az új nukleáris blokkok építése ezzel együtt sem az állam feladata. A parlament előtt lévő energiastratégiának valamilyen jövőkép mellett le kell tennie a voksot. Európát ezalatt az energiahálózatok összekapcsolása és gigantikus zöldipari beruházások foglalkoztatják.

hvg.hu: A napokban tartott egyik előadásában a németországi atomerőmű-bezárások piaci következményeiről beszélt. Miért nem lett visszhangja annak, hogy mást mutatnak az adatok, mint amit a hivatalos magyar energiapolitika mond? Az utóbbi érvelése szerint ugyanis azért lenne jó új atomerőművet építenünk, mert az atomstop miatt bekövetkező német energiaéhség következtében az atomenergiát jó áron el lehet majd adni.

Kaderják Péter: Mi azt elemeztük, mi történt a piacon azt követően, hogy Németországban 7+1 erőművet bezártak. Az adatok alapján két dolog látszott: egyrészt a nagykereskedelmi oldalon volt egy nagyjából nyolcszázalékos villámgyors áremelkedés, ami aztán elég hamar lényegében ugyanennyit korrigált vissza, tehát az ár nem változott. A másik, hogy a németek alapvetően francia, de részben cseh és lengyel importból, illetve a skandináv exportjuk visszafogásával zökkenőmentesen kezelni tudták a helyzetet.

"Mi azt elemeztük, ami a piacon bekövetkezett."
©

hvg.hu: Nem látszik, hol volna hely a még nem is létező magyar exportáramnak, pedig Fellegi Tamás szakminiszter részben ezzel indokolta a kormány elkötelezettségét a paksi bővítés mellett. Miről maradtunk le?

K. P.: A most leállított erőművek a német áramtermelés öt százalékát adták, de 2022-ig az összes többi reaktort – a mai összetermelői kapacitás további, több mint nyolc százalékát – kivonják majd a rendszerből. Az még nem teljesen tisztázott, hogy a kiváltásukhoz mennyi áramra lesz szükségük, és azt honnan pótolják. Németországban sokan a gázüzemű erőművek felfutásával számolnak, és ehhez erős alapot ad a most átadott Nord Stream (Északi Áramlat) csővezeték is. Pontosan kiszámolták: a kieső termelést 9 milliárd köbméter gáz felhasználásával 100 százalékban ki lehetne váltani. Ez a mennyiség a vezeték éves kapacitásának harmada. De nem ez az egyetlen elképzelés. A német kormány fenntartható fejlődés tanácsa (tehát: nem energetikai lobbisták kupaktanácsa, hanem a kormányzati elképzeléseket kidolgozó szervezet) számára készült tanulmány azt elemezte, hogyan lehetne akár 2030-ra átállítani az egész német rendszert tisztán megújuló-energia termelésre. Horribilis összegekről volna szó, és ez egyelőre egy terv csupán. De azt világosan jelzi, hogy a hangsúlyok máshová tevődnek át, mint amiről akár csak néhány éve is beszéltek a szakmában.

hvg.hu: Ami ott történik, mennyire tekinthető az egész unióra nézve iránymutatónak és követendőnek?

K. P.: Németországban az áramtermelés 17 százaléka szélből, 4 százaléka biomasszából származik, és még a napenergia-termelésből származó villamos energia is meghaladja azt a mennyiséget, amit az atomenergia-bezárások jelentettek. Természetesen ezt a példát nem lehet holnapra lemásolhatónak tekintetni. De ha csak építeni kell, a megújuló energiás termelőegységek szinte bárhol gyorsan képesek a drasztikus térnyerésre. Olaszországban például az elmúlt két évben négy paksi erőműnyi (8 GW) napenergia-kapacitást építettek be abba a rendszerbe, melynek a csúcsidőszakban 12 GW a fogyasztása. Olasz kollégák mondják, hogy amikor Dél-Olaszországban a hétvégeken felhőtlen az ég, gyakorlatilag semmilyen más erőmű nem termel. De ez csak úgy és ott lehetséges, ahol a hálózatok és a rendszerirányítók követni tudják az ehhez szükséges plusz szükségleteket.

"Távolabbról nézve a magyar energetika rendben van."
©

Meg lennék lepve, ha a szűk keresztmetszetek felszámolására nem indulnának egészen rövid időn belül is komoly, uniós méretű fejlesztési projektek. Pénz biztosan lesz arra, hogy az áramhálózatokat megerősítsék, és hogy az energiatárolás most még megoldatlan problémáira megoldást találjanak. Szerintem a következő uniós költségvetésbe nyomatékosan bekerül ez a tétel.

hvg.hu: Magyarországnak igazodnia kell ahhoz, ami az unióban történik. Mennyire tekinthető a jelenlegi energetikai rendszerünk EU-konformnak?

K. P.: Távolabbról nézve úgy látszik, hogy mind az áram-, mind pedig a gázpiac elfogadható szinten és hatékonysággal működik. Az árampiacon a nagykereskedelmi árak integrációjának köszönhetően szoros kötődés alakult ki a német, de különösen a cseh és szlovák piaci árakkal. Az EU az árampiaci integráció befejezésén dolgozik, és a piac-összekapcsolási folyamatokkal kapcsolatban az elgondolás az, hogy 2015-ig ez be is fejezhető. Gyors tempóban halad az unió afelé, hogy a már meglévő német-francia-benelux piacot a skandinávhoz kösse. Az egyik nagy kérdés az, hogy a kelet-európai új tagállamok milyen sebességgel képesek az egységessé váló piacba bekapcsolódni. A magyar válasz erre az, hogy a cseh és szlovák rendszerrel való piac-összekapcsolást tudjuk először végrehajtani oly módon, hogy az kompatibilis a nagy német-francia rendszerrel, és idővel csatlakozhatunk is hozzá. A gázpiacnak a nem háztartási fogyasztókat kiszolgáló része, vagyis nagyjából 65 százaléka szintén lényegében piaci alapon működik. Ágazati szinten az a legfontosabb, hogy az energiastratégia tervezetének fókuszába továbbra is az infrastrukturális fejlesztések és a diverzifikáció álljanak. (Vagyis az, hogy ne csak egyetlen hálózattól, csővezetéktől stb. függjünk.) Az pedig kifejezetten az energiastartégia előnye, hogy már nem grandiózus projektekre hivatkozik, mint a Nabucco vagy a Déli Áramlat, hanem kifejezetten a szlovák-magyar és az osztrák-magyar gázvezetékek bővítésére.

hvg.hu: A hatósági ár az áram- és a gázpiacon, amit deklaráltan a lakossági fogyasztók védelmében vezettek be, mennyiben tekinthetők a rendszert fékező erőnek?

K. P.: Azt ideig-óráig minden látszólagos következmény nélkül ki lehet hirdetni, hogy az árak nem változhatnak, és hogy a szolgáltatók igenis nyeljék le a plusz költségeket. De ez nagyon veszélyes alapállás. A gáznak például már biztosan drágulnia kellene. A korábbinál kisebb arányban a gázárba beszámolt olaj árának erőteljes emelkedése mellett jó ideje a forint sem vitézkedik, és minden abba az irányba hat, hogy az árbefagyasztás itt tovább aligha tartható.

"Összességében egyáltalán nem látom könnyűnek az MVM helyzetét."
©

hvg.hu: Visszatérve a magyar-szlovák „cső” építésére: hónapok óta azért nem kezdődhet el a tényleges munka, mert a kormány az eddigi hálózatépítő helyett egy olyan céget hozott helyzetbe, ami korábban egyáltalán nem végzett ilyen munkákat. A váltást a beruházást részben finanszírozó uniónak még meg kell  indokolni, ezért áll az egész projekt. Mennyi időnk van ilyen pauzákra? A gáz diverzifikáció célja nem az, hogy amikor 2015-ben az oroszokkal a következő időszak gázáráról tárgyalunk majd, akkor alternatív infrastruktúrával a hátunk mögött jobb alkut köthessünk?

K. P.: De igen. És éppen ezért minden nap számít. Most legfeljebb azt lehet optimistán megismételni, hogy a parlament elé került Nemzeti Energia Stratégiában kiemelt prioritású a gázipari diverzifikáció, az infrastruktúra regionális szintű erősítése, és ez az egész uniós elképzelésekkel is konform. Az új szlovák-magyar csővezeték megépítéséről nem szabad lemondani.

hvg.hu: Nem volna időszerű átnevezni az MVM-et Magyar Energetika Művekké most, hogy a gázszektorba is beszáll?

K. P.: Az a nemzetközi tendencia, hogy aki árammal foglalkozik, idővel a gáz felé is elindul – és fordítva. Az ilyen integrációs elképzelések mellett azonban egyáltalán nem világos, hogy valójában mi minden mást is gondolnak még bele az MVM profilbővítésébe. Az látszik, hogy kívülről is nagyon sok elvárás fogalmazódik meg ezzel kapcsolatban, de annak nem látom reális esélyét, hogy a cég egyszerre legyen regionális szereplő, aki Pakson új atomerőművet épít, és akinek a gázszektorban is kellő súlya van, és aki még esetleg a mobil telekommunikációba is beszáll. A tulajdonosnak első blikkre persze vonzó, hogy a cége regionális szereplővé válhatna, de ez ebben a térségben csak a Molnak és a CEZ-nek sikerült. A Mol-INA történetről kiderült, hogy nem éppen sétagalopp, a CEZ pedig épp a napokban jelentette be, hogy kicsit visszavonul a bolgár, román és kelet-balkáni piacokról – éppen onnan, amerre az MVM is kacsintgat. Ráadásul az említett két céghez képest az MVM nem csak méretében lényegesen kisebb, de a határon túli terjeszkedésben sincs még tapasztalata. Az MVM ugyan sok mindent csinált az elmúlt évtizedben, de erőművet éppenséggel egyetlenegyet sem épített. Sőt, a cég rendre kifarol azokból a fejlesztési projektekből, amelyekbe korábban bevásárolta magát. Hogy egy paksi reaktorpárra vagy az E.On gáztározóira honnan volna elég pénze, nem tudom megmondani. Összességében egyáltalán nem látom könnyűnek az MVM helyzetét se financiálisan, se a házon belül és kívül egyaránt megfogalmazott vágyak miatt, mert amikor majd az egyes projekteket össze kell rakni, meg fog velük gyűlni a baja.

"Ott indokolt beavatkozni, ahol a piac ezt önmagától nem tudja megoldani."
©

hvg.hu: Kutatóközpontjuk a Nemzeti Energia Stratégia tervezetéhez gazdasági háttértanulmányt készített. Ebben az egyik legérdekesebb megállapítás az, hogy akármilyen erőművi szerkezetváltozást segít elő a döntéseivel a kormány, a piaci alapokon számolható fogyasztói árak 2030-ban nem fognak nagymértékben eltérni egymástól. Mi következik ebből?

K. P.: Az atom, lignit és megújuló energiával termelő erőművek mixeléséből hat alaperőművi forgatókönyvet vázoltunk föl. Ezek termelését egészítik ki a piaci alapon is megépülő gázos erőművek. A fogyasztói árakban köztük kimutatható, legfeljebb 15 százalékos eltérés mellett az egyes modellek közt nagy különbség van a várható szén-dioxid-kibocsátásban, illetve abban, hogy mekkora a tőkeigénye egy-egy struktúra kialakításának, s hogy az ehhez szükséges befektetést ki fogja garantálni. Egy olyan kombinációban például, ahol a gáz és a megújuló erőművek jelentik a modell gerincét, nyilvánvalóan a magánbefektetők adnák a legtöbb tőkét. Egy domináns atomerőművi szerep kialakításához viszont sokkal jelentősebb állami szerepvállalásra van szükség, már ahhoz is, hogy egy ilyen projekt megvalósuljon. A hat modell közül a kormányzati politikának kell majd választania. Kíváncsian várom, melyik lesz az.

hvg.hu: Korábban konzekvensen azt a nézetet vallotta, hogy az állam ne akarjon atomerőművet építeni, mert sokkal inkább a szabályozás a dolga. Megingott?

K. P.: Egyáltalán nem. Most is úgy gondolom, hogy az államnak az egész energetikában ott lehet indokolt a piaci működésbe beleszólnia, ahol valami olyasmit szeretne elérni, amit a piac önmagától nem tud megoldani. Ha tehát az EU és Magyarország is vállalt bizonyos megújulóenergia-termelési célokat, és azt a piac magától nem tudja elérni, akkor az államnak támogatási rendszerrel kell a szektort a kívánt irányba fordítania. Egy nukleáris erőmű építése adófizetők pénzének esetleges felhasználásával nem ilyen célokat szolgál. Az megint más kérdés, hogy a japán és német atomerőmű-mentesítési programok, a gazdasági viszonyok, valamint a szektort jellemző kapacitásfelesleg mellett, piaci alapon lesz-e jelentkező ilyesmire.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Határon túli magyarok – jogukban áll hallgatni

Határon túli magyarok – jogukban áll hallgatni

Jobban van a lépfenével fertőzött Békés megyei házaspár

Jobban van a lépfenével fertőzött Békés megyei házaspár

Megint gondok vannak a CIB-nél [frissítve]

Megint gondok vannak a CIB-nél [frissítve]

Csak a magyaroknak van diplomata-Teslája az USA-ban

Csak a magyaroknak van diplomata-Teslája az USA-ban

Index: Több százmilliós szerződésmódosítással kezdődhet a budapesti patkányirtás, ha még nem késő

Index: Több százmilliós szerződésmódosítással kezdődhet a budapesti patkányirtás, ha még nem késő

Szakadt gumijú busszal vittek gyerekeket úszótanfolyamra

Szakadt gumijú busszal vittek gyerekeket úszótanfolyamra