Hiába büszkélkedik 2011-ben Magyarország költségvetési többlettel, az Európai Bizottság nem vonja ki a túlzott hiány okán indított eljárás alá tartozó országok közül - jelentette ki Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos csütörtök délelőtt.

Olli Rehn

AP

Hazánk 2004-es csatlakozása óta nem szorította államháztartási hiányát a GDP az unió stabilitási és növekedési szabályai szerint megszabott három százalék alá. Rehn hozzátette: az idei többlet csakis a magyar nyugdíjrendszer visszaalakításából származik, és a költségvetésbe ömlesztett magán-nyugdíjpénztári befizetések államosításának köszönhető. Éppen ezért Magyarországot és további négy EU-országot (Belgium, Ciprus, Málta, Lengyelország) levélben szólítja fel az EB fenntartható lépések megtételére, amelyek nyomán tartósan sikerül három százalék alá szorítaniuk a költségvetési hiányt.

Mi lesz most?

Olli Rehn nyilatkozatát árnyalja, hogy az Európai Bizottság ütemterve alapján nem most, hanem 2012 tavaszán, az úgynevezett notifikációs jelentés elkészítésekor kell arról döntetni, mely országokat hagyják túlzottdeficit-eljárás alatt.

A bizottság akkor szüntetné meg az ellenünk indult eljárást, ha sikerülne elérnünk a 3  százalékos küszöb alatti hiányt, és ezt előreláthatóan meg is tudnánk tartani. A pénzügyi biztos kijelentése úgy értelmezhető, hogy hiába lesz jövőre küszöb alatti a deficit, 2013-ban már ismét 3,7 százalékra kúszhat fel, vagyis egyelőre nem tűnik fenntarthatónak a kormány hiánycsökkentése. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a bizottság eljárás alatt hagyja Magyarországot jövő tavasszal. Elvileg addig elfogadhat a parlament olyan törvényeket, amelyeknek a hatásai a 2013-as deficitet is 3 százalék alá viszik.

Amennyiben mégsem ez történne, a bizottságnak két választási lehetősége lesz: javaslatot terjeszt az Európai Tanács elé, melyben azt kéri, döntsenek a Magyarország ellen alkalmazható szankciókról, de az is megtörténhet, hogy kivárja a 2013-as büdzsé elfogadását. Az Európai Bizottság folyamatait jól ismerő forrásaink szerint elég valószínűtlen, hogy a túlzott deficit miatt szankciókat alkalmaznának, hiszen ezt még senki ellen nem lépték meg.

Ha viszont mégis, akkor ez a kohéziós alapokból nyújtott támogatások felfüggesztését jelentené. Ez azonban csak késleltetett lehet, a futó projektek finanszírozását nem érintheti, csupán új kötelezettségvállalás nem történhet. Fontos elem az is, hogy csak felfüggeszthetik a támogatást, ami azt jelenti, hogy ha az ország teljesíti az unió ajánlásait, akkor később újraindulhatnak a támogatások, és utólag megkaphatjuk az elmaradt pénzeket.