Bizonytalan gazdasági kilátások

Több mint háromszoros túljegyzés mellett kelt el a múlt héten az Államadósság-kezelő Központ dollárkötvénye. Tízéves lejáratra 3 milliárd, harmincévesre 750 millió dollár kölcsönt vett fel a magyar állam. Az akció három szempontból is rekordot jelent – hangsúlyozta Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára –, mind a vevői kereslet, mind a kibocsátott mennyiség annak számít, továbbá 30 éves lejáratra a magyar állam még soha nem vett fel kölcsönt. A legfontosabb jellemzőt tekintve azonban nem született rekord, sőt a tízéves futamú kötvények kamatszintje és az amerikai államkötvényekhez viszonyított felára számottevően nagyobb, mint a Bajnai-kormány idején, 2010 januárjában piacra dobott dollárkötvényé (lásd táblázatunkat). Márpedig e mutatók jellemzik a vásárlói bizalmat és kockázatot. A 2041. március 29-én lejáró 750 millió dolláros kötvény a 7,625 százalékos kamatszint és a 330 bázispontos (3,3 százalékpontos) hozamfelár miatt meglehetősen drága kölcsönnek látszik, legfeljebb a piacra gyakorolt lélektani hatása miatt éri meg a kibocsátónak.

A kötvénykibocsátással egy időben Magyarország kockázati besorolását a Standard & Poor's megerősítette, vagyis megtartotta a befektetésre még ajánlott kategória legalján, és fenntartotta a negatív kilátást is. Utóbbi annyit tesz, hogy a lejjebb sorolást valószínűbbnek tartja, mint a javítást. A hitelminősítő kommentárjából kiviláglik, hogy a Széll Kálmán-tervben vázolt egyensúlyjavító pályát jó iránynak tartja, a negatív kilátás pedig annak szól, hogy a kormány „esetleg nem lesz hajlandó vagy képes” maradéktalanul megvalósítani.

„Ha a kormányzat eltökéltsége enyhül, hogy a tervet végrehajtsa, Magyarország adósságának besorolása a bóvli kategóriába kerülhet” – idézte a Standard & Poor's véleményét a Bloomberg hírügynökség. A dollárkölcsön feltételei jól tükrözik, milyen kár az elvesztegetett évért, amíg az Orbán-kormány, megannyi kitérő és pénzügyi függetlenségi harc után, ráállt arra a pályára, amelyet a befektetők és az elemzők elfogadnak – ha fenntartásokkal is. Mindenesetre a forint is visszaerősödött az egy évvel ezelőtti szintre.

A kedvező folyamatokat az sem vetette vissza, hogy Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára múlt csütörtökön bejelentette, az államháztartás hiánya 2010-ben valamelyest nagyobb lett a tervezettnél. Pedig a kormányfő a Nemzetközi Valutaalappal történt tavaly nyári szakítás óta fogadkozik, hogy a hiánycélt Magyarország mindenképpen betartja, és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter már januárban büszkélkedett, hogy a deficit épp az előirányzott mértékű, azaz a GDP 3,8 százaléka lett. Csakhogy később kiderült, az önkormányzatok gazdálkodása ezt lerontotta. Az e szektort is felölelő hiánymutató Varga szerint 4,1-4,2 százalék volt; „egy kis fekete pontot begyűjtöttünk” – minősítette az esetet. Tavaly a Bajnai-kormányt is érte hasonló kellemetlen meglepetés, főleg az uniós támogatások elszámolási módja miatt: a 2009-es deficit az előzetesen közölt 3,9 százalék helyett a 2010. októberi, brüsszeli jóváhagyással végül 4,4 százalék lett. Ennek okát fel kell deríteni – reagált rögvest Orbán Viktor miniszterelnök.

Bár hasonló kormányfői kifakadásra a tavalyi deficitcél elvétése miatt nem kell számítani, az eset nem marad büntetlenül, Varga máris az önkormányzati finanszírozási rendszer szigorítását javasolta. Egyrészt a kormány véget vetne az egyes települések önálló kölcsönfelvételeinek – számukra csak egy központi intézmény vehetne fel hitelt –, másrészt a hiteleket működési kiadásokra nem használhatnák fel, csak megtérüléssel kecsegtető beruházásokra. Ez is fordulatnak tekinthető, mert a költségvetési szabályokról szóló tárgyalások során, 2007-ben és 2008-ban ezt az alapelvet az akkori kormánypártok is szerették volna törvénybe foglalni, de a Fidesz ellenezte. Nem csoda, hiszen hatalmi bázisát akkor az önkormányzatok adták.

Fordulatot jelent az Orbán-kormány gazdaságpolitikájában az is, hogy az államadósság leépítése a növekedés hajszolásához viszonyítva elsőbbséget élvez. Az elemzői aggályok főleg annak szólnak, hogy bár a kormány az államháztartási hiánynak a GDP 3 százaléka alá szorítását alaposan körbebástyázta, túl sok rendkívüli tételt alkalmaz. A tavaly kivetett ágazati különadókat az elemzők nem tekintik a fenntartható költségvetés részének – Varga a múlt héten megerősítette, hogy 2013-ban megszűnnek –, ráadásul némelyiket az Európai Bizottság illetékesei is vizsgálják. A magán-nyugdíjpénztári vagyon kormányzati átvételét szintén egyszeri bevételnek tartják, az pedig önmagában is kockázati tényező, vajon az uniós szabályok szerint hogyan kell elszámolni. Minap közzétett prognózisaikban a gazdaságkutatók alig-alig vállalkoztak ennek boncolgatására, azt azonban nem vitatták, hogy az államháztartás folyó bevételeit és kiadásait rögzítő pénzforgalmi mérleg deficitje alatta maradhat a GDP 3 százalékának.

Holott a magán-nyugdíjpénztári vagyon átvételével deficit helyett szufficit várható az államháztartásban. A többlet mértékét a Századvég Gazdaságkutató Zrt. az idén a GDP 3,6 százalékára, Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója 4 százalék körülire tippeli. A GKI Gazdaságkutató Zrt. részletesebb levezetést is megkockáztatott: e szerint a magán-nyugdíjpénztári vagyonból az állam 2500 milliárd forintnyi bevételhez jut, ebből 1300 milliárddal csökkenti az államadósságot. A fennmaradó vagyonelemekből 530 milliárdot az idén elkölt – ez a költségvetési törvényben is szerepel –, ám a GKI szerint ezen felül 400 milliárdot az állami közlekedési vállalatok rendbetételére fog fordítani. A MÁV 300 milliárd forintos tartozásának „rendezése” a Széll Kálmán-tervben valóban szerepel (a költségvetési törvényben viszont nem). Összességében a GKI 2-3 százalék közötti többletet vár 2011-re. A GDP 80 százalékára rúgó államadósság a Századvég szerint csaknem 70 százalékra zuhan, a többiek kevésbé bizakodók.

Az adócsökkentéssel a gázra, a különadókkal a fékre lépett a kormány – nagyjából így összegezhetők a kutatói vélemények. A gazdasági növekedést leginkább a banki különadó fékezi, amelyet Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa így jellemzett: mértéke elviselhetetlen, kivetési módja szerint vagyondézsmának felel meg, felhasználása nem követi az uniós gyakorlatot – amennyiben nem tartalékképzésre fordítják, hanem elköltik –, és sérti a versenysemlegesség elvét. „A bankok ismét szigorítottak a hitelezés ár- és nem árjellegű feltételein” – állapítja meg a Századvég. A válság kirobbanása óta a lehetséges veszteségek fedezésére képzett céltartalékok és a különadó miatt „a bankok túlnyomó része veszteségessé vált” – ad magyarázatot a jelenségre a GKI. A beruházásokat a különadóval sújtott többi szektorban is visszafogják, főleg a kiskereskedelemben – következtetnek az elemzők.

A növekedést változatlanul az export vezérli, bár az idén a belső kereslet élénkülése is érezteti hatását. A Kopint-Tárki becslése szerint az idén a háztartások a személyi jövedelemadó változásával 400 milliárd forint többletjövedelemhez jutnak, ezen felül az állami nyugdíjrendszerbe csatornázott pénztári hozamok kifizetésével az érintettek további 300 milliárd forintot kaphatnak kézhez. Az adóváltozásoknak azonban vesztesei is lehetnek, így a keresetek vásárlóereje összességében alig változik. A háztartások béren kívüli jövedelmének összetevői közül a családi pótlék nem nő, a nyugdíjakat az inflációhoz kötötték, csak a gyermekek után járó adókedvezmény hoz javulást – készített gyorsmérleget a Pénzügykutató sajtótájékoztatóján Petschnig Mária Zita tudományos főmunkatárs. A kutatók a munkanélküliség számottevő javulására sem számítanak, az inflációt pedig 4 százalék körülire tippelik.

„A fogyasztói árak várható dinamikájának tükrében a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt” – mond ellent a kormányzat jegybanki kamatcsökkentést sürgető nyomásának a Századvég, amely további emelést, az év végére 6,25 százalékos, 2012-re 6,5 százalékos jegybanki alapkamatot jövendöl. Változatlan, 6 százalékos alapkamatot vár a GKI, a Pénzügykutató pedig az év végére 5,75 százalékot valószínűsít. (Hétfőn a monetáris tanács az alapkamaton nem változtatott.) Az elemzők 275 forint körüli átlagos euróárfolyammal kalkulálnak, a forintra nehezedő nyomást enyhíti, hogy Magyarország külkereskedelmi és fizetési mérlege egyaránt jelentős többletet mutathat. Az állam devizaigénye a lejáró kölcsönök megújítására szorítkozik. Az Államadósság-kezelő Központ az idei évben összesen 4 milliárd eurónyi devizaforrás bevonását tervezte, a dollárkötvényekkel ennek több mint a fele összejött.

FARKAS ZOLTÁN