A GDP-adatok jobbak lettek a vártnál, de a részletek hiányában egyelőre mélyebben nem lehet elemezni a folyamatokat - mondta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Szerinte úgy tűnik, hogy az adatok mögött egy kicsit csökkenő beruházási adat, stagnáló belső fogyasztás, és enyhén növekvő export húzódik meg. Várhatóan az utolsó negyedév belső tendenciái különböznek az egész éves folyamatoktól - tette hozzá.

Megjegyezte, hogy az izgalmasabb az idei év alakulása lesz, különösen az eurózóna gazdasági visszaesése miatt. Az igazgató szerint azzal lehet számolni,  hogy az első negyedévben komolyabban visszaesik a fogyasztás, és az sem kizárt, hogy az export is némileg csökken.  Az alapkezelőnél egész évre a magyar GDP 2 százalékos visszaesését várják az elemzők - mondta Duronelly Péter.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője kiemelte, hogy még az optimistának tekinthető várakozásoknál is erőteljesebben, 1,4 százalékkal nőtt a hazai GDP a tavalyi utolsó negyedévben. Pozitív meglepetés, hogy az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal nőtt a GDP, ami növelheti annak valószínűségét, hogy a hazai gazdaság elkerülheti a technikai recessziót, azaz két egymást követő negyedéves visszaesést - tette hozzá. Suppan szerint a negyedik negyedévben az ipari termelés gyorsult a harmadikhoz képest, míg az építőipar visszaesése markánsan lassult, így már jóval kisebb mértékben húzza vissza a gazdaságot.

Rámutatott: a tavalyi évben a mezőgazdaság húzta a gazdaságot, azonban jól teljesített az ipari export is. A negyedik negyedéves pozitív meglepetést a beruházások okozhatták, mivel a gépberuházások feltehetően továbbra is dinamikusan nőnek, miközben az építési beruházások visszaesése mérséklődött.

MTI / Krizsán Csaba

Az elemző szerint a kormányzati megszorítások és az adóváltozások miatt az idei első negyedévben csökkenhet a GDP negyedéves alapon, azonban a második negyedévtől már újra növekedésre számít, mivel egyrészt a német konjunktúra élénkülni látszik, másrészt elkezdődik a termelés a Mercedes kecskeméti üzemében. A Nokia termelésének kiesése ugyan kissé fékezheti a növekedést, azonban mivel a legkisebb hozzáadott értékű összeszerelési tevékenységet telepítik át, miközben a termelés visszaesése már néhány éve tart, nem befolyásolhatja komolyabb mértékben a GDP-t.

Suppan Gergely szerint ellentmondásos a Malév hatása. Mivel a légitársaság üzemi szinten veszteséges volt, ezért aligha termelt pozitív hozzáadott értéket, így a vállalat megszűnése akár javíthat is a GDP-n. Ugyanakkor a tranzitforgalom kiesése, valamint a beszállítóknak adott rendelések kiesése negatív hatással is járhat, ám összességében azonban elhanyagolható mértékű ennek a GDP-re gyakorolt hatása.

A térségben a növekedési adatokról az elemző kifejtette: a cseh gazdaság hivatalosan is technikai recesszióba került, mivel a harmadik negyedéves 0,1 százalékos visszaesés után a negyedik negyedévben 0,3 százalékkal szűkült az előző negyedévhez képest, míg az éves növekedés 1,2 százalékról 0,7 százalékra lassult. A román gazdaság 0,2 százalékkal csökkent negyedéves alapon, míg az éves növekedés a várakozásoktól elmaradva 1,9 százalékra lassult a harmadik negyedévi 4,4 százalékról. A szlovák gazdaság azonban továbbra is egészségesen, 0,9 százalékkal nőtt az előző negyedévihez képest, így az éves növekedés 3,4 százalékra gyorsult az azt megelőző 3 százalékról. Suppan Gergely szerint az eddig megjelent adatok alapján a magyar gazdaság azon kevesek közé tartozik az Európai Unióban, ahol negyedéves alapon növekedés volt.

A nem túl magas, de stabil növekedés azonban a jövőre nézve nem feltétlenül biztosított - teszi hozzá a Portfolio.hu. A KSH illetékes szakértője, Szabó Péter a Reuters tudósítása szerint az idei első negyedévi GDP-teljesítmény kapcsán arra emlékeztetett, hogy a Malév leállása után az utasok felére már most "lecsaptak" a konkurens légitársaságok és a Malév egyébként sem termelt igazán hozzáadott értéket, tekintettel a folyamatos működési veszteségre.

A Nokia 2300 fősre tervezett elbocsátása makrogazdasági hatása ezzel ellentétben jelentős lehet a KSH szakértője szerint, és emlékeztetett arra, hogy a termelési csökkenése már a tavalyi negyedik negyedévben is megfigyelhető volt. Összességében becslése szerint a Nokia-hatás az éves GDP-adatot néhány tized százalékponttal mérsékelheti, de ezt más tényezők ellensúlyozhatják.