Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Azok a közvéleménykutatók, akik a múlt hétvégén még azt mérték, hogy mennyire dőlnek be az emberek Schmitt Pál magyarázkodásának, detektoraikat lassan átkapcsolhatják Matolcsy Györgyre. A nemzetgazdasági miniszter a múlt héten ismételten beleszaladt egy olyan kommunikációs csapdába, amit megint csak önmagának állított. A tavalyi hiányadatokat sokadszorra újrarajzolva és összefüggésbe helyezve megint megüzente Brüsszelnek, hogy milyen jók vagyunk – mintha nem tudná, hogy ott pontosan tisztába vannak vele, a költségvetés a viszonylagos stabilitását tavaly egyedül a lenyúlt magán-nyugdíjpénztári vagyonnak köszönhette. Egyszeri tételek nélkül a „magdeficit” (az úgynevezett strukturális hiány) meghaladta az öt százalékot. Emiatt nem véletlen, hogy az Európai Bizottság a kohéziós pénzek felfüggesztésével fenyegette meg a kormányt.
Ahogy a HVG is részletesen levezette, amit Matolcsy bemutat a költségvetés átláthatósága és kommunikálása címén, az leginkább követhetetlen és komolyan vehetetlen. Még az ellenzékinek nem mondható Magyar Hírlap is kiakadt, mondván, győzelmi jelentések helyett ideje lenne végre a 2013-as pályát is hitelesen bemutató konvergenciaprogramot megküldeni Brüsszelnek. Erre egy schmitti sértődöttséget idéző sajtóközleményt adott ki, mely már címében (!) nekiesett a kritizálni merészelő Szajlai Csaba újságírónak.
Túry Gergely
Öt kulcs, négy kerék
Matolcsynak a csütörtöki Heti Válaszban megjelent publicisztikája is értetlenséget és megrökönyödést váltott ki a piaci elemzőkben. Ebben egy könyvismertetésen keresztül lényegében leszámolt az eddigi gazdaságpolitikáját meghatározó illúziókkal, valamint felvetette a pénzforgalmi adó (mely Európában eddig nem kapott kellő támogatást), valamint az ötkulcsos áfa bevezetésének lehetőségét. A cikkben Matolcsy utalt arra is, hogy valahogyan csökkenteni kellene az élőmunkaterheket: ezt a hvg.hu a szociális adóval és az evával kapcsolatos kormányzati tervként értelmezte. Az utóbbival kapcsolatban igazunk lehet: a Magyar Nemzet szombati száma már azt írta, hogy az év végével kivezethetik az evát, és helyette egy új adóformát vezethetnek be mikro- és kisvállalkozásoknak.
Közben szép csendben Matolcsyék a szociális támogatások rendszerét is tovább alakítanák. Ennek egyik legmarkánsabb jele, hogy némi szemérmeskedés és hallgatás után a kormány újratöltené a monoki modellt. Egy kormányhatározat szerint ugyanis Orbánék fontolóra veszik, hogy a monokinál is szélesebb körben utalványban, pontosabban az Erzsébet-kártyára fizessék ki a szociális támogatásokat (beleértve olyat is, mint az alanyi jogon járó családi pótlék). A jobbszélen kedvelt megoldás támogatása mögött haveri cégek járadékvadászata épp úgy megbújhat, mint annak a vélekedésnek a politikai felerősítése, hogy az igazán szegények képtelenek arra, hogy maguk beosszák a pénzüket, és ne költsék el játékgépre, italra.
Mint ahogy a hvg.hu a Népesedési Kerekasztal kezdeményezőjétől, a héten elhunyt Kopp Máriától értesült: az NGM, azon belül is Matolcsy vetette fel a gépkocsi-szocpolt, amely bekerült a kerekasztal múlt héten nyilvánosságra hozott javaslatai közé, és ami beteljesíthetné Orbán 12 évvel ezelőtt elhangzott ígéretéből ("három szoba, három gyerek, négy kerék") a mobilitásra vonatkozó részt. A különbség csak annyi, hogy a három helyett a minimum három, de inkább négy gyerek lenne követelmény – az egylégterű, családi kocsikhoz társuló, a lakásszocpol arányában legfeljebb pár százezres összeg azonban aligha segítene a nagy kocsira vágyó nagycsaládokon.
Az egész családnak jó
Orosz Péter
75 ezren maradtak
Hétfőn volt az első napja, hogy jelentkezni lehetett – első körben a közszféra dolgozóinak – az új feltételek szerinti árfolyamrögzítésre: a bankok elmondása szerint az emberek inkább csak érdeklődtek, a nagy roham egyelőre elmaradt – igaz, még a héten is jött ki olyan kormányrendelet, amely a feltételeken pontosított. Az NGM pedig sajtóközleményt adott ki, melyben csak azoknak ajánlja a lehetőséget, akik tényleg nem tudják a jelenlegi feltételek mellett fizetni a tartozásukat.
A hét első felében derült ki az is, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok negyede élt a lehetőséggel és lépett vissza az állami rendszerbe – 75 ezren viszont maradtak, és várják, hogy mi történik majd a pénztárakkal és velük.
Pénteken jelent meg a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez nyújtott vissza nem térítendő támogatásról szóló rendelet („bérkompenzáció”). A feltétek a munkáltatók számára igen kemények, hiszen teljeskörű és visszamenőlegesk bérkompenzációt ír elő úgy, hogy a cégek nem bocsáthatnak el, és csak szűk körű munkaidőcsökkentés megengedett a munkavállalók legfeljebb ötödénél.
50 gramm alattiak
A héten zárult le a postaliberalizációról szóló munkaanyag társadalmi egyeztetése is. Jövő év januárjától ugyanis EU-direktíva alapján szabad lenne a hagyományos (50 g alatti) levelek piaca: a hvg.hu megnézte, hogy mi várhat a Magyar Postára az új helyzetben, és mennyire van rá felkészülve. Egy biztos bevételt, a készpénzátutalási megbízások (a „sárga csekkek”) közvetítését, hasonló európai példa híján az EU-s szabály nem érinti – itt viszont a szolgáltatók szeretnék az árazásukkal a fogyasztókat a készpénzes megoldásokról a számlásakra átvezetni. Inkább kevesebb, mint több sikerrel.
A kormány újból tárgyalta, és immár elérhető közelségbe került egy agrár zöldbank megalakulása – adta hírül Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerdán. Korábban a hvg.hu írta meg elsőként, hogy a kormány a Takarékbank kisebbségi részvénycsomagjának megvásárlásával hozna létre egy agrárbankot, amely az ágazat cégeit és különböző mezőgazdasági, erdészeti, természet- és környezetvédelmi célú beruházásokat finanszírozna.
Postások, versenybe!
Túry Gergely
Bár az elemzők szintjén továbbra is tart a szópárbaj, hogy mikorra dőlhet el a magyar EU/IMF-hitelkérelem sorsa, egyáltalán mikor kezdődhetnek meg a tárgyalások, igazából ebben a történetben egy centit sem léptünk előre. Az elemzők általában értékelték, hogy bőven a megadott határidőt megelőzően válaszolt a kormány Brüsszel észrevételeire a kötelességszegési eljárásokkal kapcsolatban, de ennek ellenére nem lettek halkabbak azok, akik azt mondták, Magyarország csak az időt húzza.
Persze voltak még ügyek, melyek szót érdemelnének: megszavazta az Országgyűlés a Malév csődje miatt amúgy is túlélésre játszó Budapest Airport extra telekadóját. A főváros tárgyalt a taxisokkal a fixdíjas szolgáltatások bevezetéséről. A kormány pedig kész ötletparádéval ösztönzi a lakosságot állampapírvásárlásra. A tojásgörgetés napján azonban örüljünk annak, hogy a tojás ára a héten a korábbi csúcshoz képest kis mértékben mérséklődött – és felejtsük el, hogy a benzin tovább drágult. Húsvét hétfőn pedig ne üljön senki kocsiba.
