szerző:
Máriás Leonárd
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Matolcsy György leszámolt magával, legalábbis egy cikk erejéig. A miniszter egy "kitűnő" könyvet ismertetve alapjaiban kérdőjelezi meg egész eddigi gazdaságpolitikáját, a radikális adócsökkentésre épülő Matolcsy-tervet. A jövőbeli tervekre is kitér, de azok vagy nem reálisak, vagy érthetetlenek.

A jelek szerint már Matolcsy György is elhibázottnak látja a Matolcsy-receptet. Így összegezhető a nemzetgazdasági miniszter legújabb cikke, amely a csütörtöki Heti Válaszban jelent meg. Matolcsy Bruce Bartlett The Benefit and the Burden, Tax Reform, Why we need it and what it will take című, idén megjelent könyvét ismertetve azt írja: a szerző szerint „le kell számolni néhány adóillúzióval. Nem igaz, hogy minden adóemelés rossz és minden adócsökkentés jó”. Utóbbi egyik rossz következménye például az lehet, hogy nő a költségvetési hiány és az államadósság – írja a miniszter.

Majd pár sorral lejjebb: „Az sem áll, hogy minél kisebb az adóterhelés, annál gyorsabb a növekedés, hiszen magas adóterheléssel is nőttek gyorsan, alacsonnyal is lassan gazdaságok.” Ezzel összhangban „az is illúzió, hogy az adócsökkentések kifizetik magukat” – fogalmaz Matolcsy. Meg kell jegyezni, a könyvismeretetéssel nyilvánvalóan nem közvetlenül a saját véleményét deklarálja, ugyanakkor árulkodó, hogy a nemzetgazdasági miniszter egyáltalán erről jelentet meg publicisztikát, amiben ráadásul kitűnőként jellemzi az eddigi gazdaságpolitikáját alapjaiban megkérdőjelező könyvet.

Vége az illúzióknak

A Matolcsy-recept 2010-ben pontosan az ellenkezőjéből indult ki a felsorolt tételeknek. A miniszter arra számított, hogy egy radikális személyijövedelemadó-csökkentéssel a lakosság növekvő fogyasztása révén felpörögnek a gazdaság motorjai. Ez összhangban volt a Fidesz korábbi bírálataival, ami folyamatosan a túladóztatást és a gazdaság lefojtását kérte számon az előző kormányokon.

Az elején még sokkal egyszerűbbnek tűnt
MTI / Beliczay László

A gond az volt, hogy az adócsökkentés nem a költségvetési egyensúly javításával párhuzamosan, fokozatosan történt, hanem hirtelen nagy lyukat ütött a büdzsén, amit a kormány a gazdaságot fékező átmeneti bevételekkel, elsősorban a bankadóval, a külföldi vállalatokat sújtó válságadókkal és a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosításával tömött be. Matolcsy eredeti terve szerint egyébként az adócsökkentéssel elengedett költségvetési bevételeket némi késéssel a növekedés miatt megnövekedő adóbevételeknek kellett volna fedezni. Nem így lett. Tavaly év közepére már a statisztikai adatokban is megjelent Matolcsy gazdaságpolitikájának kudarca: a fogyasztás nem indult be, és a magyar gazdaság növekedése gyakorlatilag megállt.

Emiatt a kormány valójában már 2011 második felében eltávolodott az adócsökkentéstől, és az idei költségvetésbe ezer milliárd forintos nagyságrendű adóemelést ütemezett be. A változásokat Orbán Viktor úgy értelmezte, hogy a kormány így védte meg az adócsökkentést. Matolcsy György pedig, mintha a kudarc és a hátraarc meg sem történt volna, csütörtökön megjelent cikkében azt írja, "Magyarországon csendes adóforradalom zajlik", a végcél pedig az EU, „sőt a globális gazdaság leghatékonyabb adórendszere”.

Nem reális a 30 százalékos áfa

A miniszter szerint a kormány alapelvei az adóforradalomban: az egyszerűség, az időbeli stabilitás, a fokozatosan csökkenő adócentralizáció, az adózók körének növelése és a fogyasztási-forgalmi adók növelése, az adózás "zöldítése", az arányosság érvényesítése a jövedelmi adóknál, a szociális szempont érvényesítése a forgalmi adóknál és a foglalkoztatás ösztönzése a járulékoknál.

Matolcsy a jövőbeli tervekről írva említést tesz arról is, hogy a kormány lépéseket tett egy „széthúzott áfarendszer” felé. „Jobb volna öt kulcs - 5, 15, 20, 25, 30 százalékkal -, de az unió még nem engedi" - írja. A kormány az idei évtől emelte meg az áfa általános felső kulcsát 27 százalékra a korábbi 25 százalékról. Emellett Matolcsy megpróbálkozott a 35 százalékos, luxuscikkekre kivetett áfa bevezetésével is, de az EU ezt elutasította.

Régi ötlet az ötkulcsos áfa
Az ötkulcsos áfa egyébként Matolcsy régi ötlete. Már a 2010-es országgyűlési választások előtt is azt mondta, hogy a fogyasztást társadalmi rétegenként eltérő mértékben kellene adóztatni. Az ötlet a Fidesz gazdaságpolitikai vízióját összefoglaló, Jövőkép című 2007-es dokumentumra vezethető vissza, amelyben azt írták: az adórendszerben „kívánatos szerkezeti változás a foglalkoztatásra rakódó adó- és járulékterhek, valamint a jövedelem típusú adók csökkentése, ezzel párhuzamosan viszont a vagyoni és forgalmi típusú adók emelése”.

 

A vagyonadókat azonban a kormány megalakulása óta mereven elutasítja, ugyanis a Fidesz hevesen tiltakozott, amikor a Bajnai-kormány bevezette a vagyonadót. Matolcsy cikkében igazságtalanként utasítja el az ötletet.

Mivel az áfakulcsok meghatározását uniós irányelv korlátozza, Magyarország a meglévők mellett még helyi érvénnyel sem vezetheti be a 10 százalékponttal magasabb kulcsot. A vonatkozó uniós direktíva egyrészt három áfakulcsot (ami Magyarországon a fő 25 százalékos áfakulcs mellett 5 és 18 százalék) enged, egy negyedik miatt meg kéne változtatni a közösségi jogszabályt. Emiatt Matolcsy új áfarendszerötlete nem reális – vélekedett a hvg.hu kérdésére Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. (Ennek ellenére Magyarországon van egy nem hivatalos negyedik áfakulcs is: ez pedig az energetikai, a kiskereskedelmi és a telekomszektorra kivetett válságadók, melyek az árbevételen, vagyis a forgalmon alapulnak.)

A Tobin-adóra vár Matolcsy

"A pénzügyi rendszerben nincs forgalmi adó, miközben az adózás súlypontját áthelyezzük a forgalomra és a fogyasztásra: be kell vezetnünk a pénzügyi forgalmi adót" – írja Matolcsy. Az Európai Bizottság tavaly javasolta a Tobin-adó nevű tranzakciós illeték 2014-től történő bevezetését, de a tagállamok erősen megosztottak a kérdésben, ellenzi Németország és Nagy-Britannia is.

Zara László szerint egy ésszerű mértékű Tobin-adó nem rossz ötlet, tekintve, hogy ezzel például az államok bevételhez juthatnának azokból a nagy összegű pénzügyi tranzakciókból, amelyek sok esetben az adómegkerülést szolgálják. Ugyanakkor komoly veszélyei is vannak egy ilyen adónak: könnyen azzal járhat ugyanis, hogy a pénzintézetek olyan országokba települnek, amelyekben nem kell ilyen adót fizetniük – mondta a hvg.hu-nak Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adótanácsadó cég partnere.

Valahogy csökkentenénk az élőmunka-terheket

A hvg.hu által megkérdezett adószakértők nem igazán értették, mit ért Matolcsy azon, hogy "megyünk (…) egy ötkulcsos, élőmunkát terhelő adózás felé, ami elismeri a magyar munkaerő kínálati és keresleti egyenlőtlenségeit". "A 100 százalékos általános kulcs mellett van már 50 százalékos (közszférából kilépők esetén 1 évre, kétszer 4 órás női munka esetén) és 0 kulcsunk (rehabilitációs kártyával rendelkezők és start-munkások), de még szükségünk lesz egy 25 és egy 75 százalékos kulcsra is" - írja a miniszter.

Feltehetően a munkáltatói tb-járulékokban (az idei évtől szociális hozzájárulási adóban) kínált kedvezményekre céloz, amit konkrétumok nélkül nehéz megítélni. Kérdés például, milyen munkaerőpiaci csoportokat céloznának meg az új kedvezmények. A járulékkedvezmény, különösen a magas magyar járulékszint mellett ösztönözheti a munkaerőkeresletet.

Tegyük hozzá: Matolcsy ötkulcsos fogása azon nem nagyon segíthet, hogy a munkaerőkeresletet jó időre tönkretette a kormány idei drasztikus minimálbéremelése. A 19 százalékkal magasabb minimálbér és a 15 százalékkal magasabb garantált bérminimum ugyanis jelentősen megemeli a cégek munkaerőköltségét, ami a leépítés irányába tolja őket.

Készül az eva helyetti adó?

Hasonlóan nehezen érthető a miniszter ötlete, mely szerint a kisvállalkozásokra 30 foglalkoztatottig egyszerűbb vállalkozói adót fog bevezetni a kormány. Ez feltehetően az evát váltaná ki. Kérdés azonban, mennyi értelme lenne. Zara László szerint ez a foglalkoztatotti létszám nagyjából a magyarországi vállalkozások 98 százalékát lefedi.

Emiatt az adószakértő szerint szerencsésebb lenne, ha a nemzetgazdasági miniszter inkább a 10 fő alatti kisvállalkozásokat célozná egy ilyen adóval, ami jobban illeszkedne a magyar viszonyokhoz.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!