A görög költségvetési és államadóssági válság hátterében az állt, hogy a görög kormány lényégében már az eurócsatlakozást megelőző idők óta meghamisította a mérlegadatokat, és mind a költségvetési hiány, mind pedig az államadósság hiánya többszöröse volt a vállalt konvergenciakritériumoknak.

Mindez a 2009-es választások után hivatalossá is vált, amikor a szocialista Jorgosz Papandreu az új kormány élén bejelentette, hogy a költségvetési hiány mértéke hat helyett 12,7 százalékra rúg GDP-arányosan. Ezt követően hiába vonta az Európai Bizottság ellenőrzés alá a görög büdzsét, a kormány pedig lengetett be megszorításokat, a válság rohamosan mélyült. És rögvest nyomában a félsz is, hogy a válság más országokat is megfertőz.

Olvadt a biztosíték

Görögország, miután a lejáró államadósságát a piacról nem tudta megfinanszíroztatni, 2010 áprilisában fordult az Európai Unióhoz és a Nemzetközi Valutaalaphoz segítségért. Az EU, az IMF és az Európai Központi Bank 2010. május 1-2-i tanácskozásán elfogadta az első görög csomagot. Majd miután a piaci nyomás nem csökkent a görög papírokon, egy héttel később az európai kormány- és államfők egy 750 milliárdos pénzügyi stabilizációs mechanizmust is kialakítottak az eurózóna országainak védelmére.

Tüntetnek Athénban

AP / Thanassis Stavrakis

Az első görög csomag keretében az eurózóna országai kormányközi szerződéseken keresztül 80 milliárd eurót ajánlottak fel, amit az IMF megtoldott 30 milliárddal. 2011 végéig a 110 milliárdból Görögország lehívott 73 milliárdot, idén pedig várhatóan 24 milliárdot fog felhasználni. Ugyanakkor elég hamar kiderült, hogy újabb görög csomagra van szükség: a 2011 júliusában lefektetett második görög mentőcsomagot két finomhangolás után idén februárban véglegesítették. Eszerint a 130 milliárd eurós segítségből 102 a válság következtében életre hívott pénzügyi alapból (EFSF), 28 pedig az IMF-től érkezhetett. Ezenfelül Görögország idén márciusban minden idők egyik legnagyobb kötvénycsere-akcióját hajtotta végre, melynek keretében magánhitelezők 105,4 milliárd eurót, nagyjából a teljes magyar államadósság 130 százalékát írták le veszteségként.

Még kiléphetnek az eurózónából

Mint ahogy a HVG e heti számában is olvasható, Görögország pénzügyi megsegítésének nagyon súlyos politikai és társadalmi ára van: a görögök négy megszorítócsomagot fogadtak el. Jelentősen csökkent a közigazgatásban dolgozók száma, mérséklődtek a bérek, beleértve a minimálbért, csökkentek a nyugdíjak, emelkedett az áfa. A munkanélküliek aránya közel húsz százalék, négy év alatt megduplázódott. Nagyarányú privatizáció - egyebek mellett a vasúté - várható, a hitelnyújtás következtében jelentős vagyonok kerülnek nemzetközi intézmények kezébe. Júniusig újabb 11,7milliárd eurós megszorítást kell elfogadni, hogy a terveket időarányosan teljesíteni lehessen

„A vízválasztók valószínűleg a választások utáni intézkedések lesznek, hiszen 2014 végéig további 5,5 százalékos GDP-arányos költségvetési kiigazítást kell végrehajtani – mondta a hvg.hu-nak Pápa Levente devizastratéga, az OTP Bank elemzője. – És itt még inkább húsba vágó intézkedések kellenek, mint amelyek eddig voltak. Márpedig az euróhasználó latin országok nem követhetik a korábbi stratégiájukat, hogy a béreket elinflálják. Csak a kiáramló jövedelmek csökkentése lehet a megoldás, ami az eddigi megszorításokat kísérő társadalmi megmozdulásokat látva nem lesz egyszerű." Pápa szerint az elemzők többsége abból indul ki, hogy most elég nagy az összefogás és közös elszánás. Ennek ellenére vannak, akik azt tartják valószínűbbnek, hogy a görögök elhagyják az eurózónát – és ha igen, akkor annak rövid időn belül kell bekövetkeznie.

Antonisz Szamarasz, az Új Demokrácia vezetője hívei gyűrűjében

AP / Nikolas Giakoumidis

Vigyázó szemüket Madridra vetik

A görögöknek nyújtott segítség évfordulója mellett legalább olyan fontos határkő, hogy hétfőn kétéves lesz a kialakított 750 milliárd eurós stabilizációs mechanizmus, melyből Görögországon kívül már az írek és a portugálok is részesültek. Ebből azok kaphatnak segítséget, akik időlegesen nem tudják magukat finanszírozni a piacról. Eredetileg a pénzügyi kalapba 60 milliárd eurót az EU költségvetéséből bocsátották rendelkezésre (EFSM), 250 millárdott az IMF tett bele, valamint az eurózóna tagországai létrehoztak egy társaságot (EFSF), amely kötvénycseréken keresztül 440 milliárd euróig nyújt közös garanciát a szükséghelyzetbe került államok papírjaira. 2011-ben az európai vezetők döntöttek egy állandó pénzügyi stabilizációs mechanizmus kialakításáról, ami az EFSF-et váltja fel 2013 nyarától, de addig párhuzamosan működnek. (Ezzel az alap „tűzerejét” garantálták.) Az EKB mindezeken kívül 2010 májusában elkezdte a másodlagos piacokon a görög, majd más súlyosan eladósodott perifériaországok papírjait vásárolni, hogy a finanszírozási problémákon enyhítsen. Ennek keretében 2012 áprilisáig 214 milliárd euró értékben kerültek állampapírok az EKB-hez.

A kialakított eszközökön keresztül Írország 2013-ig 85 milliárd euró, Portugália pedig 2014-ig 78 milliárd euró hitelt vehet igénybe. Az írek ennek nagy részét, a portugálok pedig nagyjából a felét már lehívták. Noha Görögország esetében is már többen harmadik csomagról beszélnek, mégsem a görögök vagy a már említett írek és portugálok jelentik a legnagyobb veszélyt az eurózónára, hanem méreténél fogva Spanyolország.