szerző:
Dénes Ferenc
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A sportéletet átszövi a korrupció, a mindennapjainak a része. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a sport lényegi eleme, attól elválaszthatatlan összetevője is lenne - írja Dénes Ferenc sportközgazdász, aki a labdarúgó-Eb alkalmából a sport és a korrupció kapcsolatáról elmélkedik a hvg.hukorrupcióellenes sorozatában.

A sportspecifikus korrupció szinte kizárólag a látványsportokban értelmezhető, ahol a nézők azért fizetnek, hogy mások sportolását láthassák. A sportesemény lehet bajnokság (futball-Európa-bajnokság, Premier League), versenysorozat (Forma-1), többnapos esemény (Roland Garros) vagy akár egy mérkőzés (Manny Pacquiao–Timothy Bradley ökölvívó mérkőzés).

Az esemény tulajdonosa (UEFA, FIA, WBO stb.) a sporttevékenység megszervezésével szolgálja ki a helyszínen a nézőket, a közvetítőket (elketronikus és írott sajtó) és a hirdetőket is. Magának az eseménynek a lebonyolításával a jogtulajdonos általában megbíz egy eseményszervezőt, amely a megállapított szabályok szerint végzi feladatát és lojális a megbízóhoz. A sportoló a korrupciós játékok kitüntetett szereplője, aki státuszát tekintve vagy egy sportvállalkozás munkavállalója (hivatásos csapatsportok) vagy önálló vállalkozó (hivatásos egyéni sportolók). A korrupció szélesen értelmezett körébe belevehetjük a vesztegetést, zsarolást, hűtlen kezelést, csalást, de ezek között vannak olyan megjelenési formák is, melyek döntően csak a sporthoz kötődnek.

Dopping: az üzlet védelmében tilos

A sportszerszövetségek, ligák túlnyomó többsége tiltja bizonyos teljesítménynövelő gyógyszerek és drogok használatát. (A legáltalánosabban elfogadott listát a Nemzetközi Olimpiai Bizottság állítja össze és tartja karban.) Azok a versenyzők, akik használják a tiltott szereket, a többi sportolóval szemben megszerzett előnyt az elnyert pénzdíjak formájában közvetlenül fordítják a maguk hasznára. A nyerteseknek járó médiafigyelem és népszerűség visszaköszön az egyéni hirdetők által fizetett díjakban, melyek közvetetten növelik a csalók pénzügyi hasznát.

Alberto Contador doppingbotrányaitól hangos a kerékpársport
©
Dénes Ferenc
©

Dénes Ferenc sportközgazdász. 1998-2002 között az Ifjúsági és Sportminisztérium sportügyekért felelős helyettes államtitkára, azóta önálló sportgazdasági tanácsadóként dolgozik. 25 éve oktat egyetemen, szakterülete a sportközgazdaságtan és a sportszolgáltatások menedzsmentje.

A doppingolást alapvetően a sport (sportüzlet) védelmében tiltják a szervezetek. A sportról kialakult közvélekedésnek szerves része a „tiszta”, azaz a kemikáliák nélkül elért eredmény, az egyenlő esélyek. A szélsőséges doppingolás halálos kimenetelű következményei pedig riasztják a nézőket, ezáltal csökkentik a bevételeket.

Ugyanakkor a jelenlegi normarendszer fenntartása erősen kérdéses. Az „emberfeletti” teljesítményekről egyre kevesebben hiszik el, hogy kizárólag a jobb edzésmódszerekkel születnek meg, másrészt a „civil” életben sokan élnek teljesítményfokozással (kávé, gyógyszeres serkentők stb.). Nehéz érvelni, hogy a sportszórakoztatásban dolgozóktól miért vonják el ezt a jogot.

Halálos veszély: a végeredmények befolyásolása

A versenyek kimenetelének befolyásolása – a doppinghoz hasonlóan – egyidős a sporttal. Sajátos formája a „bunda”, ahol az egyes mérkőzések eredményét a szereplők előre lebeszélik korrupciós pénz ellenében vagy pénzmozgás nélkül „virtuális” számlán vezetve a szívességeket: ma három pont neked, jövőre majd visszaadjátok.

A modern sport megszületésével a fogadási csalások kerültek előtérbe, de ezek térben és időben korlátozottak maradtak, néhány fertőzött sportág (lóverseny, ökölvívás) kivételével viszonylag szűk korlátok között működtek. A digitális korszak új fejezetet nyitott a fogadási csalások rendszerében. A kommunikációs hálózat fejlődésével a globálissá vált fogadási rendszerek „halálos veszélyt” (copyright: Michel Platini) jelentenek a hivatásos sportra. A mérkőzések manipulálása lényegi elemében támadja a hivatásos sportot: a bizonytalan kimenetet a fogadási csalást szervezők számára bizonyossá teszi.

Dolce vita: sportrendezvények helyszínének kijelölése

A megasportesemények (olimpia, futball Európa-, világbajnokság stb.) megrendezése óriási esélyt kínál a rendező városoknak, országoknak. Nem csoda, hogy kiélezett a verseny a rendezés jogáért. És nem csoda az sem, hogy óriási a csábítás, hogy a jelentkezők befolyásolják a döntéshozókat. A befolyásolás megint sokféle lehet a „legegyszerűbb” megvesztegetéstől, a „dolce vitát” kínáló vendéglátáson át, a szavazatgyűjtési ellenszolgáltatásig. Például a cikk megjelenésekor is folyó labdarúgó Európa-bajnokság helyszínének kijelölését értékelve egy dolog biztosan kijelenthető: 2007 áprilisában valószínűsíthetően nem a pályázati feltételekben meghatározott normák maradéktalan betartása volt a döntő szempont. (Dénes Ferenc tagja volt a magyar-horvát Európa-bajnokság pályázatíró bizottságának - a szerk.)

Eb-helyszín Lengyelországban
©

Tao: kereslet-kínálat

Sajátos sporttámogatási forma épül az elmúlt másfél évben Magyarországon. A vállalatoknak – átlátható, viszonylag jól definiált feltételrendszerben – joga van társasági adójuk jelentős részét azon sportszervezeteknek felajánlani, amelyek erre programjaik révén lehetőséget kaptak öt csapatsportág (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong, vízilabda – a szerk.) szövetségének valamelyikéjétől. A közbeszédben TAO-támogatásnak nevezett  rendszerben konkrét korrupciós esetről nincs tudomásunk, de elvi kockázati lehetőségeit érdemes tárgyalni.

A vállalatok legálisan 10 vagy akár 19 százalékos haszonra is szert tehetnek az adójuk sportba juttatásával. Ha kevés számú sportszervezet nyer jogot, hogy támogatást gyűjtsön, a vállalatok fognak versenyezni, hogy adójukat felajánlhassák, sok sportszervezet esetén a sportvezetők keresik a vállalati döntéshozóikat. Így vagy úgy, de a döntések befolyásolása komoly kísértés lehet. Hasonló kockázatot jelent, hogy az eredeti kormányzati célok (az utánpótlás-nevelés és a sportlétesítmények fejlesztése) helyett a támogatási összegek a hivatásos sportba (vagy akár teljesen máshova – a szerk.) csatornázódnak be.

Stadionépítés: fejlesztési projektek

A sport mérhető ágazata a világ gazdaságának. Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt gazdasági és társadalmi súlya, hatásai túlmutatnak a szektor termelési adatain. Ha a sporthoz kapcsolódó, de más ágazatban nyilvántartott termelési adatokat – turizmus, építőipar stb. – a sport ágazatnál számoljuk el, akkor a sport ágazat teljesítménye többszöröse is lehet a statisztikákban kimutatottnál.

A debreceni nagyerdő, ahol nemsokára stadion épül
©

A sport mint gazdasági ágazat magában hordozza az „általános” korrupciós kockázatokat. Például az ígéretek szerint hamarosan beinduló stadionépítések az építőiparhoz, illetve általában a közbeszerzésekhez tartozó összes korrupciós veszélyt megjelenítik. Az események  megrendezéséhez, illetve a sportlétesítmények építéséhez kapcsolódó környezetvédelmi vagy műemlékvédelmi szempontok esetén is megvan a kísértés a befolyásolásra. Versenyhelyszínek, útvonalak kijelölése, hatósági engedélyezése, beárazása szintén melegágya lehet a korrupciós érdekérvényesítésnek.

Kakastöke: médiakapcsolatok

Nehéz pontosan definiálni a korrupciót. Csak elgondolkoztató példaként említjük például a sportvállalkozások médiumokhoz, konkrétan újságírókhoz való viszonyát. A sportvállalkozásuknak elemi érdekük a kedvező kép kialakítása, a márkaépítés. Ebben kitüntetett szereppel bírnak a médiumok.

Az újságírók kiszolgálása természetes sportmenedzseri feladat, közismert a sportújságírás szoros kapcsolata a sporttal, sportolókkal, sportvezetőkkel. De hol vannak a határok a kiszolgálás és a befolyásolás között? Újságírónak juttatott pénz, aki cserébe „jókat” ír a klubról, nyilvánvaló korrupció. De minek tekintsük azokat a legendás vendéglátásokat, ahol a mérkőzések előtt, azok szünetében a szokásos sajtos pogácsák helyett kakastökepörkölttel vagy korlátlan libamájfogyasztással várják a kedves zsurnalisztákat?

Korrupcióellenes sorozat a hvg.hu-n

Korrupcióban külön kategória a magyar törvényhozás - interjú Tóth István Jánossal, a Corvinus Egyetem Korrupció-Kutató Intézetének vezetőjével

 

"Jobban jársz, ha inkább tejelsz" - Jancsics Dávid szociológus írása a korrupciós kényszerekről

 

"A piac tudja, mi történt" - Tátrai Tünde közbeszerzési szakértő a hazai közbeszerzésekről

 

"A postabontóban még megvolt" - Jávor István szociológus a bírósági korrupcióról

 

"Ha a polgármester feleségének a cége festi ki az iskolát" - Tausz Péter, a TI Magyarország munkatársa a közbeszerzések állampolgári felügyeletéről

 

A rendőrök nem az alacsony fizetések miatt korruptak - Krémer Ferenc szociológus a rendőrségi korrupcióról (első rész)

 

Lehet tudni, hogy melyik rendőrtől kérhetünk szívességet - Inzelt Éva jogász a rendőrségi korrupcióról (második rész)

 

Hálapénz: nehéz versenyezni a csodaszerrel -  Kovácsy Zsombor, az Egészségbiztosítási Felügyelet volt elnöke a hálapénzről

 

Az orvosbárókat kell meggyőzni - Az egészségügyi közbeszerzések körüli korrupcióról

 

Feketelistát vezetnek a nemkívánatos civil szervezetekről? -  A civil szférában tapasztalható korrupcióról

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Összecsaptak a rendőrökkel a lezárások ellen tüntető csehek

Összecsaptak a rendőrökkel a lezárások ellen tüntető csehek

Már nem nyomoz L. Simon László panziójának támogatása miatt a NAV

Már nem nyomoz L. Simon László panziójának támogatása miatt a NAV

Váratlan fejlemény: tintahalak sikeresen teljesítették a pillecukortesztet

Váratlan fejlemény: tintahalak sikeresen teljesítették a pillecukortesztet